Bátonyi Péter műemlékes szakember és kormányfőtanácsos a Partizán műsorában bizonyítékokkal támasztotta alá, hogyan minősítenek át jogszerűtlenül műemlékeket, hogy a tulajdonosai azokat részben, vagy egészében lebonthassák.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium meg sem várta, hogy adásba kerüljön szerda este a Partizán Feljelentem a miniszterem című videója, Bátonyi Péter művészettörténészt, műemlékes szakembert, kormányfőtanácsost már annak előzetese után, hétfőn kirúgták az állasából. Pedig az általa a műsorban bemutatott dokumentumok alapján nem neki, hanem egyebek mellett Lánszki Regő főépítésznek kellett volna mennie. De még megtörténhet ez is, ugyanis Bátonyi Péter hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tesz Gulyás Gergely, a műemlékvédelemért 2022-ig felelős Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Lánszki Regő, a terület új gazdája, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára ellen.
Bátonyi Péter 2013 óta dolgozik a műemlékvédelemben, amit addigra már alaposan szétvertek, megszüntették a függetlenségét, és egyik minisztériumból a másikba pakolgatták. A kormányfőtanácsos szerint annyira összefonódtak a politikai döntéshozók, és bizonyos vállalkozók, hogy rájuk, műemlékes szakemberekre sokszor csak az a feladat maradt, hogy az amazok által kitervelt, gyakran jogsértő terveket lepapírozzák, jogilag támadhatatlanná tegyék. Ezt három példával világítja meg a műsorban.
Az Üllői út és a Ferenc körút sarkán álló Kilián laktanyánál (Mária Terézia laktanya) kevesebb fontos műemlék van a városban. Nemcsak Hild József egyik fő műve a klasszicista épület, de még a Nagykörút vonalát is hozzá igazították. Az 1956-os forradalomnak is kiemelkedően fontos helyszíne volt. A külföldi tulajdonos többször nekifutott, hogy a rendkívül jó helyen lévő, de nehezen hasznosítható épületet átalakíthassa. Pontosabban lebonthassa. Az első tervek szerint, mintegy kilencven százalékát bontották volna le, a második terv alapján „csupán” 75 százalékát, annak a műemléknek, melynek minden eleme védett.
Ám a bontást sem a felelős államtitkárság, sem a Lechner Tudásközpont szakértő anyaga nem támogatta, mégis a műemléki tervtanács elé került az elképzelés, melyet Lánszki Csenge, az országos főépítész, Lánszki Regő államtitkár testvére jegyzett. A tervet tehát Lánszki Regőnek kellett volna elbírálni. Hogy jogilag támadhatatlannak tűnjön, beosztottját, Perényi Lóránt helyettes államtitkárt küldte maga helyett tervtanácsba, mely ugyan elfogadta a tervet, bár kevesebb bontással járó átalakítás javasolt. A beruházó ezért a kiemelt védettség megszüntetését kérte, amit elutasítottak a szakemberek, ám Lánszki Regő folyamatosan presszionálta beosztottjait, hogy készítsék el a rendeletet, sőt az államtitkár saját kezűleg írta alá a szakértők véleményének felülírását sürgető aktát. A beosztottjai végül megírták a rendelet szövegét, ami visszaminősítette a kiemelt védelmet, ám a nevesített műemléki értékek közé beírták a bontandó elemeket is, mint középső és belső homlokzatot, az udvari loggiát, az épület belső térstruktúrát. Ám Lánszkiéhoz nagyban hasonlító kézírású valaki ezeket egyszerűen kihúzta a tervezetből.
Hasonló történt Földművelési Minisztérium (FM) épületének esetében, ahol a Steindl Imre Program vezetője Wachsler Tamás érte el, hogy az építendő mélygarázs miatt lerontsák az épület hátsó traktusát, belső udvarait. Amikor azt mondták neki, hogy nincs törvényi hely, ami alapján engedélyezhetik, hogy egy kiemelt műemléket lebontsanak, azt válaszolta, hogy: „még nincs”! Itt is az lett a megoldás, hogy visszaminősítették az épület védettségét. Bár Bátonyi szerint a Lechner Tudásközpont szakértői anyaga a kiemelt védettség megtartása mellett érvelt, az intézmény igazgatója az összefoglalójában mégis azt írta, hogy támogatja annak megszüntetését. Mindez 2021-ben történt, ám az épület védelemre érdemes részeit tartalmazó hivatalos értékleltárból a mai napig nem kerültek ki a lebontott részek.
A józsefvárosi Heinrich-udvar épületegyüttes udvarán álló földszintes, műemlék raktárépületek védettségét 2019-ben úgy szüntették meg, hogy a döntést megalapozó eljárást a tárcánál egyáltalán nem folytatták le. Amikor egy birtokvédelmi perben ez kerülhetett volna, a tárca háttérintézményének dolgozóját a vezetők megpróbálták rávenni, hogy a hiányzó dokumentációt utólag készítse el és dátumozza vissza.
Nyitóképen Bátonyi Péter. Forrás: Partizán/Youtube
