A szerző szerint Homéroszt tévesen hozzák összefüggésbe a két epikus költeménnyel. A félreértés a Homérosz élete című műben keresendő, amelyet tévesen Hérodotosz (i.e.484-425) görög történetírónak tulajdonítanak - olvasható a Discovery Channel tévécsatorna honlapján.

Hérodotosz História című munkájában valóban említést tesz Homéroszról, ám addigra a rejtélyes vak költő legendája már réges-rég polgárjogot nyert.

Andrew Dalby okfejtése szerint Homéroszra történő legkorábbi utalás Hérodotosz, vagy Pindarosz görög költő (i.e.522-442) műveiben arra enged következtetni, hogy a vak versfaragó i. e. 800 körül élhetett.

Az Iliászban és az Odüsszeiában szereplő földrajzi leírások alapján Andrew Dalby viszont úgy véli, hogy az első i.e. 650 körül íródhatott, a második pedig i.e. 630-ban, vagyis jóval Homérosz halála után született.

A két epikus remekművön kívül nincs semmiféle konkrét adat, amely elvezethetne a szerzőhöz, ám Andrew Dalby azt állítja, hogy az illető nő volt.

Okfejtése szerint számos kultúrában a nőkhöz kötődött és kötődik a hagyományos szóbeli költészet megőrzése és továbbadása. A brit történész további érvként az első ismert költő - az i.e. 2285-2250 körül élt sumér Enheduanna személyét vonultatja fel, aki történetesen nő volt.

Andrew Dalby szerint az Iliászt és az Odüsszeiát ugyanaz a személy írta, ám a női szereplőket a szerző sokkal érzékletesebben jelenítette meg, s különösen színes személyiséggé formálta Pénelopét, Odüsszeusz feleségét.

"Mikor a második remekmű megírásához fogott az ismeretlen költőnő rájött, hogy sokkal szélesebb olvasóréteghez szólhat, beleértve a nőket" - vélekedik Andrew Dalby. Ennek tulajdonítja a brit történész, hogy az Odüsszeiában sokkal kevesebb az erőszak, mint az Iliászban, viszont több az életkép.