Bősi pillanatkép
A magyar-szlovák mérőhálózat adatai szerint a Dunacsúnnál az Öreg-Dunába juttatott átlagos vízhozam évről évre eléri a...
A magyar-szlovák mérőhálózat adatai szerint a Dunacsúnnál az Öreg-Dunába juttatott átlagos vízhozam évről évre eléri a megegyezésben szereplő 395 köbmétert másodpercenként, még akkor is, amikor a folyó vízállása jelentősen elmarad az átlagától. A szlovák oldal felszíni és felszín alatti vizeinek minősége nem romlik. Az erdészek elégedettek az ártéri erdőkben figyelemmel kísért nemesnyárak és füzek növekedésével, igaz, a ligeterdők flórája az elmaradó áradások miatt egyre inkább átalakul. A vízpótló rendszeren keresztül évente kétszer sor kerül ugyan a terület mesterséges árasztására, de ilyenkor a vízügyesek gondosan vigyáznak rá, nehogy elöntsék az - általában illegálisan épített - üdülőket.
A védett területek állagát azonban rontja, hogy a mellékágakban kiépített keresztgátakon át a kirándulók elözönlötték a korábban nehezen megközelíthető szigeteket (éppúgy, mint a Szigetközben). A felvízcsatorna és az Öreg-Duna közé zárt Vajka, Doborgaz, Nagybodak lakosságának helyzete sem javult. A megüresedő házakat főként a pozsonyiak alakítják át üdülőkké, a helybeliek pedig továbbra is nehezen jutnak el a csatorna túloldalára, azaz munkahelyeikre. Az idei tél különösen próbára tette őket: a befagyott Dunán közel két hónapig nem járt a vajkai komp, a Bős felé kerülő buszjárat többletköltségeit pedig az önkormányzatok nehezen bírták. Végül a Magyar Koalíció Pártja szerzett erre támogatást a kormány tartalékalapjából.
A falvak egyelőre nem képesek kihasználni a bősi vízlépcső meglétéből adódó lehetőségeiket. Évek óta napirenden van például a Vajka és Nagybodak közötti két, egyenként 70 hektáros bányató idegenforgalmi hasznosítása, ám ezek a helyi közbirtokosságok tulajdonában vannak, amelyek nem szívesen engednek be idegen tőkét, inkább a saját erejükből próbálkoznak, több-kevesebb sikerrel. Nagyobb az aktivitás a Duna elrekesztésére szolgáló dunacsúni duzzasztó környékén. Ezt ugyanis a kormány tavaly ősszel 99 évre bérbe adta a pozsonyi Danubia Invest befektetőtársaságnak, amely 6 milliárd koronás beruházással hatalmas üdülőközpont kiépítését tervezi. Új elem a somorjai Kormorán Szálló négycsillagossá fejlesztése is; az új tulajdonos a kilencvenes évek elején, a tüntetések idején ismertté vált, a töltés mellett található csölösztői Lagúna-tavat az idén vonzó kirándulóhellyé alakítja.
TUBA LAJOS / POZSONY