Tanácsokkal segítette Vlagyimir Putyin orosz elnököt is Vlagyimir Krjucskov, a rettegett szovjet államrendőrség, a KGB egykori vezetője, aki a múlt szombaton, 83 éves korában halt meg Moszkvában. Krjucskov meghatározó szerepet játszott a Mihail Gorbacsov szovjet elnök elleni 1991. augusztusi puccskísérletben, el is ítélték, fogságban is volt, ám 1994-ben amnesztiában részesült, az utóbbi években pedig ismét megbecsült személlyé vált. Putyin ugyanis - aki az 1990-es évek második felében a KGB utódszervezetét, a Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB) vezette - meghívta őt 2000-es elnöki beiktatására, s azóta állandó vendége volt a kremlbeli fogadásoknak.

Putyint és Krjucskovot a szakmai kapcsolatok mellett az 1991-ben széthullott Szovjetunió iránti tisztelet is összekötötte. Putyin tavaly a 20. század legnagyobb tragédiájának nevezte az egykori államszövetség szétesését, míg Krjucskov KGB-főnökként azért szállt szembe Gorbacsovval, hogy megakadályozza a birodalom darabokra hullását.

Krjucskov 1954-1959 között a budapesti orosz nagykövetségen dolgozott, s az 1956-os forradalommal kapcsolatos jelentései nagyban befolyásolták Moszkva Magyarország-politikáját. A budapesti képviseleten együtt szolgált Jurij Andropov nagykövettel - későbbi KGB-főnökkel, majd szovjet pártfőtitkárral -, akinek 1984-es haláláig egyik legközelebbi munkatársa maradt. Bár 1988-ban Gorbacsov nevezte ki a KGB élére, hamar szembefordult vele, s élete végéig nem tudott megbocsátani neki. A HVG-nek tavaly adott interjúban (HVG, 2006. október 28.) is úgy vélekedett: Gorbacsov már fiatalkorától kezdve le akart számolni a Szovjetunióval és a kommunizmussal.