A lefejezett Hezbollahnak megkönnyebbülés a tűzszünet, a kérdés, hogy pusztítóbb fegyverekkel tér-e vissza

Háború és béke – a Közel-Keleten sajnos hamar felcserélődő állapotok. Kedden még igen intenzív harcok dúltak Izrael és a Hezbollah libanoni síita szervezet között, a Bejrút déli részét érő légi csapások a legsúlyosabbak között voltak a közel 14 hónapja tartó konfliktus során. Közben az izraeli biztonsági kabinet ülést tartott, amelyen megszavazták a főként amerikai, illetve francia közvetítéssel hónapok óta zajló tárgyalásokon elfogadott tűzszüneti megállapodást. Előzőleg a Hezbollah és formálisan a libanoni kormány is beleegyezett az alkuba, a 60 napos tűzszünet szerda hajnal 4-kor lépett életbe, és a nap folyamán azt eddig alapvetően be is tartották.

A megállapodás főként az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701-es határozata alapján született meg, amellyel a két fél legutóbbi, 2006-os véres konfliktusát lezárták. Ennek lényege, hogy a Hezbollah elhagyja Dél-Libanont, vagyis a határ és a Litáni folyó közötti 30 kilométeres sávot, ahonnan fokozatosan Izrael is kivonul. Közben a libanoni hadsereg ötezer fős kontingense és az ENSZ libanoni békefenntartó ereje (UNIFIL) veszi át a terület ellenőrzését.

Visszatérő polgárok autói zászlókkal Bejrútban a tűzszüneti megállapodás aláírása után

Houssam Shbaro / ANADOLU / Anadolu via AFP

A mostani egyezség azonban annyiban más, hogy a tűzszünetet öt országból álló bizottság ellenőrzi, melynek elnöke az USA. Az alku „nem azonnali fenyegetést” jelentő megsértését a bizottság vizsgálja meg, de „közvetlen fenyegetés” esetén Izraelnek joga van katonailag fellépni. Ami azt mutatja, hogy Izraellel szemben a Hezbollah alkupozíciója jelentősen meggyengült. Különösen, hogy a szervezet korábban még ragaszkodott ahhoz, hogy csak akkor állítja le az Izrael elleni támadásokat, ha Izrael befejezi a gázai háborút.

Mindkét félnek jó oka volt a háborúskodás befejezésére, de a Hezbollahnak, illetve Libanonnak nagyobb szüksége volt rá.