A budapestiek kevésbé stresszesek, mint a vidékiek
A legnyugodtabban a budapestiek, a tiszavasváriak és a gyulaiak élnek, a váchartyániak pedig a legstresszesebbek - többek között ez is kiderül az Egészségporta Egyesület 13 hátrányos helyzetű kistérségben és a főváros VIII. kerületében szervezett felméréséből, amelyet az ÁNTSZ tamási intézete ismertetett.
Kétszázhatvan településről összesen 4813 ember vett részt szűréseken. A szakemberek Pannonhalma, Tamási, Keszthely, Nagykanizsa, Csengőd, Váchartyán, Borsodbóta, Markotabödöge, Gyula, Tiszavasvári, Szuhavölgye és Pécs mikro- illetve kistérségében, valamint Budapest VIII. kerületében vizsgálták meg a kiválasztottak egészségi állapotát, életmódjukról pedig kérdezőbiztosok érdeklődtek.
A felmérésből kiderült, hogy vizsgált csoport közel fele stresszes életmódot folytat, de nagy különbségek vannak az egyes kistérségek között. Budapest VIII. kerületéből például mindössze két százaléknyian számoltak be stresszről. A legnagyobb stressznek a váchartyániak (91 százalék), a borsodbótaiak (88 százalék), a palotásiak (80 százalék) valamint a keszthelyiek (75 százalék) vannak kitéve.
A felmérés adatai szerint legtöbb túlsúlyos ember Gyulán (38 százalék), Csengődön (37 százalék) és Pannonhalmán (33 százalék) él. A vizsgálatokon Borsodbótán és Pécsett találtak legnagyobb arányban kórosan sovány embereket.
A Pécsett vizsgáltak között kiugróan nagy arányban (80 százalék) voltak dohányzók, de Pannonhalmán is 60 százalékban és Csengődön is 56 százalékban vallották magukat dohányosnak. Száz szuhavölgyi közül viszont mindössze nyolc mondta azt, hogy dohányzik.
A vizsgálatokon vércukor- és koleszterinszűrést is végeztek. A legrosszabb eredmények a főváros VIII. kerületében és Pannonhalmán születtek. Budapesten például a résztvevők 8 százalékánál 8 fölötti, 35 százalékánál pedig 6-8 közötti értéket mértek. A legkisebb arányban Nagykanizsán és Tiszavasváriban találtak magas vércukorszinttel élő embereket.
A legrosszabb koleszterineredményekkel Pannonhalmán, Gyulán találkoztak az orvosok. Ezekben a térségekben a résztvevők közel 10 százalékánál tapasztaltak határérték feletti eredményt. E téren viszont kiemelkedően jó volt a helyzet Pécsen, ahol 70 százalékban kaptak egészséges értékeket, és kóros eredmény nem volt.
Hanusz Klára, az egyesület elnöke megemlítette, hogy a szűréseken résztvevő 21-31 éves fiatalok 10-12 százaléka tartozott a magas rizikófaktorba.