,,Tudnia kell mindenkinek, hogy gazdaságunk hihetetlenül sikeres." "Minket irigyel Németország, Franciaország, Olaszország vagy Spanyolország" - tette közhírré néhány szépen kiszínezett makrogazdasági grafikon kíséretében egyoldalas fizetett politikai újsághirdetésben Kóka János gazdasági miniszter a múlt héten. Saját bevallása szerint, amerikai útjáról hazatérve megsokallta a nagyobbik ellenzéki párt retorikáját, amely néhány hete leginkább a magyar gazdaság siralmas állapotáról szól, "nemzethalált vizionál".

A gazdasági tárcának nincs külön kommunikációs kampánykerete, leszámítva azt a bruttó 390 millió forintot, amelynek elköltését a Lowe GGK Kft.-re bízta. Ez azonban vállalkozói forrástérképen eligazító portálból, a pályázati lehetőségek és eredmények, illetve a tárca külföldi működőtőke-bevonási törekvéseinek ismertetéséből áll. Nem is Kóka magánakciójáról van szó, hiszen a hirdetést - mely azóta több napilapban megjelent - a Miniszterelnöki Hivatal reklámbüdzséjéből fedezik, s a kormányzati píártenderből 275 milliót nyert kreatív cég, a Young & Rubicam Kft. kivitelezte.

HVG

Teljes mellszélességgel az ügy mellett áll a kormányfő, egy hétvégi rendezvényen legalábbis arról beszélt, hogy a Fidesz-MPSZ eddig a bolondját járathatta a koalícióval, mert az nem vágott vissza. Bár azt nem részletezte, milyen ellencsapásra készül, az árva hirdetés a két ciklusban elért eredmények összehasonlító kampányává kezd terebélyesedni. A szópárbaj mindenesetre már a parlamentben és a médiában is megkezdődött, sőt lapzártánkkor úgy állt, hogy Orbán Viktor egykori és Gyurcsány Ferenc jelenlegi kormányfő számpárbajra állnak ki.

HVG

Egyáltalán nem szokatlan egyébként, hogy a kormányzat önreklámmal traktálja a közönséget, hiszen tavaly a Mediagnózis Kft. összegzése szerint a kormányzati píár listaáron 3,3 milliárd forintot foglalt el a médiából. S hogy a választások előtti évben rátesznek egy lapáttal, már látszott a Miniszterelnöki Hivatal büdzséjén: a múlt évi 836,2 millióról 1,35 milliárd forintra pumpálták fel a kifejezetten lakossági tájékoztatásra szolgáló keretét. Ebből próbálják eladni például a száz lépés programját egy 150 millió forintos kampánnyal. Folytatták tehát az elődök által kitaposott utat: a Fidesz-érában a 2002-es választási évben 1,7 milliárd forint szerepelt a büdzsében országképépítés és tájékoztatás címszóval.

HVG

A számpárbaj kezdőlépése, Kóka hirdetése nem tűnik túl meggyőzőnek, bár a "kirobbanó sikert" alátámasztandó tényeket, számokat akart felvonultatni az ellenzék által használt jelzőkkel szemben. Kissé önkényesre sikeredett a gazdaság állapotát szemléltető mutatók válogatása, a legfontosabbak közül csak kettő, a növekedés és az infláció került be a mintába. Kimaradtak a nemzetközi szervezetek és hitelminősítők szemét szúró külső és belső egyensúly jelzőszámai, illetve nem utolsósorban a munkanélküliségi ráta. Utóbbi alacsonyabb ugyan az EU 9 százalékos átlagánál, ám a tavalyi 6,1 százalékos éves átlagról az idén - folyamatosan emelkedve - a március és május közötti időszakban 7,2 százalékra nőtt. "Sokkal több adatsor van, mint amennyire egy újsághirdetésben hivatkozni lehetne. Mondhatjuk azt is, hogy az újsághirdetés illusztráció" - okolta a szelekciót a miniszter a HVG kérdésére.

HVG

Tény, hogy a reálgazdasági folyamatok ígéretesen alakultak tavaly, amenynyiben a gazdasági növekedés motorjává újra az export és a beruházás vált. Bár elemzők szerint aggályos lehet, hogy a reálbérek - a tavalyi 1 százalékos csökkenés után - ismét gyorsabban nőnek, mint a termelékenység. A bruttó hazai termék (GDP) tavaly 4,2 százalékkal bővült, ami csaknem 2 százalékkal több az EU-átlagnál. Vitathatatlan, hogy a versenyképességet meghatározó termelékenységet tekintve Magyarországot csak Szlovénia előzi meg az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok közül, s az elmúlt 15 évben közel 50 milliárd eurónyi működőtőke érkezett, ami egy főre vetítve a régióban a legmagasabb érték. Jól mutat az inflációs grafikon is - különösen, hogy 1995-től, a 28,2 százalékos csúcsról futtatta le a rajzoló a 2006-ra várt 3,5 százalékra, így alig egy kis bütyöknek látszik a 2002-es 5,3, illetve a 2003-as 4,7 százalékos index után a tavalyi, 6,8 százalékos megugrás. Igaz, Kóka merészebbet is rajzoltathatott volna, de a pénzügyminiszter csak a hirdetés megjelenésének napján közölte 2006-ra szóló, 2 százalék alatti inflációs prognózisát. Ezzel akár teljesíthetné is Magyarország az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok egyikét, legalábbis idén májusban a fogyasztói árra 2,3 százalékos referenciaérték adódott.

Nem is jönne rosszul a teljesítés, hiszen eddig az összes feltételből csupán egy kritériumnak tett eleget Magyarország azzal, hogy az államadósság nem haladta meg a GDP 60 százalékát. A tavalyi, lécet súroló 57,6 százalékos mérték egyébként a legmagasabb volt a nyolc újoncé közül. Az idei első negyedéves fizetési mérleg alapján folytatódik a 2002 óta tartó adósságnövekedés, ezzel együtt a pénzügyi tárca azt várja, hogy 2006-ban 53 százalékra csökkenjék a szintje. Távol volt viszont eddig az államháztartás hiányának a GDP 3 százalékában megszabott felső határa: a 2002-es 8,5 százalékról tavaly 4,5 százalékig sikerült ugyan faragni, ám az idei 3,6 százalékos tervet erős fenntartással figyelik külföldi elemzők. Az első öt hónapban már 838 milliárd forint hiány halmozódott fel, ami az egész évre tervezettnek a 82 százaléka. Az Európai Bizottságnak éppen ezen a héten kell referálniuk a magyar illetékeseknek arról, milyen pótlólagos lépésektől remélik a 2005-ös deficitcél tarthatóságát. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig azonnali hiánycsökkentő intézkedésekre szólította fel a magyar kormányt a múlt héten nyilvánosságra hozott dokumentumában, mondván, a költségvetési túlköltekezésre és a bevételek elmaradására vonatkozó előrejelzés kezd beteljesedni. Emellett kockázatot lát a magas folyó fizetési mérleg hiányában is, ami minden idők rekordját megdöntve 2004-ben 7,1 milliárd euróra emelkedett. A kormány által tervezett GDP-arányos mutatók tartását ráadásul veszélyeztetheti a lefelé konyuló nemzetközi konjunktúra. A GDP erre az évre várható növekedése a kincstári, 3,9 százalékos előrejelzés helyett az IMF szerint 3,4 százalékra tehető, amihez kétségtelenül közelebb áll az első negyedévben regisztrált 2,9 százalékos teljesítmény.

VITÉZ F. IBOLYA