Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2004. november. 17. 12:11
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Világ
Kétezer éves lefejezett holttestek a Hold-piramisban
Külföldi harcosok áldozati szertatás során, közel kétezer éve lefejezett holttestére bukkantak régészek a mexikói Teotihuacan-vidék egyik piramisának belsejében – jelentette be a helyszínen hat éve kutató nemzetközi archeológuscsoport.
A Hold-piramisban talált temetkezési hely szenzációs, nincs hozzá mérhető egész Közép-Amerikában – mondta a világörökséghez tartozó mexikói piramiskörzetben tartott nemzetközi sajtókonferencián a japán Szugijama Szaburo régész.
Egyértelmű bizonyítékok igazolják, hogy a feltárás során talált embereket egy tömeges áldozati szertartás során ölték meg, s minden jel arra utal, hogy azok idegen katonák voltak – fűzte hozzá a kutatócsoport egy másik tagja. Az embermaradványokon elvégzett vizsgálatok tanúsága szerint az áldozatokat az időszámításunk szerint 250-300 között hantolták el.
Az öt méter széles, két méter magas sírban az emberi tetemek mellett az egykori papok által a lefejezés során használt áldozati kések mellett, jade gyöngyfüzérekre bukkantak, és előkerült egy 50 centiméter nagyságú, teljes épségben megmaradt szobor is. A piramis belsejébe vezető, 15 méteres alagút kitisztítása folyamán újabb és újabb emberi csontok, és áldozati kések kerülnek elő.
A mexikói feltárás megerősíti azt a feltételezést, hogy a teotihuacani civilizáció, amely az időszámításunk szerinti 650-ig tartott, a korábbi feltételezésekkel szemben nem kizárólag vallási, hanem katonai jellegű kultúra volt.
A Teotihuacan vidékét, amely a mexikói magasföld 3500 hektáros területét fedte le, több mint 85 ezer ember élt. A Hold-piramisban talált, feláldozott harcosok különböző eredetűek voltak - véli Rubén Cabrera, a kutatás vezetője. Véleménye szerint ennek bizonyítása még hátravan, tisztázni kell a csontrendszeri és vércsoport-jellemzőket, amihez a körzetben jelenleg élő népesség más csoportjainak vizsgálata szükséges.
A piramisbeli sírban az emberi csontok mellett 41 állatcsontváz, köztük jaguárok, pumák, királysasok maradványai is előkerültek. A régészek feltételezése szerint az állatokat élve temették a legyilkolt katonák mellé. A tudósok vélekedése szerint a temetés időpontjában a sír területe valószínűleg nem volt tiszta, feltehetően tocsogott a leölt emberek és állatok vérétől.
A mexikói lelőhely körzetében korábban folytatott feltárásokból származó leletek között a feltételezések szerint az akkori civilizáció vezető személyiségeinek tetemeit is megtalálták, akik a maya civilizációra jellemző lótuszülésben voltak. A mayák birodalma annak idején a mai Honduras és Yucatan között terült el.
Ezek a felfedezések megerősítik azt a teóriát is, hogy a Teotihuacan-civilizáció, amelynek eredete és felbomlása egyaránt rejtély egyelőre, rendszeres kapcsolatban állt más közép-amerikai civilizációkkal, már évszázadokkal az aztékok odaérkezése előtt. (MTI)
Egyértelmű bizonyítékok igazolják, hogy a feltárás során talált embereket egy tömeges áldozati szertartás során ölték meg, s minden jel arra utal, hogy azok idegen katonák voltak – fűzte hozzá a kutatócsoport egy másik tagja. Az embermaradványokon elvégzett vizsgálatok tanúsága szerint az áldozatokat az időszámításunk szerint 250-300 között hantolták el.
Az öt méter széles, két méter magas sírban az emberi tetemek mellett az egykori papok által a lefejezés során használt áldozati kések mellett, jade gyöngyfüzérekre bukkantak, és előkerült egy 50 centiméter nagyságú, teljes épségben megmaradt szobor is. A piramis belsejébe vezető, 15 méteres alagút kitisztítása folyamán újabb és újabb emberi csontok, és áldozati kések kerülnek elő.
A mexikói feltárás megerősíti azt a feltételezést, hogy a teotihuacani civilizáció, amely az időszámításunk szerinti 650-ig tartott, a korábbi feltételezésekkel szemben nem kizárólag vallási, hanem katonai jellegű kultúra volt.
A Teotihuacan vidékét, amely a mexikói magasföld 3500 hektáros területét fedte le, több mint 85 ezer ember élt. A Hold-piramisban talált, feláldozott harcosok különböző eredetűek voltak - véli Rubén Cabrera, a kutatás vezetője. Véleménye szerint ennek bizonyítása még hátravan, tisztázni kell a csontrendszeri és vércsoport-jellemzőket, amihez a körzetben jelenleg élő népesség más csoportjainak vizsgálata szükséges.
A piramisbeli sírban az emberi csontok mellett 41 állatcsontváz, köztük jaguárok, pumák, királysasok maradványai is előkerültek. A régészek feltételezése szerint az állatokat élve temették a legyilkolt katonák mellé. A tudósok vélekedése szerint a temetés időpontjában a sír területe valószínűleg nem volt tiszta, feltehetően tocsogott a leölt emberek és állatok vérétől.
A mexikói lelőhely körzetében korábban folytatott feltárásokból származó leletek között a feltételezések szerint az akkori civilizáció vezető személyiségeinek tetemeit is megtalálták, akik a maya civilizációra jellemző lótuszülésben voltak. A mayák birodalma annak idején a mai Honduras és Yucatan között terült el.
Ezek a felfedezések megerősítik azt a teóriát is, hogy a Teotihuacan-civilizáció, amelynek eredete és felbomlása egyaránt rejtély egyelőre, rendszeres kapcsolatban állt más közép-amerikai civilizációkkal, már évszázadokkal az aztékok odaérkezése előtt. (MTI)
