A munkahelyi stressz szinte mindenki számára ismerős jelenség. Az Amerikai Pszichológus Társaság 2016-ban végzett felmérése szerint tízből nyolc ember szorong valami miatt a munkahelyén. A WHO kutatása egyenesen a 21. század legsúlyosabb egészségügyi problémájának nevezi: a világ népességének körében – alig tíz év alatt – háromszorosára nőttek azok a kezelési költségek, amit a munkahelyi stressz és az abból származó betegségek gyógyítására költünk. Míg régen a munkahelyi szorongást és depressziót amolyan menedzserbetegségként tartották számon, a kór ma már nem válogat a pozíciók között: a rosszul fizető állások esetén kettőből egy főt érint, míg a közepes vagy magas fizetési sávba tartozók közül tízből négy megkérdezett szenvedett a szorongás tüneteitől. A szakembereknek fel kellett ismerniük, hogy bár a depresszió számos esetben biológiai eredetű (pl. a szülési, hormonális, szezonális stb. depresszió), sokkal jobban uralja életünket az a depressziótípus, amit a külső környezeti hatások, így a munkahelyi trauma okoz.

Ha sikeresek közé akarsz tartozni, a munkahelyi stressz a belépőd…

Az elmúlt évtizedben a stressz mondhatni kötelező velejárója lett a munkahelyi környezetnek: bizonyos szakmákban csak akkor lehettünk sikeresek, ha agyonhajszoltuk magunkat. Aki nem terhelte túl magát eléggé, aki nem válaszolt az esti leveleire és aki nem ellenőrizte még hétvégén is a postaládáját, az nem tudott eléggé hatékonyan dolgozni sem. Mára elértük azt, hogy a hét minden napján a nap szinte minden órájában elérhetővé váltunk: ha nem e-mailen, akkor telefonon vagy üzenetküldő alkalmazásokon keresztül. A koronavírus-járvány is csak rontott a helyzeten, hiszen emiatt a munka és a magánélet egyensúlya is változott: a távmunka elszigetelt bennünket, miközben a távoktatásra, a gyermekfelügyeletre fordított napközbeni időt a legtöbben este és hétvégén pótolták, felborítva ezzel a korábban megszokott, jól bevált egyensúlyt.

Munkahelyi stresszfaktorok: a szorongás skálázható

Eleinte talán nem is vesszük észre, ám a munkahelyi stressz idővel akuttá válhat és az egész életünket felboríthatja. A felmérések szerint a betegségek 70 százalékáért a munkahelyi szorongás okolható, vagyis a legtöbb betegségünket nem más, mint maga a stressz okozza. De miből adódnak a problémák, amelyek károsan hathatnak ránk?

A szakértők két részre osztják a stresszfaktorokat:

• Munkatartalom:

Ide sorolnak minden olyan tényezőt, ami a munka tartalmával kapcsolatos stresszhelyzetet teremthet, ilyen a monotonitás, az alulstimuláltság, a feladatok értelmetlensége, a változatosság hiánya, de a rendkívüli munkaterhelés és nyomás alatti nagy munkatempó, a tervezhetetlen munkaidő, a döntéshozatalban való részvétel hiánya is ide sorolható. Az AIS kutatása szerint a munkahelyi stressz 46 százalékáért pedig egyetlen faktor, a rendkívüli munkamennyiség okolható.

• Munkakörnyezet:

A munkakörnyezet magában foglalja a munkahelyi bizonytalanságot, az előléptetési lehetőségek hiányát, a tisztázatlan vagy tisztességtelen teljesítményértékelési rendszereket, a nem egyértelmű szerepeket a munkában és a szervezetben. De a következetlen, nem támogató vezető és a rossz interperszonális kapcsolatok okozta szorongás is ide tartozik, ez utóbbi a kutatások szerint a stresszbetegségek mintegy egyharmadáért felelős.

Munkahelyi stressz: a kezdeti tünetek

A szorongás eleinte csak időszakos: a páciens először hirtelen, átmenetileg kialakuló szorongáshullámot érez, ami egy-egy pihenőnap, egy-egy hosszú hétvége után elmúlik. Az átmeneti időszakok azonban egyre gyakoribbakká válnak és egyre inkább uralják a mindennapokat. Az első jeleket szinte senki sem veszi észre magán, ilyenkor csak egyre sűrűbben jelenik meg az addig megszokott viselkedéstől eltérő magatartás, így például:

• egyre többször fordul elő késés,
• gyakoribbá válnak a szorongó vasárnap délutánok,
• heves érzelmi reakciókat vált ki egy-egy munkahelyi helyzet,
• sokszor jelentkezik önbizalomhiány,
• megjelenik a koncentrációzavar,
• a szorongásban szenvedő igyekszik távol lenni a munkahelyétől, általában betegségre, fájdalmakra, kifogásokra hivatkozva.

Megváltozott személyiség, évekig tartó „depresszióspirál”

Ez az állapot nem tartható fent sokáig, és ha az enyhe tünetek nem is válnak súlyosabbakká, a páciens személyiségében hosszú távú torzulásokat okozhat a kezeletlen helyzet. Ennek egyik példája a disztímia, egy állandósult, tartós lefolyású, enyhe depresszió, amely megváltoztatja a beteg személyiségét. Általában 40 éves kor körül diagnosztizálják és kétszer olyan gyakori a nőknél, mint a férfiaknál. A folyamatos lehangoltság, a boldogtalanság érzése a disztímiás beteg életének részévé válik, így nem is sejti, hogy mindezért nem ő, hanem a betegsége, és az amögött meghúzódó stressz okolható. Mivel a páciens orvosi segítséget nem kér, a betegség akár évekig rejtve maradhat. De mit érez a disztímiás, mik a tünetek?

• semmihez sincs kedve,
• nem szeretne barátokkal, ismerősökkel találkozni,
• nem akar kimozdulni, inkább otthon tölt minden napot,
• sokat őrlődik, rágódik dolgokon,
• nem hisz magában, szinte minden körülmények között rendkívül kishitű.

Egyedül nem oldjuk meg, kérjük szakember segítségét!

Ha nem kezeljük a stresszt és a mérgező környezet is megmarad, a problémák további súlyosabb panaszokat, nem egyszer komoly szervi megbetegedéseket is okoznak.

Jellemző következmény lehet:

• a krónikussá váló alvászavar,
• az étvágytalanság,
• a szapora szívverés, a magas vérnyomás,
• a különféle testi tünetek, amelyek mögött látszólag semmilyen szervi elváltozás nincs,
• a mellkasi fájdalmak,
• a komolyabb szív- és érrendszeri problémák,
• illetve a különböző függőségek mögött – amelyekkel a tüneteket próbálja palástolni a beteg – valójában ugyancsak a stressz állhat.

De mit tehetünk, ha mi is hasonló panaszokkal küszködünk? A válasz a tudatosságban rejlik. Hiszen még az antidepresszánsok sem nyújtanak gyors és hosszú távú megoldást a munkahelyi szorongás leküzdéséhez. A különféle gyógynövénytartalmú szerek segíthetnek egy-egy nehezebb időszakban, továbbá az önismeret és a stresszoldó technikák elsajátítása is fontos ahhoz, hogy kigyógyuljunk a stressz okozta problémákból. Ezért az első, nem megszokott jeleknél forduljunk szakemberhez, kérjük pszichológus segítségét, meditáljunk vagy sajátítsunk el egyéb relaxációs technikákat – járjunk például masszőrhöz, egyúttal figyeljünk oda tudatosan magunkra, illetve a stresszreakcióinkra. Ha pedig munkáltatók vagyunk, az egyik legfontosabb feladatunk, hogy koncentráljunk a munkavállalókra, felügyeljük és optimalizáljuk a munkamennyiséget, fókuszáljunk a szabályozott és tisztázott feladatkörökre, továbbá teremtsünk inspiráló környezetet. Figyeljünk a támogató munkahelyi kultúrára, a problémák megoldására és olyan vezetők kinevezésére, akik felszínesség helyett elérhetők, problémamegoldók és konstruktívak. Elvégre a kimaradozó, motiválatlan kollégák, a folyamatos fluktuáció nemcsak a szervezeti egységet rombolja, de kimutatható módon rontja a cég eredményességét is. Ezért nemcsak a munkavállaló, hanem a munkáltató számára is létfontosságú a munkahelyi stressz megszüntetése.

Hirdetés

A Remotiv extra enyhe depressziós tünetek – lehangolt lelkiállapot, hangulati labilitás, belső nyugtalanság, feszültség, stressz – és az ezekhez társuló alvási nehézségek kezelésére javasolt. Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer, ami képes javítani a hangulatot, fokozza a motivációt és mérsékli az enyhe depresszió további tüneteit.

Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer
www.remotiv.hu

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!