Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nem biztonságos, rossz kezekbe kerülnek az adatok, megfojtja a kis patikákat – ez az indok elég volt az országgyűlésnek, hogy megszavazza a vény nélküli gyógyszerek csomagküldős kiszállításának betiltását.
A Fidesz és a KDNP képviselői, illetve Volner János és Fülöp Erik független képviselők megszavazták azt a saláta-törvénymódosítást, amelynek értelmében január 1-től nem lehet vény nélkül kapható gyógyszereket sem csomagküldéssel értékesíteni. Egyelőre ugyanis lehet, és ez a lehetőség a netes kiskereskedelem felfutásával párhuzamosan egyre népszerűbb.
Fontos hangsúlyozni, hogy a gyógyszerek házhoz szállítása nem lesz tilos, ám azt mind a vényköteles, mind a vény nélkül kapható készítmények esetében csak maguk a gyógyszertárak végezhetik. Tehát nem vehetnek igénybe külső szereplőt, futárt. Maguk a gyógyszertárak azonban nem képesek értelmezhető mennyiségben gyógyszereket kiszállítani, így a házhoz szállítás a gyakorlatban ezzel együtt is ellehetetlenül.
A jogszabály a Kásler Miklós egészségügyi emberierőforrás-miniszter által előadott módosítás lényegében nem indokolja, miért van szükség a szigorításra, magyarázatképpen mindössze ennyi olvasható:
Gyógyszerészszakmai szervezet javaslatára a betegbiztonság érdekében javasolt módosítás.
Azt különösen nem indokolja, hogy miért épp egy pandémia közepén érdemes meglépni ezt a szigorítást, amikor éppen az lenne célszerű, hogy a beteg, fertőző embereknek ne kelljen más beteg, fertőző emberekkel egy légtérben lenniük, a távolságtartás betartásában pedig szerepet kaptak az akár érintkezésmentes kiszállítást vállaló cégek, köztük ma már olyanok is, amelyek korábban készételszállítással foglalkoztak.
Ki és hogyan kezeli az adatokat?
A „gyógyszerszakmai szervezet” valójában a Magyar Gyógyszerészi Kamarát (MGYK) takarja, amelynek elnöke, Hankó Zoltán az MGYK honlapján beszámolt a módosítás megszavazásáról, és újra ismertette a szervezet érveit.
Az MGYK érvei közt akad megfontolandó, eléggé alaptalan és teljesen önérdek vezérelte is.
A szervezet egyik érve adatvédelmi. Ugyanis míg vény nélküli gyógyszert az ember a patikában anonim módon vesz, addig egy gyógyszertár webshopjában jó eséllyel a saját nevére és címére rendeli, a saját bankkártyájával fizet érte stb. Ráadásul egyre több piactérjellegű szolgáltató (mint az Emag) és piac-futárcég (mint a Wolt) száll be a gyógyszerkiszállítási bizniszbe. Ezeknél a közbülső szolgáltatóknál pedig még több adat koncentrálódik a vásárlóikról.
A fentiek jogos aggályok, ám érdemes megjegyezni, hogy ugyanez igaz minden más, ezeken a platformokon keresztül árusított és vásárolt termékre. Az adatvédelmi és adatkezelési szabályok pedig meglehetősen szigorúak. Ezzel együtt lehet amellett érvelni, hogy az egészségügyi, gyógyászati termékek és eszközök esetében még szigorúbb szabályokra van szükség. De ha így is van, az nem vonja feltétlenül magával a csomagküldő házhoz szállítás teljes betiltását.
A kamu, hamis, illegális gyógyszerek veszélye
Az MGYK másik érve sem irracionális: azzal, hogy a patika és a vevő közé belép egy harmadik szereplő, sérül a zárt forgalmazási rend, vagyis a gyógyszerbiztonság. „A gyár csak hatósági engedéllyel rendelkező gyógyszer-nagykereskedőnek értékesítheti a gyógyszereit, a nagykereskedő pedig csak érvényes működési engedéllyel rendelkező gyógyszertárnak szállíthat gyógyszert. A gyógyszertár pedig megfelelő végzettséggel és működési engedéllyel rendelkező szakembert köteles foglalkoztatni a gyógyszerek betegnek történő kiszolgáltatásához, és ez a tevékenység szigorúan dokumentált. A zárt forgalmazási rend dobozszinten garantálja a betegnek kiszolgáltatott gyógyszer minőségét, hamisításmentességét és a használatához szükséges információkat” – érvelnek.
Ezzel csak az a probléma, hogy itt vény nélkül kapható gyógyszerekről van szó, amiket amúgy be lehet szerezni benzinkutaknál, drogériákban is. Vagyis ezek esetében sem teljesül a zárt forgalmazási rend, továbbá egy benzinkút shopjában az eladó jó eséllyel pont annyi információt tud adni egyik vagy másik gyógyszerről, mint egy futár.
Az sem életszerű, hogy a kiszállítási láncban bárhol hamisra cseréljenek mondjuk egy levél fejfájáscsillapítót. Ahogy az sem, hogy a piactérjellegű szolgáltatók a megfelelő engedélyekkel nem rendelkező „boltokkal” dolgozzanak együtt. A csomagszállítás keretében házhoz szállított vény nélkül kapható gyógyszerekre továbbra is vonatkozik minden, ilyen készítményekre vonatkozó jogszabály, plusz az értékesítőkre (legyen az akár egy patika mint webshop önmagában, vagy egy piactér) érvényes minden fogyasztóvédelmi jogszabály.
Lehet amellett érvelni, hogy még a vény nélküli gyógyszerekre is szigorúbb szabályokat kell alkalmazni, ha csomagküldős házhoz szállításban értékesítik őket, ez azonban jó eséllyel csak szofisztikáltabb jogalkotást és jogalkalmazást igényelne, nem pedig teljes betiltást. Egyébként mindenféle élelmiszereket is lehet vásárolni csomagküldő házhozszállítás keretében, és ezekre sem vonatkoznak szigorúbb szabályok, mint az élelmiszerértékesítésre és a csomagküldő értékesítésre.
Igazi és kamu patikák
További érv lehetne, hogy a vásárló adott esetben nem képes különbséget tenni egy legális patika-webshop és egy kamu netes gyógyszertár közt. Ebben valószínűleg van igazság.
Számtalan igazi patika lelhető fel az interneten, és azoktól számtalan igazi készítményt lehet rendelni. Ugyanakkor akadnak olyan webshopok, amelyek nem rendelkeznek a szükséges gyógyszerforgalmazási engedélyekkel, és kamu, hamis, vagy akár illegális készítményeket árulnak. Egy átlagos ismeretekkel rendelkező vásárló nem minden esetben lehet képes különbséget tenni a kettő között.
Az illegális tevékenységek létezése azonban önmagában nem érv az azokhoz hasonló legális tevékenységek betiltására. Egyrészt az államnak vannak eszközei és szervei az illegális kereskedelem felderítésére, felszámolására és szankcionálására. Amennyiben ezek nem működnek megfelelően, felvethető, hogy javítani kell rajtuk. Továbbá valaminek a betiltása jellemzően a feketegazdaságot erősíti. Ha nem lehet legálisan igazi fejfájáscsillapítót rendelni egy igazi patika webshopjából, akkor biztosra vehető, hogy lesz olyan kamu webshop, ahonnan majd lehet. (Vagy igazi fejfájáscsillapítót felárral, vagy valami kamu készítményt.)
A nagy patikák kinyírják a kis patikákat
Az MGYK továbbá azzal is érvel, hogy a csomagküldős házhoz szállításnak piactorzító hatása van, illetve egyes szereplők ezzel visszaélnek. „A jelentős mértékben nagykereskedői érdekkörbe tartozó gyógyszertári láncok által szervezett csomagküldő szolgáltatások – kihasználva a szabályozás hiányosságát, kizárólag forgalmuk növelése érdekében, de lakossági igényre hivatkozva – figyelmen kívül hagyják a gyógyszerellátás struktúrájára és a gyógyszerész gyógyszerellátásért viselt személyes felelősségére vonatkozó jogszabályi előírásokat is, ami a gyógyszerellátás rendszerének további torzulásával járhat” – állítja az MGYK.
Magyarán lényegében azzal vádolják a nagy gyógyszertárláncokat, hogy a netes értékesítéssel kiszorítják a kis patikákat a piacról. És teszik ezt a szakmai felelősséget sutba dobva.
Ebben nyilván van valami, ha a fejfájáscsillapítót meg lehet rendelni online, és fél órán belül házhoz is szállítják, akkor nyilván sokan inkább ezt az opciót választják, és nem mennek le a sarki patikába. Ami akár sok sarokra található.
Nem mellesleg elég sok például idős, mozgásában korlátozott stb. vevőnek nagy segítség, hogy a vény nélküli gyógyszereket, egészségügyi termékeket házhoz lehet rendelni, és nem kell azokért elmenni valahová messzebbre.
A piacterek kinyírják a kis patikákat
Szintén a kis patikák kicsinálásával vádolja az MGYK a piactér-szolgáltatókat: „a kiválasztott központi patikákból pedig az árréstömegük akár közel 50 százalékáért cserébe, bármilyen felelősség nélkül, kényelmi igényekre hivatkozva, saját futárrendszerükkel, csomagküldés formájában végzik a kézbesítést (pl: információink szerint az egyik ételfutár cég Budapest területét egy központi patikából látja el)”.
Ezzel szemben Sabjányi László, a Wolt magyarországi ügyvezetője a Portfoliónak adott interjúban azt mondta: „a Wolt épphogy segíti a kisebb patikákat is abban, hogy helyzetbe kerüljenek, mivel a rendszer úgy működik, hogy a vásárló mindig a hozzá legközelebbi gyógyszertárat kapja ajánlásként, ahonnan rendelhet. Ez azt jelenti, hogy nem a gyógyszertár mérete, elnevezése számít az algoritmusnál, hanem a távolság, így a kis és nagy patikák egyenlő eséllyel kerülnek a felhasználók elé”.
Nyilván nem minden piactér-szolgáltató működik ilyen formában, és vélhetően igaz: a netes kiskereskedelem inkább a nagyobb üzleteknek kedvez, a kisebbek közül pedig sokan elvéreznek. Ám ez így igaz szinte minden termékcsoportra, nem csak az egészségügyi termékekre.
Nyilván erős intézkedés lenne teljesen betiltani az élelmiszer-házhozszállítást csak azért, mert emiatt kisközértek mennek tönkre.
Érdemes azért felidézni egy korábbi, hasonló piacfelszabadítást is: az sem jelentette a hagyományos patikák halálát, amikor a 2000-es évek közepén gyógyszertárakon kívül is forgalmazhatóvá tettek vény nélkül kapható gyógyszereket, pedig sokan akkor is kongatták a vészharangot. Igaz, a gyógyszertári piac évek óta egyre koncentrálódik, vagyis több a nagyobb patika(lánc), és kevesebb a kicsi (főleg a független) egység, ennek azonban nem lehet sok köze ahhoz, hogy ma már a benzinkútnál is vehetünk lázcsillapítót.
