A filmtörvény módosítása április 1-től átszabta a közvetlen támogatásokat, de jövő év közepétől amúgy is újra kell azokat tárgyalni az Európai Bizottsággal. A 2003 végén hozott, de csak 2004 elején kihirdetett filmtörvény alapján közvetlen és közvetett támogatásokban részesíthetők a filmalkotások. A közvetlen (állami költségvetési) támogatást a Magyar Mozgókép Közalapítvány osztja el. Idén áprilisig – főszabályként – a magyar film készítője a költségvetésének 80 százalékáig terjedő támogatást kaphatott. A parlament az utolsó ülésnapján – április 1-től – ezt az arányt 50 százalékra csökkentette. Az uniós szabályok szerint a támogatás ugyanis a költségvetés feléig terjedhet, de az alacsony költségvetésű és a „nehéz” filmek ennél többet is kaphatnak.

Így a legfeljebb 50 millió forintba kerülő dokumentum, animációs és kísérleti film akár 100 százalékos támogatást is élvezhet. Az 500 milliónál olcsóbb magyar nyelvű produkciók támogatottsága 90 százalékig terjedhet, és ugyanennyi jár az olyan filmek után, amelyek költségei várhatóan nem térülnek meg a forgalmazásból, és a magyar kultúra szempontjából fontosak. Idegen nyelvű a filmeknél, amelyek hozzájárulnak a magyar kultúra külföldi terjesztéséhez, 70 százalékig terjedhet a támogatása.

Így gyakorlatilag a hazai filmek támogatottsága a változás ellenére sem lesz hátrányosabb, viszont az új szabályok csak jövő év június 30-ig élnek. Az Európai Bizottság vonatkozó közleményének a hatálya ugyanis akkor lejár, új filmtámogatási programot pedig csak a Bizottság engedélyével lehet indítani. A közalapítvány – a honlapján közzétett adatok szerint – tavaly 20 filmre 800 millió forint támogatást adott. Legtöbbet – 200 milliót – Koltai Lajos Sorstalanság című mozija kapta, ezt követi Szabó István Rokonokja 172 millióval.

A közvetlen támogatás több mint háromszorosára rúgott tavaly a közvetett támogatás. A filmtörvény így hívja a társasági adókedvezményt, valamint az amortizáció-kedvezményt, sőt a törvénymódosítás bevette ebbe a körbe a támogatott hitelt is. A rendszer külön kezeli a bérmunkákat, valamint a magyar részvételű koprodukciókat és a „tisztán” magyar filmeket. A bérmunkánál a támogatás a következőképpen néz ki: egy vagy több magyar cég a Magyarországon elköltött teljes költségvetés 20 százalékáig támogatást ad a külföldi gyártónak. Ez utóbbinak tehát ennyivel olcsóbb lesz a film, de a magyar támogató sem önzetlen, az ugyanis adókedvezményben részesül. A társasági adótörvény szerint a támogatások az adóalapot növelik, de ez a tétel kivételnek számít. Ráadásul a társasági adóból levonható a támogatás teljes összege. Így végső soron a közvetett támogatást is az állam állja – elmaradt adó formájában – a film végén mégis a cég neve jelenik meg támogatóként.

Hasonlóan működik a magyar részvételű koprodukcióban és a tisztán magyar közreműködéssel készülő filmek közvetett támogatása is. Ilyen támogatás azonban csak akkor jár, ha a Nemzeti Filmiroda nyilvántartásba veszi a gyártót és ez a – hatóságként működő – szervezet adja ki az adólevonásra jogosító igazolásokat is. A Nemzeti Filmiroda 2004-ben 632 millió, míg tavaly 2,8 milliárd forint összegben adott ki támogatási igazolást. Így a filmek elkészítési költségének bő 10 százaléka származott támogatásból.

Amíg két éve 25 filmet támogattak így, addig tavaly már 167-et. A filmgyártás közvetlen költsége 22,3 milliárd forint volt 2005-ben. Ennek felét adta a bérmunka, 5,1 milliárd volt a magyar részvételű koprodukciók és 5 milliárd a tisztán magyar filmek költségvetése. Két tévésorozatra 1,2 milliárdot fordítottak.

Aki filmelőállításra alkalmas eszközöket szerez be, 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet. A filmek előállítására szolgáló épületek létrehozása esetén pedig 15 százalék lehet az amortizációs kulcs.