Kezd divatba jönni a botránykeltés mint megfizethető marketingfogás. Legutóbb egy indiai cég stresszellenes kampánya okozott mérhetetlen szorongást.
Ma már nem kérdés, hogy a munkavállalók mentális egészsége kihat a cég gazdasági sikerére is. Azok a munkaadók, akik valóban törődnek a munkavállalóikkal, nem csupán barátságos munkahelyi légkört teremthetnek: növelhetik az általános teljesítményt, és csökkenthetik a felmondási rátát, ráadásul bizalmat és elkötelezettséget alakíthatnak ki. De vajon mi jellemzi a gondoskodó munkaadót, és miért éri meg ez a fajta befektetés?
A krónikus alvászavar gyakori a dolgozó emberek körében. Sőt mi több, az amerikai felnőttek mintegy negyede küzd inszomniával, azaz álmatlansággal, és körülbelül ugyanennyien számolnak be túlzott álmosságról. Sajnos az alvászavarok emelik a rák, a depresszió és a szívproblémák kockázatát is. Ami pedig a munkahelyi teljesítményünket illeti: csökkentik a produktivitásunkat a hangulatunk és hatékonyságunk romlása révén. Lássuk, hogyan szállhatunk szembe a problémával!
A megkérdezettek majdnem fele váltott munkahelyet az elmúlt két és fél évben.
Mindenki életében eljöhet a pillanat, amikor úgy dönt, itt az ideje, hogy új munkahely után nézzen – függetlenül attól, hogy a túlhajszoltság, a motiválatlanság vagy csak az új impulzusok iránti igény miatt érzi szükségszerűnek a váltást. Az új helyzethez alkalmazkodni azonban éppolyan nehéz, mint lezárni a régi rutint: új munkatársakkal, új feladatokkal és új munkamódszerekkel találkozunk, így egyszerre kell majd bizonyítanunk és megfelelnünk, sőt a mindezzel járó szociális stresszen is úrrá kell lennünk valahogy. Érdemes tehát tudatosan készülnünk a munkahelyváltásra!
Minden negyedik-ötödik ember küzd élete során depresszióval, ám a munkahelyi szorongás, a munka közben érzett nyomás még ennél is gyakoribb. Ma már a szakirodalom is a 21. század népbetegségeként emlegeti a stresszt, amelynek legfőbb kiváltója éppen a munkahely. De mit tehetünk a munkahelyi szorongás ellen, és egyáltalán: hogyan ismerhetjük fel?
Bár törvény írja elő a munkáltatók számára a pszichoszociális kockázatok felmérését, alig van olyan hely, ahol foglalkoznak ezzel. A kiskunhalasi kórházban viszont már szűrik a stresszelőket.
A járvány csillapodásával egyre többen mennek vissza dolgozni a jól megszokott otthoni környezetből. Sokan hatalmas, egylégterű irodákba térnek vissza, és egy új kutatás szerint az ilyen munkahelyen akár stresszesek is lehetnek.
Harvey Weinstein után a filmipar újabb nagyhatalmú producere kényszerült visszavonulni: Scott Rudinról évtizedek óta tudta mindenki, hogy a valaha volt egyik legrosszabb főnök, de a munkatársakhoz vágott laptopok, telefonok és üvegtálak történetei megmaradtak sör melletti anekdotáknak. Mostanáig.
A munkahelyi stressz általános jelenség, egy vezető beosztású munkatárs esetében pedig mértéke a sokszorosára nőhet. Melyek a leghatékonyabb munkahelyi és egyéni gyakorlatok? Mit gondol erről egy HR-szakember és egy business coach? Mutatjuk, milyen stratégiák segíthetnek a döntéshozatalban.
Vannak munkahelyek, ahol lehetetlen boldogulni – például terrorizáló főnök esetén érdemes inkább új munkahelyet keresni. De ha a stressz fő forrása a munka, és nem az emberek, arra a helyzetre az orvosok és pszichológusok a következőket ajánlják.