A jogsegély-megkeresések miatt húzódhatott a nyomozás az OTP leányvállalata, az OTP Trade Kft. (ma TradeNova Kft.) 10,3 milliárd forintos áfacsalási ügyében – vélte a hvg.hu-nak Zamecsnik Péter, az egyik főgyanúsított ügyvédje. A Nemzeti Adó és Vámhivatal nem adott választ arra cikkünk megjelenéséig, hogy mi az oka annak, hogy az előírt nyomozási határidőre, 2009 szeptemberére nem tudta az eljárást befejezni. Szerinte a nehézkes hatóságok közötti információcsere tette ilyen elnyúlóvá a büntetőeljárást, és ahhoz semmi köze nincs az OTP első emberének, Csányi Sándornak vezető fideszes politikusokkal történő szóbeli huzavonájának.

Október elején írta meg a hvg.hu, hogy a Fideszben központi elvárás, hogy minden nagyobb gazdasági ügyet egyeztessenek az Orbánnal legalább 30 éve jó viszonyban lévő Simicska Lajossal vagy környezetével. Több magas rangú fideszes forrásunk azt állította, Lázár ugyan zokszó nélkül teljesíti Orbán kéréseit, ám Simicska körével nincs szoros kapcsolatban, ami felkeltette már az üzletember gyanakvását. Egymástól függetlenül két, a Miniszterelnökségre rálátó forrás is azt állította, erre vezethetők vissza Lázár Csányi Sándor-ellenes kirohanásai. A 444.hu-nak mondta azt, hogy Simicska „kisegér”, az OTP vezére viszont egy „elefánt”, majd pár héttel később, Csányi válasza után – "Lázár urat nem ismerem személyesen olyan jól, de nagyon tehetséges politikus, láthatjuk, milyen jól elintézte a trafikügyet” – arról beszélt, hogy a bankár Magyarország legnagyobb „uzsorása”.

Erőltetett nyomozás?

Már pedig egy, az eljárásban részt vevő másik ügyvéd arról számolt be a hvg.hu-nak, hogy a mintegy tízmilliárd forintos áfacsalási ügy nyomozásának befejezését a hatalmasok torzsalkodása gyorsíthatta fel: a nyomozás befejezése előtt nem sokkal három újabb gyanúsítás történt a nyáron. Egy másik védő pedig azt mondta, arra alapozza, hogy erőltetett a nyomozás, és a Csányi-Lázár „összeveszés” állhat a háttérben, hogy kérték az ügy előadójától hallgassanak meg tanúkat, de egyikükre sem voltak kíváncsiak a hatóság részéről. „Az iratismertetés során a 150 ezer oldalas nyomozati anyagban nem találtunk ügyfelemre vonatkozóan semmit, védencem meg sincs említve, és a dokumentumok átnézésekor semmilyen, a nyomozó hatóság álláspontját igazoló bizonyítékot nem bukkantunk."

A nyomozó hatóság álláspontja

A Vám- és Pénzügyőrség Országos parancsnoksága, ma Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerint az OTP Trade Kft. a 2006. és 2007. évi áfabevallásaiban valótlan gazdasági eseményekről kiállított számlák áfatartalmának levonásba helyezésével igényelte vissza az általános forgalmi adót, illetőleg a fiktív számlák felhasználásával adófizetési kötelezettségét jogellenesen csökkentette. Összességében 10,3 milliárd forinttal – írtuk meg négy évvel ezelőtt. A meggyanúsított cégvezetők minderre azt hozták fel, hogy az OTP Trade az OTP Bank száz százalékos leányvállalataként mindent jogszerűen, az adóhivatallal egyeztetve végzett, és a banknál a legfelsőbb szinten hagyták jóvá az áfa-előfinanszírozási konstrukciót.

A nyomozó hatóság gyanúja szerint három magyarországi cég – a Denider, a Globál Impex és a Va-Mix – szlovákiai, romániai és németországi vállalkozásoknak „szállított” különféle árukat, kristály- és szaloncukortól kezdve mp3- és dvd-lejátszókon át kisméretű számítógépekig. Ezeket a „szállítmányokat” a vevők papíron át is vették, ellenértéküket átutalták. A lepapírozott, de ténylegesen nem létező szállítmányok után az exportőrök az APEH-től visszaigényelték az áfát, amelynek összegét az OTP Trade megelőlegezte számukra.

Az ügyletekben a titkosszolgálati eszközöket is bevető nyomozók több ellentmondást találtak. Így azt, hogy a számlázási láncolatban részt vevő, jellemzően a semmiből felbukkant cégek egyszer csak megtáltosodtak, jelentéktelen működést követően hirtelen sok százmillió vagy milliárd forintos forgalmat kezdtek lebonyolítani. Nagykereskedelmi mennyiségekkel üzleteltek annak ellenére, hogy ehhez az áru raktározására bérelt helyiségeik semmiképpen sem voltak elegendőek. A papíron Szlovákiába szállított számítógépek sorozatszáma is fiktív volt, az összesen majdnem 20 ezer tonnányi cukor- és édesség szállító- és fuvarlevelei pedig nemcsak hamisak voltak, de például az okmányokon szereplő teherautók 90 százaléka a megadott időben bizonyosan nem szállított cukrot, s egyetlen olyan sem volt köztük, amelyre ráférne a papírokon szereplő mennyiség.

Zamecsnik: az OTP Trade technikai lebonyolító volt

A tucatnyi gyanúsított többségét az OTP leányvállalatának és a számlázási láncolatban részt vevő cégek vezetői adták. Zamecsnik Péter, az OTP Trade egyik volt ügyvezetőjének, Kozár Lászlónak az ügyvédje még a nyomozás elején úgy vélte, a pénzintézeti vezetők meggyanúsításával lyukra futottak a pénzügyőrök. Az ügy érdemi részéről, a hamis papírokkal elkövetett feltételezett csalásról az ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy azt mások akár el is követhették, ám ő védencével együtt úgy érvel, hogy az OTP Trade-nek, szinte csak technikai lebonyolítóként, kizárólag az iratokkal kellett foglalkoznia, nem volt feladata a tényleges árumozgás ellenőrzése.
 
Az iratok, köztük a legfontosabbnak számító exportokmányok, az úgynevezett CMR-ek pedig már csak azért is rendben lévőnek tűntek – számolt be erről Zamecsnik Péter korábbi nyilatkozatában, mivel azokat az APEH is folyamatosan vizsgálta, mielőtt átutalta volna az áfát. Védence is azt hozta fel a HVG-nek, hogy ők utasításokat, úgynevezett banki jóváhagyó határozatokat hajtottak végre, és egyetlen szabályt sem szegtek meg. Zamecsnik Péter jelenleg, a nyomozás befejezése után is úgy látta, hogy Kozár László nem követett el bűncselekményt, s – mint megjegyezte a hvg.hu kérdésére, bízik abban, hogy az ügyészség nem emel vádat ügyfelével szemben. „Az OTP Trade meghitelezte a különböző vállalkozások kereskedelmi tevékenységét, mi köze van ennek ahhoz, hogy mások adót csaltak” – vetette fel.

Maga az OTP Nyrt. a korábbi cikkünk megjelenésekor adott írásos válaszában azt hangsúlyozta, a bank belső ellenőrzése már 2007 őszén átfogó vizsgálatot végzett az OTP Trade-nél, gazdálkodási hiányosságokat tárt fel, és büntetőfeljelentést is tett. Azt, hogy a bank vezetőinek a neve is megjelent a nyomozati iratokban, az OTP akkor nem kommentálta. A hvg.hu mostani megkeresésére azt a tájékoztatást adták, hogy „a kérdéses ügyben az OTP Bank vagy annak munkatársa nem érintett, az adóhatóság sem a bankot, sem annak bármely dolgozóját nem vonta be az eljárásba, ezért nincs tudomásunk a vádemelési javaslatról sem.”