Mindenki életében eljöhet a pillanat, amikor úgy dönt, itt az ideje, hogy új munkahely után nézzen – függetlenül attól, hogy a túlhajszoltság, a motiválatlanság vagy csak az új impulzusok iránti igény miatt érzi szükségszerűnek a váltást. Az új helyzethez alkalmazkodni azonban éppolyan nehéz, mint lezárni a régi rutint: új munkatársakkal, új feladatokkal és új munkamódszerekkel találkozunk, így egyszerre kell majd bizonyítanunk és megfelelnünk, sőt a mindezzel járó szociális stresszen is úrrá kell lennünk valahogy. Érdemes tehát tudatosan készülnünk a munkahelyváltásra!
Great Resignation, vagyis Nagy Felmondás. A szakértők így emlegetik a világban jelenleg zajló munkaerőpiaci jelenséget, a soha nem tapasztalt mértékű felmondási hullámot. A szakértők mindezt a járványhatással magyarázzák, a pandémia ugyanis nemcsak az életünket, de a munkához való viszonyunkat is alaposan átalakította, és a munkavállalók „öntudatra ébredését” hozta el. Új trend jelent meg a piacon: a munkavállaló már nem akarja mindenáron megtartani a munkahelyét, sőt, amint nem találja meg a munka és magánélet közti egyensúlyt, azonnal cselekszik.
Felmondáshullám bármerre nézünk
Az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal adatai szerint csak a tavalyi év áprilisa és augusztusa között 20 millió munkavállaló mondott fel az Egyesült Államokban, novemberben pedig minden eddigi rekord megdőlt: alig egy hónap alatt további 4,5 millióan hagyták ott az állásukat. Több mint 20 éve nem regisztráltak ilyen magas számadatot. A helyzet az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Kanadában és Szingapúrban sem jobb. A McKinsey&Co nemzetközi stratégiai tanácsadócég felmérése szerint a megkérdezettek majdnem fele tervezi a felmondását, majdnem 20 százalékuk pedig biztos abban, hogy hátat fordít eddigi munkaadójának. Vajon mindez a dinamikusan változó piac, esetleg a hirtelen jött lehetőségek és Covid okozta karriermozgások miatt következett be? Korántsem. A megkérdezettek 36 százalékának nincs jelenleg más lehetősége, mégsem szeretne tovább a munkahelyén maradni. A tömeges felmondási hullám még nem jelent meg idehaza, de a munkához való hozzáállás itthon is megváltozott. Egy tavaly végzett felmérés szerint minden ötödik magyar munkavállaló szinte azonnal munkahelyet váltana, ha a lehetőségei, illetve az anyagi háttere ezt megengedné.
Miért döntünk úgy, hogy elég?
De miért vállaljuk a munkahelyváltást, miért adjuk fel a biztosat a bizonytalanért? A felmérések szerint a fő okok között a nagyobb fizetés, a fejlődési és az előrelépési lehetőség szerepel, sőt ma már abba sem feltétlenül nyugszunk bele, ha nem érezzük elég komfortosnak a munkahelyünket. A legtöbb munkavállaló akkor néz új munka után, ha az alább felsorolt problémák közül huzamosabb időn át egyet vagy akár többet is érzékel.
- Ha motiválatlannak érzi magát.
- Ha nincsenek visszajelzések a munkájával kapcsolatban.
- Ha tisztázatlan a munkaköre és a pozícióhoz tartozó felelősség.
- Ha a munkavállalót érintő kérdésekből, döntésekből egyszerűen kihagyják vagy kirekesztik a dolgozót.
- Ha nem a tapasztalatának és a képességeinek megfelelő feladatot kap.
- Ha sokszor érzi úgy, hogy szeretne elbújni a feladatok és a munkatársak elől.
- Ha a stressz már túlnő rajta: már a vasárnap délutánjai is stresszesek, egyre többször érzi a szorongást a hétfői munkanap előtt.
- Ha mindez más tüneteket is okoz: rosszul alszik, esetleg többször felriad az éjszaka folyamán.
- Ha nem tud kikapcsolni és még a szabadidejében is a telefonját vagy az emailjeit nézi.
- Ha a munkahelyi kultúra nem tartja tiszteletben a pihenőidő szentségét: ha kiszámíthatatlan a munkaidő, esetleg kimondatlanul is szükség van az esti vagy hétvégi munkavégzésre, és ez a probléma jelzése után sem változik meg.
A munkahelyváltással járó stressz kezelhető
Ha már felmondtunk, és új munkahelyet keresünk, jó, ha tudatosan felkészülünk arra, hogy a problémáink nem oldódnak meg varázsütésre. Az új munkahely, az új közeg, az új elvárások ráadásul újabb stresszforrást jelentenek. Bár a próbaidő általában három hónap, a szakemberek szerint a munkahelyváltással együtt járó nyomás átlagosan csak hat hétig tart. Ám ezt az első másfél hónapot is megkönnyíthetjük, ha alkalmazunk néhány egyszerű praktikát.
1. A próbaidő a munkáltatóra és a munkavállalóra egyaránt vonatkozik.
Hogy milyen a munkahelyi közeg, az csak az első hetekben derül ki. Előfordulhat, hogy a személyiségünk nem passzol a munkakörnyezetbe, és a vállalati kultúra is más, mint amit mi megszoktunk. Nem szégyen, ha ilyenkor úgy érezzük, jobb, ha továbbállunk. Fontos, hogy mi is tisztában legyünk vele: nemcsak nekünk, hanem a munkahelynek is tennie kell azért, hogy hosszú távon megtartsa munkavállalóit.
2. Legyünk nyitottak, kezdjünk beszélgetni az új kollégákkal!
A hatékony munkavégzés feltétele az is, hogy jó hangulatban, támogató környezetben dolgozhassunk. Ez azonban nemcsak a munkatársakon, hanem rajtunk is múlik. Az elfogadásért mi magunk is sokat tehetünk, ezért ne csak a többiektől várjuk a közeledést! Beszélgessünk, legyünk nyitottak: ez megalapozhatja az elfogadást és segítheti a beilleszkedést.
3. Ne féljünk segítséget kérni!
A betanulás során számtalan nyitott vagy ismeretlen kérdéssel találkozhatunk. Ilyenkor bátran kérjük a vezetőnk vagy a munkatársaink segítségét! Ezzel a motiváltságunkat is jelezhetjük, egyúttal megismerhetjük egymás elvárásait és munkamorálját, illetve gyorsabban bele is tanulhatunk a munkafolyamatokba.
4. Ne változtassunk egyszerre több fronton!
Ha éppen munkahelyet váltunk, ne erre az időszakra időzítsük a magánéleti változtatásokat, esetleg az életmódváltást vagy az új helyre költözést. A munkahelyváltás okozta stressz idején jó, ha maradt néhány megnyugtató, biztos pont az életünkben.
5. Vigyünk rendszert az életünkbe és a munkánkba!
Ha új helyen kezdünk, fontos, hogy ne adjuk fel a korábbi életünket: tartsuk meg addigi szokásainkat. Ha korábban sportoltunk, eztán is igyekezzünk ugyanannyit sportolni. Ha kirándulni vagy sétálni jártunk, hiába a feszített tempó, igyekezzünk továbbra is kikapcsolódni. Ne mondjunk le programokat, mert azzal csak még frusztráltabbá tesszük ezt az átmeneti időszakot.
6. Járjunk a végére, mi a pontos munkakörünk!
A munkaköri leírás nem kötelező eleme a munkaszerződésnek, de attól még az egyik legfontosabb dokumentum az új belépő számára. Ez a leírás segít tisztázni, milyen feladatok tartoznak pozíciónkhoz, mit kell elvégeznünk, illetve mi az, amit a munkaadó elvár tőlünk. Ebből tudhatjuk meg a felelősségünk határait, és azt is, kik a közvetlen feletteseink. A munkaköri leírás segít tisztázni a saját helyünket és felelősségünket az új szervezetben, ezért ha lehet, minél előbb kérjük el a munkaköri leírásunkat a munkaadónktól.
7. Emlékeztessük magunkat rá, hogy a munkahelyváltással járó feszültség csupán átmeneti!
Hiába egyértelmű, nem árt tudatosítanunk magunkban: ahogy mindennek, úgy a munkahelyváltással járó kezdeti stresszes időszaknak is egyszer vége szakad, és ha átverekedtük magunkat az első néhány nehéz héten, már csak élveznünk kell az új pozícióinkat és az új munkahelyünket.
2 az 1-ben: nappal nyugtat, este altat
A Sedacur forte az előnyös növényihatóanyag-kombinációnak köszönhetően nappal oldja a feszültséget, este segíti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Napközben és este is lehet alkalmazni. Szedése a mindennapi tevékenységet nem befolyásolja hátrányosan: nem rontja a figyelmet, sem az autóvezetéshez is nélkülözhetetlen képességeket, az éberséget és a reagálóképességet. Nem okoz hozzászokást, sem függőséget.
Vény nélkül kapható gyógyszer.
www.sedacur.hu
Az oldalon elhelyezett tartalom a Sedacur forte forgalmazója, a Phytotec Hungária Bt. megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
