Önnel is előfordult már, hogy olyasmire mondott igent, amire igazából nem is szeretett volna, de ott és akkor nem találta a megfelelő szavakat vagy indokot? És önt is kínozta utána az önvád, hogy miért nem tudott nemet mondani, és a szorongás, hogy hogyan tud majd eleget tenni a kérésnek? Nemet mondani nem egyszerű, viszont megtanulható, és gyakorlásával nagyon sokat tehetünk önmagunkért.
Sokáig tartotta magát a mondás, hogy minden ember csupán öt kézfogásnyira van egymástól, vagyis bárki bárkivel összekapcsolható néhány ismerősön keresztül. A közösségi médiának köszönhetően ez a szám nagy valószínűséggel tovább csökkent, csupán egy kattintás, és szinte bárkivel összebarátkozhatunk. De valódi kapcsolatok ezek, amelyek aztán valódi közösséggé épülnek, vagy csak ámítás, és tulajdonképpen egyre magányosabbak vagyunk?
A kiégés, más néven burnout szindróma fizikai, érzelmi és mentális kimerüléssel járó tünetegyüttes. Leggyakrabban munkahelyi környezetben jelentkezik, de előfordulhat például tanulmányi stresszhelyzetekben vagy bármilyen hosszú távú, intenzív érzelmi erőfeszítés esetén. De mi vezet el idáig, hogyan ismerhető fel, és mit tehetünk ellene?
A depressziós hangulatot, sőt, még akár a depressziót mint betegséget is le lehet győzni, ha tudatosan vesszük fel velük a kesztyűt. Elég, ha a két legfontosabb szegmensre, a táplálkozásra és a mozgásra fókuszálunk, és máris kifelé tarthatunk a mély gödörből.
A depresszió sokak számára csupán egy kifejezés arra, ha valaki panaszkodik, kedvetlen, vagy egyszerűen nincs kedve semmihez. Pedig a fogalom maga súlyos betegséget takar, és nem mindegy, hogy felismerjük-e, illetve kezeljük-e időben a tüneteket.
Bár sokáig tabuként kezelték, ma már elfogadott és gyakori dolog, hogy valaki pszichológushoz vagy más terapeutához fordul. Az, hogy ez kinél mikor következik be, változó, ahogy az is, hogy kinek milyen típusú és hosszúságú terápia válik be. Egy biztos: ha úgy érezzük, segítséget kell kérnünk, nem érdemes habozni.
Itt vannak köztünk, élik az életüket, jönnek-mennek, dolgoznak, gyereket nevelnek, bevásárolnak, sokat viccelődnek, és folyamatosan mókáznak, hogy jobb kedvre derítsenek másokat. Pedig lehet, hogy belül velük sincs minden rendben. Mert a mosoly lehet álca is.
Manapság sokan dolgoznak home office-ban, ezért már jóval nehezebb felismerni a depresszióval küzdő munkatársakat: az amúgy arra nem hajlamos embereket is könnyen negatív irányba tolhatja ez a jelenség, ezért jelenleg még fontosabb odafigyelnünk egymásra.
Bár a hétköznapokban nem mindig észleljük az összefüggést, a stressz és a depresszió gyakran kéz a kézben jár, ördögi körbe taszítva az érintetteket. Nem csoda, hiszen mindkét állapot kialakulásában biológiai, lelki és társadalmi tényezők is szerepet játszanak. Ha megértjük, mi köztük az összefüggés, többet tehetünk a megelőzésükért és azért is, hogy megfelelő segítséget találjunk.
A munkavállalók gyakran félnek megosztani a vezetőjükkel a mentális egészségükkel kapcsolatos nehézségeiket, így ezek a problémák elfajulhatnak. Egy nemrégiben végzett felmérés szerint minden ötödik ember úgy érzi, nem mondhatja el a főnökének, ha túlságosan stresszel a munkahelyén, és a mentális problémával diagnosztizáltak kevesebb mint fele számol be erről a tényről a vezetőjének. De hogyan javíthatnánk ezeken az arányokon?
A legnagyobb művészek állítólag sosem az átlagemberek közül kerülnek ki. Sokkal inkább azok közül, akik a boldogságot csak ritkán érintve, egyfajta lelki hullámvasúton utaznak az életükben. Ugyanakkor a depresszió hajtómotor is tud lenni, még ha a poklok poklát járja is az illető. Nyolc híres művész, akit nem kímélt a mentális kór.
Munkahelyet váltani kicsit olyan, mintha útelágazáshoz érnénk. Dönteni kell: jobbra vagy balra induljunk tovább? Ha nem könnyű a döntés, esetleg hosszúra nyúlik a dilemma, vagy más miatt késlekedünk, könnyen sodródhatunk bele egyfajta depresszív spirálba. Lauter Adrienn tanácsadó szakpszichológust kérdeztük a témában, hogy milyen megküzdési stratégiákat ajánl ezekre az esetekre.