"A paleolit kori régészeti leletek nagy meglepetést okoztak, bár 1988 óta egyre érdekesebb bizonyítékokat találunk az őskori kovabányászattal kapcsolatban az Avas-hegy Tűzköves néven ismert részén - mondta a tanszékvezető. Hozzátette: igazi feltárás azonban csak most kezdődött, mivel egy új út épül, ezt megelőzően kötelező a régészeti kutatás.

"Az ásatások ezúttal nem a szokásos kisebb szelvényekben zajlanak, hanem egy nagyobb, négyszázszor tizennégy méteres területet vizsgálunk át, amelyet télre visszatemetünk" - közölte Ringer. Az őskori ember kovalelőhelyén harmincezer, ötvenezer éves szerszámok, használati eszközök kerületek elő, amelyek rendkívül erősek és "szakszerűek".

"A munka a jövő év tavaszán újra kezdődik. Arra keressük majd a választ, hogyan tudott több mázsányi kőzetanyagot megmozgatni az őskori ember" - hangsúlyozta Ringer. "A kova rendkívül fontos és értékes kőnek számított, tűzgyújtásra szolgált, és abból pattintották szerszámaikat is. A leletek alapján ezek az eszközök már újfajta "technológiával" készültek, párhuzamos élüknek, szabályos alakjuknak köszönhetően sokkal hatékonyabban és sokoldalúbban használhatták azokat" - mondta a kutató.

"A nem mindennapi méretű feltárási munkákra azért van szükség, mert az Avas nem pusztán kőbánya volt, hanem a feltételezések szerint az őskőkori, Szeleta-kultúra korában élt ember állandó lakhelye is, ahonnan már az eddigi munkák során is tudományos ritkaságnak számító leltek kerültek elő" - vélekedett a tanszékvezető.