Választékszűkítés
Kétség sem fér a Vlagyimir Putyin államfő mögött álló Egységes Oroszország párt győzelméhez a jövő évi elnökválasztás próbaterepének tartott vasárnapi parlamenti voksoláson.
Sztálinért és a hazáért felkiáltással indultak csatába a második világháborúban a szovjet katonák, akiknek utódai most "Putyinért és az Egyesült Oroszországért" jelszóval vágnak neki a december 2-ai parlamenti választásnak. A harcias hangulat is a régi kort idézi. "A velünk szembeszállók annak örülnének, ha Oroszország gyenge és beteg állam lenne. Meg akarják osztani társadalmunkat, hogy folytathassák zavaros ügyleteiket. Sajnos hazánkban egyes csoportok a külföldi követségek környékén ólálkodva más államok kormányainak és pénzalapjainak a segítségét lesik, hogy aztán a szomszédos országokhoz hasonlóan itt is kivonuljanak az utcára" - intézte el sommásan az ellenzéket a napokban Vlagyimir Putyin orosz államfő, az Egységes Oroszország párt (JeR) választási listájának vezetője. A Mozgalom Putyin Támogatására nevű szervezet moszkvai gyűlésén felszólaló elnök - aki törvénysértő módon államfő létére egy párt mellett agitált - egyúttal azzal is megvádolta a liberális pártok vezetőit és mostani jelöltjeit, hogy az 1990-es évekbeli kormányzásuk idején csak az oligarchák érdekeit védték, hozzájárulva ezzel hazájuk nemzeti kincseinek elrablásához.
Az éles szavak és a verbális háború ellenére Putyinnak lényegében nincs mitől tartania, ellenfelei ma teljesen erőtlenek. A közvélemény-kutatások szerint a JeR akár háromnegyedes többséget is szerezhet a parlament 450 fős alsóházában, a dumában. Rajta kívül csak a 10-12 százalékos támogatottságot élvező kommunistáknak van biztos esélyük a 7 százalékosra emelt bejutási küszöb átlépésére. A közvélemény-kutatások egy része nem zárja ki, hogy bekerülhet a parlamentbe a Vlagyimir Zsirinovszkij vezette szélsőséges nacionalista Liberális Demokrata Párt, valamint a JeR leglojálisabb ellenzéke, az Igazságos Oroszország.
A Putyin-ellenes erők gyengeségében nagy szerepe van annak, hogy az ország polgárai - elsősorban annak köszönhetően, hogy az export 60 százalékát kitevő gáz- és kőolaj ára hét év alatt megnégyszereződött - jobban élnek, mint az 1990-es évek végén. A viszonylag magas, 10 százalék körül infláció ellenére (HVG, 2007. november 10.) a reálbérek nyolc év alatt megháromszorozódtak, a boltokban minden és mindenkor kapható, s Oroszországnak a nemzetközi politikában is újra egyre nagyobb a befolyása. A véleményformáló politikai és gazdasági elit lakta Moszkvában és Szentpéterváron szembeötlő a fejlődés: gomba módra nőnek ki a földből az új házak, illetve üzletközpontok, az utakon mind több a nyugati autócsoda. A fővárosiak - elsősorban a fiatalok - nagy része szinte odaadással beszél az "orosz csoda" központi figurájaként számon tartott Putyinról.
Putyin népszerűségét erősíti az is, hogy az országos tévé- és rádióadók csak akkor vesznek tudomást az ellenzéki pártokról, ha azok éppen egymást támadják. Az orosz újságíró-szövetség szerint az öt országos tévécsatorna október 1-je és november vége között főműsoridőben sugárzott hírműsorainak átlag 82 százalékát szentelte Putyin elnöknek, illetve a vele szövetséges politikai erőknek. S míg az államfőről csak pozitív, illetve semleges beszámolókat adtak, az ellenzéket egyszer sem tüntették fel jó színben. A legnagyobb kormánypárti túlsúly az 1990-es éveket jellemző független orosz újságírás egyik korábbi zászlóshajójánál, az NTV-nél alakult ki, ahol Putyin és emberei a belpolitikai hírek 92 százalékát uralják.
Miközben a választási műsorokban az ellenzékiek egymást faragják, a JeR és listavezetője még csak vitázni sem hajlandó a többi párttal. Ha a vitákból nem is, a reklámokból alaposan kiveszik a részüket: Moszkvában és a többi nagyvárosban szinte csak a JeR plakátjai láthatók - a Vörös tér közelében 6 méteres betűkből álló üzenet hirdeti: "Moszkva Putyinra szavaz" -, a rendőrség pedig különféle indokokkal előállva lefoglalta a liberális Jobboldali Erők Szövetségének (SZPSZ) több millió választási szórólapját. A bevallottan valódi program és ideológia nélkül működő JeR Putyinra összpontosította kampányát, a párt több vezetője s maga az államfő is közölte: a mostani választás amolyan népszavazás, amely megmutatja, bízik-e elnökében az ország. "Ha most nyerünk, a jövő márciusi elnökválasztáson is mi diadalmaskodunk" - mondta egyik beszédében Putyin, aki az alkotmány értelmében már nem indulhat újra az államfői címért. Putyin még mindig nem fedte fel, milyen tisztséget akar betölteni az elnökválasztás után, de arra egyértelműen utalt, hogy változatlanul komoly belpolitikai befolyása lesz.
A média mellett az államgépezet is a JeR-t támogatja. Vidéken az ugyancsak döntő többségükben Kreml-párti kormányzók minél nagyobb részvételre és a párt támogatására szólítják fel a polgárokat, miközben a rendőrség Moszkvában és Szentpéterváron őrizetbe vette a liberális ellenzék több vezetőjét, köztük Garri Kaszparov volt sakkvilágbajnokot és Borisz Nyemcovot, a liberális SZPSZ egyik ismert tagját. A vád szerint a rendőrségi tiltással szembeszegülve ellenzéki felvonulást akartak tartani a hétvégén a két városban.
Tovább gyengíti a kormányoldallal szembeni erőket, hogy a Kremllel elégedetlen polgárok voksait olyan pártok is igyekeznek begyűjteni, amelyek a legjobb akarattal sem tekinthetőek valódi ellenzéknek. Az Igazságos Oroszország (SZR), amely programja alapján a kommunisták híveit szeretné magához csábítani, az utóbbi négy évben mindig az általa amúgy bírált kormánypárttal együtt voksolt, s a két párt jó ideig elsősorban abban versenyzett, melyikük áll közelebb az államfőhöz. Miután Putyin elmondta véleményét a JeR-rel szembeni erőkről, az SZR több ezer tagja kilépett a pártból, két helyi szervezete pedig felszólította a tagokat, hogy december 2-án Putyinra és a JeR-re voksoljanak.
A kormánypárti erők túlsúlya és biztos győzelme ellenére az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői nem kaptak időben vízumot, így nem lehettek jelen a szavazás előtti hetekben. A moszkvai külügy szerint a szervezet nem kérte időben az engedélyeket, ám az EBESZ - mely végül nem küld megfigyelőket a választásokra - állítja: mindent elkövetett a vízumok megszerzése érdekében. Az EBESZ egyébként már régóta a Kreml begyében van: Moszkva szerint a szervezet megfigyelőinek fő célja az USA-val szemben álló országok lejáratása.
NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA