Az 1973-as jom kippuri háború ötvenedik évfordulóján indították el a rakétákat.
Izrael az 1973. október 6-án váratlanul, a zsidó vallás legszentebb böjtnapján kitört háborúban szenvedte el eddigi legnagyobb veszteségeit: 2689 katona esett el, közülük tizenhatnak máig ismeretlen a sírhelye. Mellettük több ezren megsebesültek, és több százan egyiptomi vagy szíriai fogságba kerültek. A sorállományú és a tartalékos izraeli katonák aztán a harctereken megfordították a háború menetét, a meglepetésből felocsúdtak, rohamoztak és harcoltak a győzelemig. Izraelben nem ünneplik a háborút, és katasztrófaként emlékeznek rá. Egyiptomban ugyanakkor október 6-a azóta is munkaszüneti nap és nemzeti ünnep.
A Hamász a jom kippuri háború ötvenedik évfordulóján indította meg a támadását Izrael ellen. Miközben az izraeli tévécsatornák dokumentumsorozatokkal, könyvekkel és filmekkel emlékeztek meg az évfordulóról, az ország egy újabb háborúban találta magát.
Háborús készültségben Izrael a Hamász meglepetésszerű támadása után
Állig felfegyverzett Hamász-csoportok hatoltak be izraeli területekre, már öt halálos áldozatról érkezett hír. Mintegy húsz helyen folynak harcok a Hamász behatoló fegyvereseivel.
Szombatra virradóra állig felfegyverzett Hamász-csoportok hatoltak be izraeli területekre, és több ezer rakétát lőttek ki.
Ötven évvel ezelőtt Egyiptom és Szíria október 6-ikán, az egyik legnagyobb zsidó ünnepen, az engesztelés napján támadta meg Izraelt. A zsidók általában úgy tartják meg ezt a napot, hogy böjtölnek és megbánják az előző évi bűneiket. Az ötven évvel ezelőtti támadás teljesen váratlanul érte az izraelieket, a katonák a zsinagógákban böjtöltek.
Ötven évvel később a Hamász fegyveresei ismét ünnep idején támadtak. A szombati munkaszüneti nap, de sátoros ünnep ellenére a hadsereg szóvivője felszólította a vallásosokat, hogy kapcsolják be rádiójukat, tévéjüket, hogy értesüljenek a biztonságiak esetleges felhívásairól.
Ötven évvel ezelőtt Binjamin Talem, a haditengerészet parancsnoka a következőket írta a háború alatt kiadott, a hadtest összes parancsnokának elküldött táviratában, amelyet csak most, ötven évvel később publikáltak: „Harcba indultunk, hogy megvédjük Izrael békéjét, jogait és szabadságát. Egyiptom és Szíria hadserege agresszív és irgalmatlan háborút indított a levegőben, a tengeren és a szárazföldön, rajtaütést hajtott végre a szíriai és egyiptomi határ mentén az izraeli hadsereg erődítményei és támaszpontjai ellen.”
Az évfordulóra számos új könyvvel vagy régiek újranyomásával is emlékeznek Izraelben. Az Amikor majd el lehet mesélni című könyvet a külföldi hírszerzéssel foglalkozó Moszad adta ki. Ebben átfogó képet festenek a szervezet háború előtti és alatti működéséről, benne az egyiptomi vezetés legmagasabb köreihez beépített, Angyal fedőnevű izraeli ügynök, Asraf Maruan szerepéről. Számos kiadatlan dokumentum mellett beszámolnak a titkos találkozóról is, amelyen Angyal két nappal a háború kitörése előtt értesítette a Moszad főnökét, és kétórás eltéréssel elárulta az arab csapatok megindításának időpontját.
Újra kiadták a jelenlegi államelnök apjának, Hájim Hercognak Az ítéletnap háborúja című, először 1975-ben megjelent könyvét. Ebben Hercog alapos kutatások, valamint a háború utáni évek izraeli katonai és politikai vezetőivel készített interjúi alapján megvizsgálja az előzményeket, részletesen elemzi a harcok menetét, s azok katonai és politikai következményeit.
Több alkotás a hadifoglyok történeteivel foglalkozik, és kiadtak érdekes háborús naplókat is, köztük egy kötetben egy egyiptomi és egy izraeli katona akkoriban, párhuzamosan született jegyzeteit.