Férfi kardcsapatunk lemaradt az olimpiáról, először, mióta modern olimpia van. A szomorú sporttörténeti mérföldkővel kapcsolatban hétfőn Kovács Tamás szövetségi kapitány mondta el véleményét a hvg.hu-nak. Most megkérdeztünk korábbi olimpiai bajnok kardozókat.
Kovács Tamás szövetségi kapitány elsősorban abban látja a magyar férfi kardvívás mélyrepülésének okait, hogy a magyaros technika mellett elment a világ, és nem tanultuk még meg a fizikumon, dinamikán alapuló vívást, a rossz beidegződéseket a fiataloknak kell majd levetkőzniük. Akik most nyolc évig biztosan nem vehetnek részt csapatversenyen, mert 2014-ben a kardcsapatoknak nem rendeznek versenyt Rióban.
Pézsa: „Megnézném, Gedővárinak hányt tust adna egy szaladó vívó”
1964 egyéni bajnoka, Pézsa Tibor, aki 1978-83 között volt a kardozók szövetségi kapitánya is, nagyon kíméletlenül fogalmazza meg egyet nem értését a Kovács Tamás által mondottakkal kapcsolatban.
„Most jövök az újszülött unokámtól a kórházból. Gyönyörű kisfiú, de az biztos, hogy vívó már nem lesz belőle. Hogy miért? Lehet, hogy a magyar kardvívás nekrológját kellene megírni elemzések helyett. Ki fog invesztálni a szakágba így, hogy nyolc évig nincs olimpia?”
„Aki olyat mond, hogy a magyar technika már nem érvényesül, annak vissza kellene adnia a diplomáját. Szerintem Kovács Tamás azt se tudja, mi az a magyar technika. Mellesleg 25 éven át élet-halál ura volt a vívásban, miért nem tett valamit, ha olyan jól látta, merre mennek a dolgok?”
„Nagyon szívesen vitatkoznék szakmai fórumon Kovács Tamással, ha lennének szakmai fórumok. De ötven év alatt, amit a magyar vívósportban eltöltöttem, soha senkit nem vontak felelősségre semmiért.”
„A fizikális koncepció alapján felkészített vívóink nem tudnak két találatot bevinni. Annak idején edzőpartnere lehettem a nagy öregeknek, Gerevichnek, Kovács Pálnak, rajtam gyakoroltak. Aki olyat képes mondani, hogy a magyaros technika nem a gyorsaságra épül, annak csak annyit üzenek: Gerevich Pali gyorsasága a maiakéhoz képest egy Masserati-Zaporozsec viszonylat. De megnézném azt is, Gedővárinak hány tust adna tizenötből egy szaladó vívó. Nem tudom, mit akarnak: száz méteres kardvívásra tanítani a magyarokat?”
Szabó: „Leporolták a szabálykönyvet”
Csapatban (1988) és egyéniben (1992) is olimpiai bajnok volt Szabó Bence, aki az athéni olimpián vezette kapitányként a vívókat. Ő sem csak a technikában látja a problémák okát.
„Kiegyenlítődött a nemzetközi mezőny, de azért két vagy három kiemelkedő csapatot leszámítva olyan őrületesen nagy különbségek nincsenek a magyarok és a többi között, ne fetisizáljuk az ellenfeleket. Az tény, hogy borzasztó gyenge eredmények születtek az elmúlt évben, Szilágyit leszámítva senki se hozta magát. A legnagyobb baj, például az én versenyzői időszakomhoz képest, hogy nincsenek műhelyek. Én anno lementem a Dózsába, 10-12 vívóval edzhettem, a Vasasban, Honvédban még többel. Ma meg Decsi Tamás lemegy a Vasasba és önmagával vívhat, mert nincs rajta kívül felnőtt vívó. Miről beszéljünk?”
„Az biztos, hogy a lábmunkának nagy szerepe van, de ez mindig is így volt. Tény, hogy vannak változások. Bujdosó Imre szavaival élve: egyszerűen leporolták a szabálykönyvet, a legkisebb technikai hibát is büntetik. A magas növésű versenyzők nem a konvenció szerint vívnak, mi mosolygunk értetlenül, hogy egy lámpás találatokat visznek be, a zsűri meg megadja.”
„A vívósportnak arra van szüksége, hogy szakmai vezetése legyen, ebben egyetértek Kováccsal. Ha az elnök nem szakmai, hanem mecénás, akkor legyen az ügyvezető az, aki a vívást képviseli. De az, hogy egyikük se, nem megoldás. Ilyen anyagi gondok közepette a háromkapitányos rendszer is felesleges.”
Nébald: „Másfél klubban létezik kardvívás”
Harmadik megkérdezettünk a szöuli csapat bajnoka, Nébald György, akinek Peking után kellett távoznia a kapitányi posztról, persze akkor ki tudta, hogy a csapat 7. helyénél ennyivel lejjebb is kerülhetünk.
„A találati időt nem 2009-ben, hanem 2006-ban rövidítették le, tehát nem igaz, hogy attól fogva vagyunk rosszak. Kovács Tamás vállalta, hogy kint lesz a csapat Londonban – nem sikerült. Az utolsó, sorsdöntő versenyre rakott be két fiatalt, miközben tavaly január óta kapitány. Ezek tények.”
„Hogy el kellene tolódni a fizikai képzés felé? Ez nem újdonság, ezek az alapok. A vívás műmozgások sorozatából álló, technikacentrikus sportág. Fizikailag tökéletesnek kell lenni, de akkor is a technika dominál.”
„Amivel még nagyon nem értek egyet, az Kovács Tamásnak az az álláspontja, hogy a központosítás a megoldás. Lehet, hogy az oroszok vagy a franciák ezt csinálják, de náluk léteznek műhelyek, ahonnan kikerülnek versenyzők, akikkel már lehet központi felkészülést csinálni. De nálunk az elmúlt évek sikerei csak arra voltak jók, hogy elfedjék a fő problémát: a klubok leépülését.”
„Ma Magyarországon 'másfél' klubban van kardvívás: Decsi szinte egyedül van a Vasasban, meg ott van a BVSC és a Gödöllő, nagyjából ennyi. Nem az a megoldás, hogy központosítás címén azt a kevés versenyzőt is kivonom ezekből a műhelyekből, hanem hogy az alapokat megerősítem.”
„Szakedzőink nyolcvan százaléka nem dolgozik vagy külföldön dolgozik. Strukturális változások kellenek, új modellt kell felépítenie a sportágnak. Távlati dolgok ezek – de most lett rá nyolc évünk.”
Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába
Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.
