A munkavállalók gyakran félnek megosztani a vezetőjükkel a mentális egészségükkel kapcsolatos nehézségeiket, így ezek a problémák elfajulhatnak. Egy nemrégiben végzett felmérés szerint minden ötödik ember úgy érzi, nem mondhatja el a főnökének, ha túlságosan stresszel a munkahelyén, és a mentális problémával diagnosztizáltak kevesebb mint fele számol be erről a tényről a vezetőjének. De hogyan javíthatnánk ezeken az arányokon?
A legtöbb ember életében a munka a legfőbb stresszfaktor, de sokan egyáltalán nem érzik, hogy a munkahelyükön segítséget tudnának kérni. Ez a hallgatás táptalaja az előítéleteknek, ami megnehezítheti, hogy a munkatársaink megnyíljanak. Ezért fontos, hogy a vezetők rendszeresen beszélgessenek velük a mentális egészségükről: tudhatják, van hová fordulniuk, ezért hamarabb kaphatják meg a szükséges segítséget.
A kollégák jellemzően már amiatt is aggódnak, hogyan hozzák szóba a mentális egészség témáját, pedig ehhez nincs szükség különleges képességekre – pusztán azokra, amelyeket vezetőként minden nap használunk, mint például a józan ész, az empátia, a megközelíthetőség és az aktív figyelem. Ha viszont tétlenül nézzük a kollégák nehézségeit, az negatív hatással lehet rájuk és a szervezetre egyaránt.
Ha a jelek szerint a csapatunk valamelyik tagja mentális nehézségekkel küzd, akkor nekünk kell kezdeményezni, mivel a legtöbben nem szeretnék maguktól felhozni a problémát. Előfordul, hogy az ilyen téren tapasztalatlan vezetők túl formálissá teszik a beszélgetést, netán rögtön a HR vagy a munkahelyi egészségügy felé terelik a kérdést. Ez nem szerencsés, főleg, ha a vezető ismeri igazán a munkavállalót, ezért fontos, hogy átvegye a kezdeményezést. A vezetők szerepe kulcsfontosságú abban, hogy a munkavállalók mennyiben mernek kitárulkozni a depresszióval és a rossz mentális egészségi állapottal kapcsolatban.
Mit tehetünk meg szervezeti szinten?
A szervezeteknek egyértelműen jelezniük kell a munkavállalók részére, hogy a mentális egészségük számít, és ha nyíltan beszélnek róla, az támogatáshoz, nem pedig diszkriminációhoz vezet. Ennek legegyszerűbb módja, ha elmagyarázzák: a mentális egészségnek ugyanakkora jelentőséget tulajdonítanak, mint a fizikainak. A legjobb, ha a szervezetek ezt az elkötelezettséget egyértelmű stratégiával és konkrét irányelvekkel támasztják alá, biztosítva, hogy az ilyen problémákkal küzdő alkalmazottak megkapják a szükséges támogatást.
1. Aktív figyelem
Gyakran előfordul, hogy valakinek elsősorban figyelemre van szüksége. Arra, hogy ítélkezés nélkül meghallgassák, anélkül, hogy bármilyen megoldást ráerőltetnének. Ilyenkor tudatosan koncentráljunk a beszélőre! Tegyük el a telefonunkat, és hozzunk létre biztonságos teret a beszélgetésnek! Ne vágjunk közbe, és ne uraljuk a kommunikációt! Engedjük, hogy a beszélő vezesse és lehetősége legyen kifejezni magát. Néha a csend is hatékony eszköz lehet az aktív figyelem kifejezésére, ezért adjunk teret a szüneteknek, hogy a beszélő összeszedje a gondolatait.
2. Empátia
Hogy empátiát gyakoroljunk a kollégáinkkal, biztosítanunk kell őket arról, hogy megértjük az érzéseiket, aggodalmaikat és a nézőpontjukat. Ez segít az emberi kapcsolatok kiépítésében, amellett, hogy támogató és pozitív munkakörnyezetet teremt. Ismerjük el és validáljuk a másik ember érzelmeit! Segítségünkre lehetnek például az alábbi mondatok: „Megértem, hogy miért érezhetsz így”, vagy például „Egyáltalán nem baj, hogy így érzel”.
3. Bátorítás
Bátorítsuk a kollégát, hogy ossza meg velünk a gondolatait és az érzéseit. Kérjük meg, hogy fejtse ki őket részletesebben. Használjunk nyitott kérdéseket, például: „Hogy érzed magad ezzel a helyzettel kapcsolatban?” vagy „Mi jár a fejedben mostanában?” Bátorítsuk arra is, hogy ha még nem tette meg, feltétlenül keressen szakértői segítséget. Emlékeztessük rá, hogy ez az erő, nem pedig a gyengeség jele!
4. A magánélet tiszteletben tartása
A depresszió érzékeny téma lehet, ezért, ha egy kollégán észleljük a jeleit, érdemes vele négyszemközt elbeszélgetni. Semmiképp se osszuk meg másokkal a küzdelmeiket, hacsak nem adnak rá engedélyt! Tudassuk vele, hogy elérhetőek vagyunk, ha beszélgetni szeretne, de ne erőltessük, hogy megnyíljon. Néha már az is megnyugtató lehet, ha egyszerűen csak tudja, hogy valaki törődik vele.
5. Segítség a napi feladatokban
Ajánljuk fel az érintett munkatársnak, hogy segítünk a napi feladatokban, ha túlterheltnek érzi magát. Ez enyhítheti a stresszt. Mielőtt felajánljuk a segítséget, beszéljünk vele, és kérdezzük meg, hogy beszállhatunk-e a napi teendőibe. Egyesek jobban szeretik önállóan megoldani a feladataikat. Inkább ajánljunk fel segítséget egy konkrét feladathoz, mint hogy általánosságokat mondjunk: „Szólj, ha segítségre van szükséged.” Ehelyett kérdezzük meg: „Segíthetek elkészíteni a megbeszélés prezentációját?”
6. Rendszeres bejelentkezés
Az első beszélgetés után rendszeresen ellenőrizzük, hogy érzi magát a munkatársunk. Kérdezzük meg, tudunk-e valamiben segíteni! A következetes támogatás sokat jelenthet az érintettnek. Küldjünk neki egy kedves üzenetet, hívjuk fel röviden csevegni, vagy találkozzunk vele egy kávéra, hogy megkérdezzük, hogy van.
7. Források megosztása
Jó ötlet megosztani az információkat a mentális egészségügyi forrásokról, például terapeutákról vagy támogató csoportokról, amelyeket az érintett hasznosnak találhat. Győződjünk meg arról, hogy a források jó hírűek, például mentálhigiénés szervezetek, klinikák vagy kormányzati egészségügyi szervezetek. Kerüljük a nem ellenőrzött vagy potenciálisan káros információk megosztását!
8. Ösztönzés az öngondoskodásra
Javasoljunk olyan egészséges öngondoskodási tevékenységeket, mint a testmozgás, a meditáció vagy különböző szabadidős programok, amelyek javíthatják kollégánk hangulatát. Mutassuk meg, hogy mi magunk is elkötelezettek vagyunk az öngondoskodás iránt, ezzel másokat is motiválhatunk – ilyen lehet a séta, a jóga, az edzés és még sok más egyéb típusú időtöltés.
9. Türelem
Lássuk be, hogy a depresszióból való felgyógyulás időbe telhet. Legyünk türelmesek, és kerüljük az ítélkezést vagy a kéretlen tanácsadást! Ne feledjük, bár támogatást nyújthatunk, az nem helyettesíti a szakszerű segítséget. Éppen ezért bátorítsuk a kollégánkat, hogy forduljon mentálhigiénés szakemberhez, aki speciális ellátást tud nyújtani! A depresszió súlyos állapot, és a munkatársak támogatása döntő részét képezheti a felépüléshez vezető útnak.
Ősszel-télen sokan érzik magukat tartósan lehangoltnak, fásultnak, kedvetlennek. Ebben számos tényező szerepet játszhat, köztük a napfény hiánya, a borús-hideg időjárás, de a stresszel teli, monoton, szürke hétköznapok is. Ha úgy érezzük, nem tudunk úrrá lenni rosszkedvünkön, segíthet az orbáncfű kivonatát tartalmazó Remotiv extra. Ez a patikában, vény nélkül kapható növényi gyógyszer képes javítani a hangulatot, fokozza a motivációt és csökkenti az enyhe depresszió további tüneteit.
Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer
www.remotiv.hu
Az oldalon elhelyezett tartalom a Remotiv extra forgalmazója a Phytotec Hungária közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
