© sxc.hu

Szeptember 30-a után minden orvosával - legjobb tudomása szerint - rendezte a munkaszerződéseket a Zala Megyei Kórház – mondta a hvg.hu-nak Csidei Irén főigazgató. Június végén,  a  „színlelt szerződések” felbontását követően húsz orvos nem fogadta el az új alkalmazási feltételeket.  A többiek választhattak az úgynevezett szabad foglalkozású orvos, illetve a közalkalmazotti státusz közül. Összesen 32-en váltak szabad foglalkozásúvá, akiket  azóta megbízási szerződés keretében foglalkoztatnak. Az új rend szerint, havi tízmillió forinttal kerül többe a bérek kifizetése a  kórháznak. Csidei Irén úgy véli, egyelőre még nem látszanak a körvonalai  az egészségügyi dolgozók bérezésének hosszú távu és stabil megoldásának. 

A munkáltatók június 30-ig meghirdetett moratórium lejártáig szankció nélkül alakíthatták át színlelt szerződéseiket munka-, illetve vállalkozói szerződéssé. Határidőn túl a munkaügyi felügyelők minősítik át a szerződést, nem kevés, legfeljebb 6 millió forintnyi bírságért cserébe. 

Bejelentések az Apeh-nál

Tizenhárom adózó, azaz a foglalkoztatók 11 százaléka nem élt a kedvezmény igénybevételéhez  szükséges bejelentéssel. A jogszabály nem mindenkinek írt elő bejelentési kötelezettséget, de ennek ellenére  228 adózó önkéntesen tett bejelentése 3 434 fő jogviszonyára vonatkozóan.

Már három hónap eltelt, de nemhogy ekkora bírságra, de pénzbüntetésre sem volt idáig volt precedens - értesült a hvg.hu. Az adóhatóság területi szerveihez 2004. január 1-je és 2006. július 31-ig terjedő időszakban országosan 331 adózó, a foglalkoztatók 89 százaléka, összesen 6 048 főt érintően tett bejelentést. Mintegy 103 adózó bejelentése 2 614 fő jogviszonyára vonatkozott.

A bejelentők  határozataiban rögzített adókülönbözetek összege: 4 092 588 ezer, a bírság pedig 1 105 952 ezer forint, a késedelmi pótlék 826 322 ezer forint. A színlelt szerződések miatti jogkövetkezmények megfizetése alól csak akkor mentesülhet  a munkáltató, ha teljesíti a törvényben előírt feltételeket. A munkaviszonyt leplező színlelt szerződéseket, munkaszerződéssé, vagy vállalkozói szerződéssé alakítja át. 

A bejelentési határidő után, az adóhatóság utóellenőrzés keretében vizsgálta a bejelentések valóságtartalmát. Az eddigi utóellenőrzések során kiderült, hogy a bejelentések minden esetben a valós helyzetet tükrözték. A foglalkoztatók tehát a színlelt jogviszonyt munkaviszonnyá alakították vagy megszüntették. Legalábbis az adóhivatal adatai alapján.

Egészsügyi dolgozók, mint vállalkozók

Működési engedély nélkül egészségügyi szolgáltatást nyújthat:  - a szabadfoglalkozású orvos, gyógyszerész, - szabadfoglalkozású orvosi praxisközösség, - orvosi-gyógyszerészi praxisközösség - szabadfoglalkozású gyógyszerészi munkaközösség tagja és ezek alkalmazottai...

Egy magát megnevezni nem kívánó kórház főigazgatója  szerint azonban nem ennyire egyértelmű a helyzet, ami elsősorban a jogszabályok félreérthetőségével indokolható.

Miközben az egészségügyben dolgozók jogállásáról szóló törvény legalább négy szerződéses alkalmazási formát ismer, addig bizonyos adótörvények és APEH előírások ezzel teljesen ellenkezőek. Náluk - mint mondta -  egyetlen szerződést sem szüntettek vagy változtattak meg. Ők ugyanis az említett egészségügyi jogszabályt tekintik mérvadónak.

A színlelt jogviszony miatt határozatban megállapított adó- és társadalombiztosítási kötelezettség összegeit az adózók - jelen esetben foglalkoztatók - folyószámlájáról - jogszabályi elengedés - címén az adóhatóság véglegesen törli. 

A lehetséges jogvitákat megelőzendő az APEH-nál arra hivatkoznak, hogy az adóellenőrzés során minden olyan szerződés, amely megjelenésében nem a valóságos szerződéses tartalmat hordozza, az „színlelt szerződés”. 

Bírósági esetek

Összes eset:             36 Folyamatban lévő      10 Megszűnt eljárás         2 Az adózó pernyertes    4 Az APEH pernyertes   20

Ha a szerződésben foglalt nyilatkozatok és a felek valóságosan kifejtett tevékenysége között ellentmondás van, a szerződés tartalmát ez utóbbi alapján kell megállapítani. Ha az adóhatóság álláspontja szerint a szerződés – a tartalma alapján – nem az, aminek a felek nevezik, akkor ezt az adóhatósági határozatban bizonyítékokkal alátámasztva kell indokolnia. Az indoklási kötelezettség része annak feltüntetése is, hogy a színlelt szerződés milyen más szerződést leplez. 

A bíróságra érkező ügyeket a Statisztikai Hivatal által előírt ügycsoportok szerint tartják nyilván, úgymint munkaviszony megszüntetés, kártérítés. Ezek között "színlelt szerződések" ügycsoport nem szerepel. Ennek hiányában a kérdésre pontos választ nem tudott adni dr. Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke. Tapasztalatai szerint - az ügyek kiosztását az elnök végzi, és ehhez az ügycsoport meghatározása végett beletekint a keresetlevélbe. Megnézi, hogy nem változott-e azoknak a munkabér iránti, munkaviszony megszüntetés tárgyában stb. beadott keresetleveleknek a száma, amelyekben a jogviszony elhatárolása is kérdés volna.

Alkalmazott vagy vállalkozó?

Vállalkozási szerződések jellemzői: •  eredmény kötelmes •  nem kötelező a személyes közreműködés •  jellemzően saját eszközök használhat •  alvállalkozót vehet  igénybe •  nem jellemző a feladat folyamatos ellátása •  saját maga gondoskodik a biztonságos, munkavégzésről •  általános esetben nem 1 munkáltatóval áll kapcsolatban •  az üzleti kockázatot viseli •  nem meghatározható a munkaidő fogalma •  saját munkabér, fizeti az adókat járulékokat •  mellérendeltség   Munkaviszony jellemzői: •  kötelező a személyes munkavégzés •  rendelkezésre állás van •  kötelező az MT szerinti munkára alkalmas állapot •  a feladat folyamatos ellátása •  a munkáltató érdekei szerinti munkavégzés •  más által meghatározott munkateljesítmény! •  alá-fölérendelés •  munkaszervezeti függőség! (Fix íróasztal, a feladat csak a munkaszervezetben végezhető) •  korlátlan utasítási, irányítási ellenőrzési jog •  önállótlan munkavégzés (nem, vagy csak részben tud utasítás nélkül dolgozni) •  előírt munkateljesítmény •  a munkáltató eszközeinek, nyersanyagainak használata •  állandóság, rendszeresség •  munkaidő-beosztás •  gondossági kötelem •  a biztonságos munkavégzés feltételeit a munkáltató biztosítja •  visszterhes ügylet Forrás: Magyar Könyvelők Országos Egyesülete

Az adóellenőrzés során az APEH – ellentétben a munkaügyi ellenőrökkel - nem minősíti át a munkavégzés alapjául szolgáló szerződéseket. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a polgári jogi keretek  - vállalkozás, megbízás - közötti munkavégzés jellege a munkajog tartalmi elemeit tükrözi, az adó- és járulékkövetkezmények tekintetében a munkaviszony esetében alkalmazandó szabályokat alkalmazza.

Ha az ellenőrzés során kiderül, hogy a szerződés  nem vállalkozói jogviszonyt, az adóhivatal alábbi kötelezettségeket róhatja ki:

 - Egyéni járulékokat - biztosított által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztári tagdíjat -  is a foglalkoztatónak kell bevallania, megfizetnie abban az esetben is, ha a biztosítottól nem vonta le. 

 - Munkaadói és munkavállalói járulékot kell fizetnie a kifizetett bér után.
 - Tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a foglalkoztatottak után.
 - Szakképzési hozzájárulást kell fizetnie a kifizetett bérek után. 
 - A le nem vont személyi jövedelemadó előleg miatt mulasztási bírság terheli a foglalkoztatót. 
 
A foglalkoztatót terhelő járulék és adó terhek – ide nem értve az egyéni járulékokat, valamit a munkavállalói járulékot – ráfordításként elszámolhatók, ezért a jogviszony átminősítésének következtében csökken a foglalkoztató adózás előtti eredménye, ezáltal csökken a társasági adókötelezettsége is.
A nem valós vállalkozási díjat tartalmazó számla általános forgalmi adó összegére levonási jog nem alapítható. 

Az adó késedelmes megfizetésekor az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. A megállapított adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50 százaléka. A kifizető adó(előleg) levonási kötelezettségét – részben vagy egészben – elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adót nem fizette meg, a késedelmi pótlék mellett az adóhiány 50 százalékáig terjedő mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni, illetőleg megfizetni elmulasztott adó(előleg) összege.
 

Az adóhatósági ellenőrzések természetesen a nemzetgazdaság valamennyi ágazatára kiterjednek és minden adóalanyi kört érintenek. A 2006. évi ellenőrzési feladatok ellátásához kiadott APEH elnökének irányelvében foglaltaknak megfelelően az adóhatóság kiemelt figyelemmel kíséri – a moratóriumra tekintettel – a vállalkozói szerződések munkajogi, illetve társadalombiztosítási szempontból történő megfelelő minősítését.

Széles körben elterjedt az a gyakorlat, hogy a foglalkoztatók egyéni vállalkozókat alkalmaznak folyamatosan, meghatározott munkakör ellátására a Polgári Törvénykönyv által szabályozott megbízási vagy vállalkozási szerződés keretében.

Az adózók/foglalkoztatók körében ez a „rossz” foglalkoztatási illetve szerződéskötési gyakorlat költségtakarékossági okok miatt alakult ki. Az ellenőrzésnek az önkéntes jogkövetésen alapuló rendszerébe tehát csak akkor kell beavatkoznia, ha a jogszabályok megsértését tapasztalja. Szabálytalanság esetén az elmaradt kötelezettséget és az ahhoz kapcsolódó szankciókat a foglalkoztatónál állapítják meg.

Az adóeljárásban is megilletik – eltérő rendelkezés hiányában – az adózót a közigazgatási eljárás során igénybe vehető jogorvoslatok. Ennek értelmében az ügyfél jogszabálysértésre hivatkozással a jogerős határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól, feltéve, hogy a fellebbezés jogát kimerítette, vagy ha az ügyben a fellebbezés kizárt volt. Az adózó jogszabálysértésre hivatkozással kérheti az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatát.   

Németh Zsolt