2006. január. 27. 09:05 MTI Utolsó frissítés: 2006. január. 27. 10:00 Tech

Megfejtették a madárinfluenza-vírus halálos titkát

Valószínűleg sikerült magyarázatot találniuk amerikai kutatóknak arra a kérdésre, hogy mi teszi olyan végzetessé a madárinfluenza halálos H5N1 vírusát: valamennyi madárinfluenza-vírusban megtalálható egy olyan gén, amely különösképpen rombolja a sejteket.

A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány megnyithatja az utat a veszélyesebb vírusfajták azonosítása felé, és segíthet a gyógyszerkutatóknak abban, hogy hatásosabb ellenszereket kísérletezzenek ki ellenük - közölte Clayton Naeve, a memphisi St. Jude gyermekkórház kutatócsoportjának tagja. Mint a csoport megállapította, valamennyi madárinfluenza-vírusban megtalálható a fenti gén, amely viszont hiányzik a szokásos szezonális influenzát okozó emberi vírusokból.

A H5N1-vírussal fertőzött emberek éppúgy egy madárbetegség vírusától betegedtek meg, mint az 1918-as világméretű "spanyolnátha" járvány több tízmillió áldozata. A kevésbé halálos végű 1957-es és 1968-as influenzajárványok vírusában nem volt jelen a madárinfluenza vírusának génje.

Naeve és kollégái most azon dolgoznak, hogy feltérképezzék az összes ismert influenzavírus génállományát. Ezt eddig még senki nem tette meg, noha az influenzavírusoknak csak nyolc génjük van, és viszonylag egyszerű organizmusok - mondták a kutatók, akik arra számítanak, hogy magyarázatot kapnak a madárinfluenza vírusának tulajdonságaira, konkrétan arra, hogy hogyan tud átterjedni madárról emberre.

A H5N1-vírustörzset madarakban már évtizedekkel ezelőtt kimutatták, de emberi fertőzést a vírus legelőször 1997-ban Hongkongban okozott. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2003-tól a vírus legkevesebb 152 embert fertőzött meg, és közülük 83-an meghaltak. Több százmillió madár pusztult el a vírus miatt, illetve a kényszervágások következtében. A H5N1-vírus eddig nem terjedt át emberről emberre, de szakértők attól tartanak, hogy kialakulhat egy emberi mutánsa, amely világméretű járványt okozhat, milliók vagy akár tízmilliók halálát okozva.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.