A legpaplanalattibb

Boris Vian – Köpök a sírotokra

Vian az utolsó utáni pillanatig feszíti az őrá oly annyira jellemző, tompa erotikával nyakonöntött jellemregény műfaját. A Köpök a sírotokrában az író emberi húsból köt masnit a mindenkori rasszizmusra, hiszen a történet főhőse és a könyvben a hidegen elemi szerelmekbe belebukó karakterek mind-mind faj- és öngyűlölők. Vian azon kívül, hogy megmutatja, milyen bosszú kifutópályája is a szeméremdomb, az utolsó fejezetekig ringat, hogy aztán a vészkijáratot bedeszkázva taszítson egy zsigeri, mégis mélyen nemes valóságba. Minden szempontból paplan alatti mű. 

A legfrissebb

Timur Vermes: Nézd, ki van itt

Kevés érzékenyebb dolog van egy nemzet életében, mint múltbéli bűneinek feldolgozása. A történelmi tévutak olykor súlyos, poros lexikonként zuhannak a fejünkre. Tabusítsunk? Nézzünk rá nagyítóval? Dobjuk félre, és lépjünk át rajta? Timur Vermes, magyar származású német író nem az első, aki a humort választja feloldozásképpen. Nézd, ki van itt című bestsellerében hetven év kóma után kelti életre Adolf Hitlert, aki 2011-ben, 56 évesen ébred fel Berlinben. A helyzetből fakadó sutaságát hamar lerázza magáról, és gyorsan visszanyeri agresszív magabiztosságát. Kérdés, lehet-e nevetni Hitleren, sőt, olykor Hitlerrel. Charlie Chaplin szerint már 1940-ben is lehetett. Annak ellenére is, hogy a pszeudo-zsidóként számon tartott színész-rendező rajta volt a nácik halállistáján.

A legkurvásabb

Marios Vargas Llosa – Pantaleón és a hölgyvendégek

Pantaleón Pantoja elvhű százados, papucsférj és tiszteletbeli átlagember, aki mellőz mindennemű kihívást, mely kirobbantaná erkölcsi komfortzónájából. Természetesen a perui hadsereg vezetősége őt bízza meg, hogy inkognitóban szervezzen prostituált-szolgálatot az unalmukban randalírozó hadtestek lenyugtatása végett, ha pedig ez nem lenne elég, még egy szekta is felbukkan a színen. Hogyan kerül a törpe az asztalra? Mi a legnagyobb keresztrefeszíthető állat? A mosónők tényleg korábban halnak? Félig átsült szatírának álcázott társadalom-, család- és korkritika a hetvenes évek eleji szexuális forradalom margóján.

A legvalószerűtlenebb

Kurt Vonnegut  –  Macskabölcső

A világégés néha csupán apróságokon múlik, a halál pedig épp annyira tud abszurd vagy értelmetlen lenni, mint maga az élet. Az atombomba apja után kutatni önmagában is valószerűtlen folyamat, főleg akkor, ha az ember időközben egy megmagyarázhatatlan prófétát istenítő sziget kormányzójává, majd a földi élet tiszteletbeli elpusztítójává válik. Vonnegut egyszerre kezeli groteszk viccként és mindannyiunknál komolyabban az embert – mint olyat – ezzel pedig olyan ködszerű habot fúj a fejünkbe, mely után képesek vagyunk legyalult mosollyal bámulni saját magunk név nélküli fejfáját.

A legfinomabb

Bán Zsófia: Amikor még csak az állatok éltek

Bár Bán Zsófia elbeszéléskötetének hivatalos leírása riasztóan bonyolult, a könyv valójában telis-tele van női finomsággal, érzékenységgel, puha rezdüléssel és nyelvi élményekkel. A történeteknek – bár nem mindegyik ragad magával – súlyuk van, mégsem húznak le. A mozaik komótosan áll össze, a játék nem könnyű, mégis megkapóan szép. Érdemes belelassulni, vagy akár újraolvasni egy-egy részt, hogy meglássuk, hogyan rajzolódik ki egy huszadik századi közép-európai család gyakran traumákkal terhes sorsa, az anya és a lány perspektívájából, az apák hiányával. Külön előnye, hogy bár különálló történetek vannak benne, azok is ugyanúgy élvezhetik, akik ódzkodnak a novelláktól, a szövegek ugyanis – szinte észrevétlenül – egymásban fonódnak. "Szorítkozzunk tehát a láthatóra, a többi úgyis csak pillangóháj."

A leghúsosabb

Gerlóczy Márton: A csemegepultos naplója

"A lókolbászok akarták így. A lejárt májasok. A kolozsvárik. Ők mentettek meg, hogy újra embernek érezhessem magam. Csemegepultos leszek. Nappal kolbászokat, este nindzsókat fogdosok. Erről szól majd az egyedülálló csemegepultos élete." Ez az ars poeticája a kötet élettől megcsömörlött értelmiségi főszereplőjének, Márczy Lajosnak. Így is tesz, beáll a vásárcsarnok egyik pultjába Joli mellé, és innentől feltárul egyrészt a budapesti nyüzsgő piac élete a zsíremberekkel (akiket nagyon komolyan kell venni), a hülye vevőkkel, a szőrös lábú pultos-gyakornokkal  (Lali csak Yetinek hívja), másrészt Lali új, húsközpontú élete.

A legkönnyesebb

Szabó Magda: Mondják meg Zsófikának

Szabó Magda az egyik legízesebb, legtermészetesebb hangú magyar elbeszélő. Bár művei közül általában az Abigél, az Ajtó és a Für Elise kerül a könyvesboltok kirakataiba, mi egy kissé elfeledett, ifjúsági regényként számon tartott, 1958-as mesét ajánlunk. A Mondják meg Zsófikának egy kislány édesapja halála előtti és utáni életéről szól, egy kislányéról, aki arra tesz fel mindent, hogy kiderítse: mit üzent neki az édesapja a halála pillanatában. Érzékeny, megható írás, szívszorító mankó a gyermeki lélek megértéséhez. Inkább felnőtteknek.

 
A legfelröhögősebb

Fehér Béla: Zöldvendéglő

Lassan – legkésőbb a Kossuthkifliből készült filmsorozat után – Fehér Béla el kell hogy nyerje a szélesebb olvasóközönség kegyeit. Itt van például az először 1990-ben megjelent varázslatos hangulatú Zöldvendéglő, amelyben benne van Tamási Áron, Lázár Ervin, és Hrabal szelleme, megspékelve Garcia Marquez mágikus realizmusával. A Hajdúhadházon játszódó szerteágazó történetet egy péklapáton száguldozó narrátor meséli el leírhatatlan, végtelenül szellemes nyelvi stílusban. Esténként akkor érdemes olvasni, ha nem zavarunk másokat, ha netán hangosan felnevetünk bütyköslábú Óvarga tata, Kalácska nagytiszteletű, Sümeg Gyula, a sűrűn szellentő férficukrász, a torztestű Kostökő, Tubarózsi vagy a többiek kalandjain, akiknek mindennapjait egy félelmetes, páncéloslovag megjelenése zavarja meg. De hogy ez egy kósza szellem, a halál vagy maga az ördög, nem lehet tudni. "Kergesse el az ördögöt, doktor úr... máskülönben taknyos paszkonca válik mindnyájunkból, az már faktum" – kérik mindenesetre a falusiak a helyi doktort, Feri nagyapát. Hogy mi lesz a vége… azt nem áruljuk el. Tessék elolvasni!

A legorgiásabb

Nádas Péter: Párhuzamos történetek I-III.

18 évig írta, ezzel feljogosítva érzi magát az olvasó, hogy legalább feleennyi időt töltsön elolvasásával. Legalábbis ezzel nyugtatja a lelkiismeretét az, aki félreteszi és tényleg csak hónapok múlva tér vissza a bűnyügyi történtetnek álcázott "gigantikus freskónak" avagy az "orgiás remekműnek", ahogy a rajongó francia kritikusok nevezték. A németek is odavannak érte, és tavaly abban reménykedtünk, hogy a második magyar Nobel-díjat is elhozhatja Nádas, miután kikerült a külföldi könyvespolcokra a németül 1728, franciául 1152 , angolul 1133, szlovákul 1280 oldalas mű, amely erdetiben ezek kb. mértani közepe: 1524 oldalnyi súlyos magyar szó. Nagy falat, és nem csak a lapok sokasága miatt. Olykor annyira nehezen emészthetőek a bizonytalan rendben következő történések, hogy az ember feladja. Egy időre, de aztán vissza kell térnie hozzá, és visszaveszi a girbegurba fonalat, a családi viszonyok és viszolygások keszekuszaságát. Közben kukkolónak is érzi magát az olvasó, ahogy rányit a pozsonyi úti albérletben szeretkező fiatal párra, és szégyenlősen, de azért belefeledkezik a férfi ülepének ritmikus mozgásába.

A legspirituálisabb

Weöres Sándor: Út a teljesség felé

A nyugovóra térés nem mindig megy, az álmatlanságot jóra is fordíthatjuk, ha pihentetjük a zsibongó lelkünket. A hotelek a Bibliát rakják az éjjeli szekrény fiókjába e célból, mások az ezoterikus szekcióban tobzódó polcról válogatnak, azonban az önsegítő, útkereső, létértelmest kutató könyvek nem mindig elégítik ki a szépirodalomra ringani vágyók ízlését. Erre Weöres Sándor a legjobb gyógyír, legalábbis a magyar bolyongónak. Ő fordította a keleti bölcs Lao-ce Tao te kingjét is, aztán a Teljesség felé című műben Hamvas nyomdokain ment tovább, és lírában ad mentőövet a kétségek között hánykolódóknak. Egyes sorait előszeretettel idézik esküvői és ballagási meghívókon, de lépjünk túl az elcsépelt mondatokon, és kortyoljunk azokból, melyek megmenthetik lelkünket a sorvadástól.

+1

Szalai János: A Párduc bosszúja

hvg.hu

Szerény terjedelmű, ám büszke tartalmú, jótékonyan barnít, s egyben fejünkbe veri az utca összes létező törvényét, megtanít a mellszőrzet általános tiszteletére. A Párduc bosszúját választva végre esélyünk van kellemest a hasznossal, erős tesztoszteront az erősebb tesztoszteronnal kombinálni. A történet bravúrját ugyan lehetetlen dióhéjba zárva kellő hitelességgel feltálalni, a konkrét cselekmény mégis maga a letisztult elegancia: Szalai „Párduc” János megértő BMW-tulajdonos, ezüsthátú férfi és egyben body-puding ínyenc. Szívszerelme elrablásával az emberiség kollektív krízisének réme üti fel a fejét, így a főhős sem maradhat tétlen, menteni kell. Veszély, kaland, szenvedély. Kisebb mentális-, illetve fizikai horzsolásokat azért előfordulhatnak.

Az Olvasás Éjszakája pénteken 17 órakor kezdődik, és egészen hajnalig tart. A programokról itt tájékozódhat.