Bár sokáig tabuként kezelték, ma már elfogadott és gyakori dolog, hogy valaki pszichológushoz vagy más terapeutához fordul. Az, hogy ez kinél mikor következik be, változó, ahogy az is, hogy kinek milyen típusú és hosszúságú terápia válik be. Egy biztos: ha úgy érezzük, segítséget kell kérnünk, nem érdemes habozni.
Itt vannak köztünk, élik az életüket, jönnek-mennek, dolgoznak, gyereket nevelnek, bevásárolnak, sokat viccelődnek, és folyamatosan mókáznak, hogy jobb kedvre derítsenek másokat. Pedig lehet, hogy belül velük sincs minden rendben. Mert a mosoly lehet álca is.
A depressziós hangulatot, sőt, még akár a depressziót mint betegséget is le lehet győzni, ha tudatosan vesszük fel velük a kesztyűt. Elég, ha a két legfontosabb szegmensre, a táplálkozásra és a mozgásra fókuszálunk, és máris kifelé tarthatunk a mély gödörből.
Manapság sokan dolgoznak home office-ban, ezért már jóval nehezebb felismerni a depresszióval küzdő munkatársakat: az amúgy arra nem hajlamos embereket is könnyen negatív irányba tolhatja ez a jelenség, ezért jelenleg még fontosabb odafigyelnünk egymásra.
A depresszió sokak számára csupán egy kifejezés arra, ha valaki panaszkodik, kedvetlen, vagy egyszerűen nincs kedve semmihez. Pedig a fogalom maga súlyos betegséget takar, és nem mindegy, hogy felismerjük-e, illetve kezeljük-e időben a tüneteket.
Bár a hétköznapokban nem mindig észleljük az összefüggést, a stressz és a depresszió gyakran kéz a kézben jár, ördögi körbe taszítva az érintetteket. Nem csoda, hiszen mindkét állapot kialakulásában biológiai, lelki és társadalmi tényezők is szerepet játszanak. Ha megértjük, mi köztük az összefüggés, többet tehetünk a megelőzésükért és azért is, hogy megfelelő segítséget találjunk.
A munkavállalók gyakran félnek megosztani a vezetőjükkel a mentális egészségükkel kapcsolatos nehézségeiket, így ezek a problémák elfajulhatnak. Egy nemrégiben végzett felmérés szerint minden ötödik ember úgy érzi, nem mondhatja el a főnökének, ha túlságosan stresszel a munkahelyén, és a mentális problémával diagnosztizáltak kevesebb mint fele számol be erről a tényről a vezetőjének. De hogyan javíthatnánk ezeken az arányokon?
A legnagyobb művészek állítólag sosem az átlagemberek közül kerülnek ki. Sokkal inkább azok közül, akik a boldogságot csak ritkán érintve, egyfajta lelki hullámvasúton utaznak az életükben. Ugyanakkor a depresszió hajtómotor is tud lenni, még ha a poklok poklát járja is az illető. Nyolc híres művész, akit nem kímélt a mentális kór.
Munkahelyet váltani kicsit olyan, mintha útelágazáshoz érnénk. Dönteni kell: jobbra vagy balra induljunk tovább? Ha nem könnyű a döntés, esetleg hosszúra nyúlik a dilemma, vagy más miatt késlekedünk, könnyen sodródhatunk bele egyfajta depresszív spirálba. Lauter Adrienn tanácsadó szakpszichológust kérdeztük a témában, hogy milyen megküzdési stratégiákat ajánl ezekre az esetekre.
Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, nemcsak fizikai, de mentális jóllét is szükséges, a kettő pedig igen erősen hat egymásra. Mutatjuk, mit tehetünk azért, hogy minél kiegyensúlyozottabbak legyenek a mindennapjaink.
Az év eleji komor hangulat, a januári mélabú már-már természetes jelenség. Az ünnepek elmúltával a szürke hétköznapok újra beköszöntenek, emiatt január első heteiben könnyen ránk törhet a kilátástalanság érzése, ezzel együtt pedig a csillapíthatatlan szomorúság. Talán segít, ha tudjuk, mindezzel nem vagyunk egyedül, néhány hasznos tipp pedig segíthet kilábalnunk a reménytelennek érzett időszakból.
Az egész világot átrendezte a koronavírus, a második hullám idején pedig sokan éreznek eddig soha nem tapasztalt, nagy mértékű fásultságot, enerváltságot és kilátástalanságot. Mi történik velünk, mi ez? Karantén- vagy vírusdepresszió? Szücs Renáta alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus-jelölttel, a Balansz Egészségfejlesztő Központ munkatársával beszélgettünk.