Erre a megdöbbentő következtetésre jutott a DAK német betegbiztosító társaság pénteken immár teljes részletességgel nyilvánosságra hozott tanulmányában. A  beszámoló szerint megközelíti az egymilliót azoknak az amúgy teljesen egészséges alkalmazottaknak a száma, akik a munkahelyi stressz, illetve a  teljesítménykényszer miatt naponta, de legalábbis hetente többször valamilyen teljesítménynövelő vagy hangulatjavító gyógyszert szednek. Ez a szám az ad hoc jellegű "doppingolókkal" immár kétmillióra rúg.
   
A reprezentatív, több ezer alkalmazottra kiterjedő felmérés alapján a szakértők megállapították: különösen azok a foglalkoztatottak "menekülnek" a gyógyszerekbe, akik amúgy is különösen hajlamosak a stresszre, emellett magasak a velük szemben támasztott követelmények, vagy pedig bizonytalan az állásuk, illetve erős konkurenciával kell számolniuk. Különösen magas a "doppingolók" aránya egyes értelmiségi szalmákban - mutatott rá a jelentés.
   
A felmérésből kitűnt az is, hogy az érintettek jelentős része tudatában van a gyógyszerek mellékhatásainak, továbbá a teljes függőség kialakulásának kockázataival. Ennek ellenére sokan úgy vélekednek, hogy a pozitív hatások kiegyensúlyozzák a kockázatokat. A megkérdezettek fele azt is elismerte, hogy a különböző stresszenyhítő gyógyszerekkel kapcsolatos tanácsokat baráttól, kollégától, s nem ritkán családtagtól kapta, de az esetek csaknem 30 százalékában orvosok szolgáltak tippekkel.
   
A jelentés megdöbbenést és aggodalmat váltott ki. Több társadalmi szervezet annak a félelmének adott hangot, hogy az országot is erősen sújtó gazdasági, illetve pénzügyi válság következményeként a munkahelyeken tovább növekszik a pszichikai megterhelés, s mindez a gyógyszerfogyasztás növekedéséhez vezethet. A német szakszervezeti szövetség intézkedéseket sürgetett a munkahelyi stressz enyhítésére, hangoztatva a munkahelyi egészségkultúra kialakításának szükségességét. A munkaadók szövetsége hasonló javaslatokkal állt elő, indítványozva egyebek között a megfelelő munkahelyi tanácsadói rendszer bevezetését.
   
A beszámoló rámutatott arra is, hogy a munkahelyi stressz növekedésével párhuzamosan megnövekedett a pszichikai megbetegedések száma is az alkalmazottak körében. Az ilyen jellegű megbetegedések következményeként  tavaly csaknem 10 százalékkal növekedett a betegállományban eltöltött napok száma az előző esztendő hasonló adatához viszonyítva.
   
A növekvő gyógyszerfogyasztás  mellett a stressz leküzdésének eszközeként mind többen választják az alkoholt, a nikotint, sőt különböző drogokat is. A válaszadók nagy hányada elismerte, hogy a feszültség enyhítése érdekében - ha nem is a munkahelyen - egyre gyakrabban nyúl a pohárhoz, s a korábbinál többet dohányzik. 
   
A jelentés szerint a férfiak és a nők a munkahelyeken ugyanakkor különbözőképp igyekeznek levezetni a stresszt. Míg a férfiak a gyógyszerekkel elsősorban a teljesítmény növelésére törekszenek, a nők mindenekelőtt a hangulatjavítás érdekében szednek különféle tablettákat.