Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Megpróbáltuk sok nézőpontból körbejárni az akkugyárhatalommá válás meglévő – és várható – kockázatait és előnyeit, amihez Éltető Andrea közgazdász volt segítségünkre. Hány gyár épült és épülhet még? Mikortól válhat a lakossági energia- és vízigény kárára az víz- és energiazabáló iparág? Mennyire piszkosak a tiszta közlekedéshez szükséges gyárak? Vajon tudnánk jobban csinálni, mint ahogy most megy, és egyáltalán megéri ez az egész? Gyere velünk, és megtudhatod.
Globális szinten is akkumulátor-nagyhatalommá tenné Magyarországot a kormányzat, ennek azonban súlyos ára van, és még súlyosabb lehet – derül ki a zCast ötödik évadjának hetedik adásából, amelyben Éltető Andrea közgazdásszal, a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársával vesézte ki a témát Fait Federika.
Szó esik arról, pontosan mivel fog foglalkozni az a jelenleg már működő, vagy hamarosan felépülő több tucatnyi gyár, amelyekre az akkunagyhatalmi álmok valóra váltásához volt szükség. Éltető Andrea összegzi a jellemzően Ázsiában toborzott dolgozókkal feltöltött, saját bejáratott beszállítói láncot magukkal hozó, technológiájukat a helyi kutatás-fejlesztéstől féltékenyen őrző gyárak hazai gazdaságra gyakorolt hatását, és részletezi az irgalmatlan energia- és vízigény felvetette kihívásokat.
Több gyár épül például olyan helyen, ahol nemhogy a Duna, de kisebb folyó sincs, pedig még a Duna mellé települt Samsungnak is idő előtt újra kellett nyitni egy olyan vízbázist, amit 50 évre lezártak egy korábbi szennyezés miatt.
Apropó szennyezés. A szakértő részletesen taglalja, hogy milyen – egészségünket és természetes környezetünket fenyegető – kockázatokkal járhatnak ezek a tevékenységek, külön kitérve rá, hogy a gyárak előszeretettel hangoztatott zárt rendszere valójában nem zárt, hiszen eleve olyan nagy mennyiségű vegyi anyaggal dolgoznak, hogy még szabályos, balesetmentes működés során is komoly mennyiségű szennyezés távozik belőlük.
Ennél is aggasztóbb, hogy a balesetek, a rendkívüli szennyezések esetén nem csak a gyárak igyekeznek sumákolni, de azok is, akiknek pont az állampolgárok biztonságának garantálása lenne az elsődleges feladatuk: a magyar állam hatóságai. Bár a képlet bonyolultabb, mégis
olyan, mintha hatóság és gyár együtt állna szemben a lakossággal.
Éltető Andreának azonban van válasza arra is, miként lehetne mindezt jobban csinálni. Sok más mellett ez is kiderül a friss epizódból.
Kövesse és hallgassa meg a HVG Podcastok műsorait az alábbi platformok bármelyikén: Spotify, Apple Podcasts, SoundCloud, YouTube
Vagy iratkozzon fel a zCast csatornájára itt: Spotify, Apple Podcasts
- 00:00 Intro
- 01:30 Hogy áll jelenleg Magyarország az akkumulátorpiacon?
- 08:42 Mekkora ezeknek a gyáraknak a víz- és energiaigénye?
- 19:26 Egyre több az elektromos autó, de közben a gyártással szennyezzük a környezetet – megéri ez?
- 20:59 Milyen egészségügyi hatásokkal kell számolnunk?
- 26:56 Hogyan lehet kikerülni a hibákat és szabálytalanságokat?
- 31:33 Kinek a felelőssége lenne, hogy a gyárak biztonságosan, szabályosan működjenek?
- 35:18 Milyen szerepe lehet a felelősségre vonásban az EU-nak?
- 38:24 Hány munkahelyet teremtenek ezek a beruházások, és ezeknek mekkora részét töltik be magyar, illetve külföldi munkavállalók?
- 43:12 Van-e infrastruktúra a külföldi munkaerő befogadására?
- 45:22 Be tudnak-e szállni magyar kis- és középvállalkozások az akkumulátoriparba?
- 48:48 Hogy áll a régi vagy selejtes akkumulátorok újrahasznosítása?
- 56:29 Hogyan lehetne szakértők bevonásával jó stratégiát alkotni?
- 1:00:37 Hol tudnak tájékozódni, és mit tudnak tenni a téma iránt érdeklődő civilek?
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
„Nincs még egy ország, ahol különbséget tesznek menekült és menekült között” – hogyan élnek az állami támogatástól elesett kárpátaljai menekültek?
Augusztus vége óta nem jár állami lakhatási támogatás több ezer kárpátaljai menekültnek. Vannak, akik alkalmi munkából ki tudják termelni a lakbért, másoknak a Máltai Szeretetszolgálat továbbra is finanszírozza a lakhatást, de rengetegen tűnnek el nyomtalanul a rendszerből, és olyanokról is hallani, akik arra kényszerültek, hogy visszatérjenek Kárpátaljára. Az utóbbi négy hónapban több érintett családdal és szállásadóval maradtunk kapcsolatban, hogy megtudjuk, hogyan élnek túl. Három helyszín, három különböző sors.
