Minden mérés azt mutatja, hogy vidéken – néhány kivételtől eltekintve – már a megyeszékhelyeken sem fog sok babér teremi a baloldali pártoknak, a kavarások miatt pedig a főpolgármesterségért folyó versenyt is jó előre elveszítették. Viszont néhány budapesti kerületben még nyerhetnek, esetleg pár korábbi vidéki „fellegvárukat” is visszahódíthatják. Szavazzon, hol, ki az esélyes.
Összeszedtük melyek azok a települések, ahol nem fog unalomba fulladni a vasárnapi mérkőzés, és ahol a legszorosabb eredmény várható.
Lássuk előbb a fővárost: két olyan kerület is van a fővárosban, ahol a baloldal akár hátra is dőlhetett volna az önkormányzati választás előtt, ám a pártok közötti viták, a bénázás és a botrányok miatt őszre megrendült a pozíciójuk.
Balfékek
Erős „bástyája” volt a szocialistáknak Erzsébetváros: ha Hunvald Györgyöt nem tartoztatják le, akár még győzhetett volna 2010-ben, annyira népszerű volt a botrányai ellenére a kerületben. Ráadásul a helyi Fideszt évek óta megosztják a belső viták (álladó a feszültség a választókerületi elnök, a parlamentből áprilisban kiesett Rónaszékiné Keresztes Mónika és a polgármester, Vattamány Zsolt csapata között). Nyáron még úgy is volt, hogy Hunvald újraindul, a helyi MSZP meg is választotta újra elnökének, de miután nem járt sikerrel a fellebbezésével a Kúrián, visszavonult.
Ez el is indította a vetélkedést az Együtt és a DK között. Végül Gyurcsány Ferenc pártja jelölhetett polgármestert, de az első nomináltjukat az Együtt megvétózta. Így került helyzetbe a volt MSZP-s Farkas Ferenc, ám az utóbbi hetekben nyakig merült a Garabits-botrányba. Történt ugyanis, hogy a baloldali összefogás felvette a jelöltjei közé az MSZP-t és a Fideszt is megjárt vállalkozót, Garabits Károlyt, ám róla nyilvánosságra került egy olyan hangfelvétel, melyen azt fejtegette, hogy Hunvaldék nem tudták, hogy kell úgy lopni, hogy ne bukjanak le, ezzel szemben ő mennyire rafináltan járt el egyes ügyekben régen. Farkasék a nyilvánosság előtt elhatárolódtak tőle, hogy aztán a sajtó kiderítse: két lakcímen is együtt van bejelentve a polgármesterjelölt Garabitscsal, sőt vannak közös ügyletei is a Garabits családdal.
| Tutiból bukóba? |
Ráadásul az egyik ilyen kerület az MSZP „végvára”: Angyalföld-Újlipótváros. Itt Tóth József polgármester 20 éve kirobbanhatatlan, a szocialisták még akkor is kényelmes többséget tudtak szerezni az önkormányzatban, amikor négy évvel ezelőtt az MSZP a maradék pozícióit is elveszítette a helyhatóságokban. Csakhogy a mostani választást megelőző baloldali egyezkedésen az Együtt-PM és a DK – arra hivatkozva, hogy milyen jól szerepeltek májusban az európai parlamenti választáson – több egyéni képviselői helyet elkért az MSZP-től. A párt budapesti vezetése igent mondott, de Tóth bekeményített: ő egyetlen helyet sem volt hajlandó átadni. Erre majdnem ráment az egész ellenzéki alku a fővárosban, végül az Együtt-PM, a DK és a Bokros Lajos féle MoMa „ráindította” a maga jelöltjeit az MSZP-s indulókra, továbbá az LMP és a Munkáspárt is külön indul. Így akár az is előfordulhat, hogy a baloldali jelöltek kiütik egymást, és hiába győz újra Tóth, a képviselő-testületben nem lesz többsége. Tóth legfeljebb abban bízhat, hogy a korábbi választásokon is triumfált az MSZP, amikor még az SZDSZ „különcködött”. Kérdés, mit tud profitálni a Fidesz a volt szépségkirálynő, Bálint Antónia indításából a 12. választókerületben. |
Mindig éles harc folyt a polgármesteri székért Zuglóban. Mindig is billeget a jobb- és a baloldal között: három SZDSZ-es ciklus után 2002-ben a Fidesz győzedelmeskedett, majd 2006-ban visszavették a kerületet a liberálisok és az MSZP-sek, hogy 2010-ben egy messziről jött ember, Papcsák Ferenc szerezze meg a kerületet a Fidesznek.
A tavaszi országgyűlési választások után még egyértelmű volt, hogy a baloldal simán nyerhet ősszel, hiszen még úgyis veszített Papcsák Ferenc, hogy a biztos szocialista bázisnak számító lakótelepeket más választókerülethez sorolták. Ám a baloldal országos leszereplése itt is érezteti hatását, ráadásul komoly lejárató kampánnyal próbálják meg egymást "kinyírni" a pártok. Zuglót ellepték azok a plakátok, amik Karácsony Gergely elhíresült szocikat szidalmazó mondatára utaltak. Az MSZP pedig egyszerre harcol a fideszes Rozgonyi Zoltán, és a civil, egykori LMP-s Várnai László ellen, aki egy mozdulattal kilépett a választási együttműködésből. Ellene még guminőt is bevetettek.
Persze az ígéretcunami is beindult: A Fidesz villamost ígér, a baloldal zöld felületet, de a kommunális adót mind a ketten visszatérítenék. Elképzelhető, hogy Karácsony úgy nyer majd, hogy közben a baloldal nem szerez többséget az önkormányzatban.
Sokáig kétséges volt a megegyezés a baloldali pártok között Kőbányán is. A helyi MSZP-s vezető, Somlyódy Csaba már évek óta arra készült, hogy ő lesz a jelölt. Ám a fővárosi tárgyalódelegációk megállapodtak abban, hogy átadják a kerületben az indulás jogát a DK-s Élő Norbertnek.
Csakhogy a tárgyalások elhúzódtak, mert Élő folyamatosan a DK országos vezetését hívta segítségül, így próbált úrrá lenni a helyi feszültségeken. Ezek a viták ráadásul a régmúltba nyúlnak vissza: Élő ugyanis korábban MSZP-s volt, eredetileg az egykori főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós mellett politizált a XII. kerületben, majd átkérte magát a X. kerületbe, ahol már hosszú évek óta küzdenek egymással az MSZP-s erőcsoportok. Amikor Gyurcsány szakított az MSZP-vel és megalakította a DK-t, Élő vele tartott, és több párttársát magával vitte. Tehát a mostani egyezkedéseken a régi nézeteltéréseken kellett felülemelkedniük.
Élő kezére játszhatott volna, hogy a helyi Fideszben is voltak feszültségek. A Tarlós mellől elpályázó főpolgármester-helyettes, a parlamentből kiesett György István ugyanis szeretett volna visszatérni polgármesternek a X. kerületbe, de a Fidesz ragaszkodott a Kőbányát jelenleg is irányító, 2010-ben 48 százalékkal győző Kovács Róbert újrázásához. Csakhogy a Fideszben hamar rendezték a vitákat. Kovács maradt, György pedig a fővárosi kormányhivatal élére került.
Ahol a baloldalnak kedvez a szerencse
A XVIII. kerületben már a tavaszi országgyűlési választásokon is csak nagyon kevéssel nyert a fideszes jelölt (a budapesti MSZP vezetője, Kunhalmi Ágnes mindössze 56 szavazattal kapott kevesebbet Kucsák Lászlónál). Szaniszló Sándor MSZP-s jelölt támogatására újra felsorakozott a teljes baloldal, így Ughy Attila polgármesternek nem lesz könnyű dolga. Bár esetében az most segíthet, hogy ő a regnáló polgármester. Szaniszló kezére játszhat, hogy komoly bosszúságokat okoz a helyieknek a csatornázás, melyet a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc cége végez, továbbá Ughy több botránya is a kampány idején pattant ki: kiderült, hogy a polgármester számla nélkül akarta elszámoltatni az önkormányzattal például az ebédjeit.
Csepelen az Együtt-es Szabó Szabolcs tavaszi győzelme a rezsibiztos polgármester Németh Szilárd felett felcsillantotta a reményt, hogy ősszel is győzhetnek az ellenzéki pártok. Ráadásul Németh inkább az országgyűlési képviselőséget választotta, helyette egyik alpolgármestere, Borbély Lénárd indul. A baloldalon Horváth Gyula, a DK jelöltje bírja az Együtt és az MSZP támogatását is. A képviselő-testületi többség elnyeréséhez Csepelen átütő baloldali győzelemre lenne szükség, jelenleg a Fidesz-KDNP kényelmesen kormányozhat.
Régi arcok
Visszahódíthatja viszont a baloldal Ferencvárost. Még a kormánynak dolgozó Nézőpont Intézet is úgy látta kedden, hogy az Együtt-PM színeiben induló Gegesy Ferenc lesz a befutó. Ő „2010-ben is nyerni tudott volna, ha az MSZP nem indít ellene jelöltet” – írta az esélyeket latolgató Political Capital még augusztusban.
Gegesy 2010 előtt húsz éven keresztül irányította Ferencvárost még az SZDSZ tagjaként. A Fidesz áprilisban és májusban is győzni tudott a kerületben, ráadásul jól szerepelt az LMP is, igaz, a mostani polgármester-választáson sokat számít a jelölt személye és ismertsége. Kérdés, hogy Gegesy mögött lesz-e képviselő-testületi többség. Bár ő – Tarlóshoz és Györgyhöz hasonlóan – azon régi vágású polgármesterek közé tartozott, akik képesek voltak bármelyik párttal együttműködni: 1990-ben még a Fidesz jelöltjeként győzött, 1994-ben a Fidesz és a KDNP is támogatta. Amikor 2005-ben elfogyott a többsége, akkor a Fidesszel is együtt tudott működni.
Rákospalotán visszatérhet a polgármesteri székbe Hajdú László, aki mögül 2010-ben kihátrált a Hagyó Miklós vezette budapesti MSZP, és emiatt kénytelen volt függetlenként indulni. A baloldali megosztottság miatt elveszett számukra a polgármesteri cím és a képviselő-testületi többség, pedig 1990 után itt mindig szabad demokrata vagy szocialista induló nyert. Most viszont az MSZP és az Együtt-PM is felsorakozott a Demokratikus Koalíció jelöltjeként induló Hajdú László mögé. Esélyeit növeli, hogy a Fidesz-frakció 2013-ban felrobbant, öt embert – köztük két fideszes alpolgármestert – ki akart záratni még a pártból is László Tamás polgármester, aki végül a parlamenti képviselőséget választotta az önkormányzati feladatok helyett. Így helyén egy fiatal jogász-közgazdász, Pintér Gábor indul.
Újbudán sem valósult meg teljes mértékben a baloldali összefogás, az Együtt-PM ugyanis nem támogatja a kerületet korábban irányító Molnár Gyulát, a politikus „terhelt múltja” miatt, Molnárt ugyanis csak idén nyáron mentették fel abban a büntetőeljárásban, amit a Kopaszi-gát fejlesztésének ügyében, hivatali visszaélés miatt indítottak ellene. Igaz, nem is indítanak Molnárral szemben jelöltet, a 17 egyéni választókerületben azonban elindítják embereiket. Az EP-választásokon a Fidesz 46 százalékot szerzett a kerületben, a baloldal együtt, összesen 35-öt, így elvileg a kormánypártnak és Hoffmann Tamás polgármesternek áll a zászló, de Molnár személyes támogatottsága jóval nagyobb lehet ennél, amikor indult, mindig jelentősen meghaladta a rá szavazók aránya az országos átlagot.
| Botka marad a gőzhenger? |
Négy évvel ezelőtt Botka négyezer szavazattal verte meg akkori fideszes kihívóját, B. Nagy Lászlót, most a Fidesz-KDNP egy helyi civil aktivistát, a L.É.T. Alapítvány létrehozóját, Kothencz Jánost támogatja. Noha Kothencz nagy erőket vetett be, nagyon sok kampányrendezvényt szervezett, és számos – ellenfelei szerint fedezetlen – ígéretet lengetett be, Botkát nagyon nehéz lesz megvernie Szegeden. Az egyik szegedi hírportál játékosan lehetőséget adott arra, hogy az olvasók szavazhassanak arra, melyik jelöltet tartják a négy polgármesterjelölt közül esélyesebbnek (a KTI jelöltje szerdán Kothencz javára visszalépett, így négy polgármesterjelölt maradt), s a megalapozottnak egyáltalán nem mondható „közvélemény-kutatásnak” az eredménye: Botka után másodiknak Tóth Pétert, a Jobbik polgármesterjelöltjét tartják a szavazók. Érdekesebben alakulhat a testület összetétele: könnyen meglehet, hogy ellenzéki városvezetés mellett fideszes képviselő-testületi többség alakul. |
Harc a „rozsdavárosokért”
Be tudja-e venni egykori fellegvárát a Szocialista Párt északon? – ez lesz az egyik legfontosabb kérdés MSZP-s forrásaink szerint vasárnap. Salgótarján ugyanis a „billegő” városok közé tartozik.
Bár áprilisban a Fidesz képviselőjelöltje, Becsó Zsolt 10 százalékot vert a baloldalra, májusban már nagyon szoros volt a verseny: a három baloldali párt 2 százalékkal maradt le a kormánypárthoz képest. Ráadásul most a DK, az Együtt és néhány helyi szervezet is felsorakozott a szocialista polgármesterjelölt, Dóra Ottó mögött.
A szocialista ipar egykori központjában, a Kádár-korszakban „kis Moszkvaként” emlegetett Salgótarjánban 2006-ig az MSZP-nek állt a zászló. Csakhogy nyolc évvel ezelőtt a szocialista polgármester, Puszta Béla és a megye erős embere, Boldvai László bizonyos gazdasági ügyeken összevesztek, mire a sértődött Puszta elindult függetlenként. A helyzetet súlyosbította, hogy az egyik szocialista alpolgármester, Czene Csilla is beszállt a versenybe függetlenként, mire „nevető negyedikként” a helyi gimnázium vezetője, a fideszes Székyné Sztrémi Melinda ült be a polgármesteri székbe. Pedig 2006-ban az őszödi beszéd ellenére a baloldal nagyon jól állt a városban: a jelöltek összesített eredménye 15 százalékkal volt jobb, mint Székynéjé.
Ráadásul 2010-re Dóra nem tudott kellően megerősödni, így megint a Fidesz győzött. Csakhogy az iparát szinte teljesen elveszítő, komoly munkanélküliséggel küszködő város továbbra is nehéz helyzetben van – nemrég a főiskolája is bezárt –, így nem zárható ki, hogy az elégedetlenség most az MSZP malmára hajtja a vizet. Az Ipsos legfrissebb mérése szerint a vidéki városok között itt várható a legnagyobb küzdelem.
Miskolcon már a nyáron komoly kampányhangulatban zajlott az élet – igaz, leginkább a baloldal pártjai között, miután kiderült, hogy az MSZP és a Demokratikus Koalíció a város volt rendőrkapitányát, a korábbi cigányozó kijelentéseiről elhíresült Pásztor Albertet indítja. Az Együtt-PM azonnal tiltakozott, miközben helyi képviselői szintén Pásztort támogatták.
Az MSZP és a DK arra hivatkozott, hogy egy közvélemény-kutatás alapján kiderült, csak Pásztornak van esélye, hogy legyőzze a várost vezető Kriza Ákost, akiért annak idején még a helyi SZDSZ is kiállt. A városban igazi kis magyar abszurd zajlik: a baloldal (nem is annyira) suttogó propagandájában Kriza erdélyi származását emlegeti, a Jobbik polgármesterjelöltje, Jakab Péter zsidó felmenőkkel bír, a három aspiránst igazából egy dolog köti össze, a cigányellenes retorika.
Ózdon vélhetően a Fidesz és a Jobbik között dől majd el a verseny, bár a ciklus közben az egész borsod megyei Jobbikot belharcok dúlták, az országos elnökség 11 helyi szervezetet fel is oszlatott, köztük az ózdit. Most egy fiatal idegenforgalmi szakember, a korábbi lengyel nemzetiségi önkormányzati képviselő, Janiczak Dávid indul a radikális párt színeiben, nem esélytelenül. A Jobbik erejét helyben már az is megmutatta tavaly, hogy elérték, ne valósuljon meg a városba tervezett roma kulturális központ, az ez ellen szervezett tüntetésre több ezer ember ment el.
A Jobbik esélyeit növeli ráadásul, hogy a Fidesz általában gyengébb a városban az országos átlagnál, Fürjes Pál polgármester pedig nem sok konkrét eredményt tud felmutatni. Az oly sokat ígért digitális archívum, a MaNDA központ alapkövét februárban letették ugyan, de a beruházás így is éveket késik, a Fidesz által oly sokat ígért munkahelyteremtésből gyakorlatilag semmi nem valósult meg. A DK és az Együtt-PM nincs jelen a településen, az MSZP Veres Zoltán pedagógust indítja (aki „Ha unod a narancsot, válaszd a Vereset” szlogennel kampányol), az ő esélyeit azonban nagyban ronthatja, hogy a szocdemek is potens indulóval bírnak, Gál József nyolc általánost végzett állattenyésztő, fémkereskedő tavasszal a parlamenti választásokon 13 százalékot ért el.
| Méregfog kihúzva |
Szinte lehetetlen megjósolni, mi lesz Esztergommal. Itt ugyanis a Fidesz ügyesen elhárította a pártra leselkedő legnagyobb veszélyt és eltávolította a helyi közéletből azt, akivel szemben összekovácsolódott az MSZP-től a Jobbikig ívelő teljes ellenzéki összefogás. A pártközpont ugyanis idejekorán világossá tette: sem a volt polgármestere, Meggyes Tamás, sem pedig a korábbi önkormányzati képviselői nem indulhatnak újra. Ezzel el is érték, hogy a Meggyest 2010-ben kétharmaddal legyőző Tétényi Éva hat kihívót kapjon. Külön indul ugyanis a Jobbik, civilként ugyan, de az MSZP segítségével állt startvonalra Gál Tamás, a Fidesz pedig Romanek Etelkát, az Esztergomi Járási Hivatal helyettes vezetőjét indítja. Rajtuk kívül akad még három független jelölt. Mivel korábban a katolikus egyház hazai központja jobboldali fellegvárnak számított, Romanek tűnik a legesélyesebbnek. |
