Özönvízszerű eső és jég verte a Balaton déli partját a múlt vasárnap. De nemcsak az ég, hanem a siófoki vendéglátók is háborogtak, összefogást sürgetve a balatoni antireklám ellen. Az egyik kereskedelmi tévécsatorna műsora ugyanis összevetvén a balatoni és az adriai nyaralási lehetőséget, kiütéssel az utóbbit hozta ki győztesnek. A szolgáltatók szerint finoman szólva tendenciózusan állították be a medulini és a siófoki viszonyokat. Pártényiné G. Tünde, a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló siófoki Magistern Szálloda igazgatója még hezitál, hogy hitelrontás miatt pereskedjék-e, de felháborítónak tartja, hogy a Zimmer Feri című film vágóképeivel aláfestett műsorban "almát a tojással", de legalábbis marhapörköltet a tenger gyümölcseivel vetettek egybe, mellesleg 35 helyett 28 forintos kunával számoltak. Egyelőre annyi történt, hogy a menedzsment törölte a kereskedelmi adót a vendégek által választható tévécsatornák közül.

Kétségtelen, hogy Siófokon az egykori SZOT- és vállalati üdülők jobbára csak tulajdonost, semmint külsőt cseréltek, de ha lassan is, változik az összkép. Az inkriminált műsorban "szocreál panelnek" nevezett háromcsillagos Magistern például a télen 240 millió forintos beruházással wellness-szolgáltatásokkal bővült, s a 117 szobájából 115 most is foglalt. A platánsorral szegélyezett Erkel Ferenc utcában három négycsillagos szálloda is nyílt az utóbbi két évben. Az egykori SZOT-Csepel szállóból szerkezetre bontás után 3,8 milliárd forintból mediterrán hangulatú Hotel Azúr lett, a Vértesi Erőmű Rt. vállalati üdülője alapos átépítést követően Hotel Vértessé avanzsált, és a Hoffmann-Pub Kft. Hotel Residence sem emlékeztet már a korábbi húszszobás diákszállóra. A tulajok bevallása szerint a nyári szezonban 80 százalék körüli töltöttséggel mennek, s bár 100-130 euró körül kínálják a kétágyas szobákat, úgy tűnik, igényli a piac a légkondit, a wellness-szolgáltatásokat és a konferenciatermeket. Mégpedig, a parkolókat elnézve, többségében a belföldi vendégek: az egy éve megnyitott Azúr vendégkörének nyáron 60 százaléka, az év egészében 75-80 százaléka magyar.

"A legfontosabb, hogy legyen elég minőségi szálláshely; s ebben komoly a lemaradás még a volt szocialista országokhoz képest is" - erre alapozott Wossala György vállalkozó-sportember, aki a múlt hónapban nyitotta meg Balatonalmádiban a tópart legújabb négycsillagos szállodáját, az egykori Aurórából 3 milliárd forint ráfordítással készült új Ramada Hotel & Resortot. Szerinte a fő probléma a szezon rövidsége és a vendégkör minősége, de mindkettő orvosolható, ha középkategóriájú, nyugat-európai polgárokra szabott szálláshelyeket kínál. "A Balaton csak képeslap az ablakban" - véli, a vendéget a kínált szolgáltatásokkal kell megfogni. Alacsonyabb kategóriának nincs jövője, az igények egyre nőnek, s ha ezzel nem tart lépést a régió, pangó zónává válik. Más szállodások viszont már sokallják a nyakló nélküli szállodanyitást, mondván, a négycsillagosok imponáló telítettségéhez hozzátartozik, hogy május-júniusban gyakorlatilag háromcsillagos áron kínálták szobáikat.

Mindenki fut a pénze után, hiszen a balatoni szállásadók forgalma folyamatosan apadt. Látványos a visszaesés akkor is, ha nem az 1980-as évek végén szokásos 8 milliós csúcsokhoz viszonyítjuk, tavaly például összességében csaknem 13 százalékkal, 4,1 millióra fogyatkozott a vendégéjszakák száma. Ehhez képest idén legfeljebb néhány százalékos javulásban bíznak a szállodások, legalábbis a belföldi forgalom tekintetében - a külföldiek utazási kedvének megbecsülésére nem is vállalkoznak.

Némi élénkülés már mutatkozott az első öt hónapban: a Balaton környékén 883 ezer vendéget szállásoltak el, s ez 1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A fizetővendéglátók kálváriája viszont folytatódik. Bár azt hitték, hogy minden idők legsilányabb éve a tavalyi volt, Csehlán Sándor, a Somogy Megyei Utazási Irodák Szövetségének elnöke az idén is 25 százalékos visszaesésről számolt be a HVG-nek. A Zimmer frei feliratok nem tűntek ugyan el, de az út mentén nem látni egyetlen, autóban dekkoló vendégvadászt sem. A szállodások jóval bizakodóbbak, bár az első fél évben a balatoni négy- és háromcsillagosokban 5 százalékkal kevesebb volt a vendég, mint egy évvel korábban, miközben az egész országban 6 százalékkal több, ezen belül a fővárosi hotelek 7, illetve 14 százalékkal több vendéget szállásoltak el.

Kissé elnagyoltnak tűnik ezek után a kincstári diadaljelentés a "dübörgő" turizmusról, amelyről Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter a múlt héten számolt be. Igaz, ő másként csoportosította a számokat, mondván, a jelenlegi koalíció időszakában az ország egészében a vendégek száma 7,1, a szállodai forgalom 12,6 százalékkal nőtt. Azt azért megpendítette, hogy a magyarországi idegenforgalom "jellemzően a fővárosra koncentrálódik", ezért különösen fontos a régiók turisztikai fejlesztése. A várhatóan szeptemberre elkészülő balatoni turizmusfejlesztési koncepcióban mindazonáltal nagy újdonságra nem lehet számítani, a tömegturizmus helyett a minőségi szolgáltatásokat szorgalmazzák. Ennek az első fele már teljesült: a tömeg már elmaradt - a minőséget alighanem a piac rendezi majd el.

A befektetők legalábbis megmozdultak. "Akkorát zuhant ez a piac, hogy innen csak felfelé vezet az út" - adja az egyik lehetséges magyarázatot a tőke élénkülő érdeklődésére Gubicza Ágoston, a sármelléki repülőteret üzemeltető Cape Clear Aviation Kft. ügyvezetője. A tó nyugati szélétől 6 kilométerre fekvő FlyBalaton reptér ír befektetője várhatóan az év végén adja át az új, 2,5 milliárd forintból épülő terminált. A jelenleg heti hat-hét járatot - köztük a Helvetic Airways svájci fapados társaság és a Malév júliusban indított menetrend szerinti stuttgarti gépeit - fogadó reptér az igényesebb vendégkör megcsípésén ügyködik. Hiszen a bükfürdői és a hencsei golfpálya vagy a hévizi Rogner Hotel 130 eurós szobaáraihoz már nem passzol a buszoztatás. Négy-öt éven belül minimum évi 300 ezer utassal számol Gubicza, ami nagy ugrásnak látszik a mostani 25 ezerrel összevetve, de akár egyetlen nagyobb, négy-öt városba repülő fapadossal megállapodva teljesíthető a terv. Márpedig egész sor társasággal tárgyalnak, köztük a legnagyobb európaival, az ír Ryanairrel is. A szállodások sokat várnak Sármelléktől, de más befektetőket is vonzhat a légi út, az ír Care család például több milliárd forintos invesztícióval golfpályát építene.

Ha minden jól megy, jövő nyárra elkészül az első balatoni akvapark, éspedig Balatonfüreden, közvetlenül a sok hányattatás után nemrég átadott görög falu szomszédságában. Az eredetileg elgondolt 1,5 milliárd helyett most már 2,8 milliárd forintos beruházásról van szó, a befektető Masped Rt. - amely az elmúlt két-három évben mintegy 10 milliárdot invesztált a tó körüli ingatlanokba - ugyanis végül egész évben nyitva tartó, egyszerre 3500 látogatót fogadni képes létesítményt tervezett. Keszthelyen, az egykori angolnaivadék-nevelője helyén luxusszállót tervez 5 milliárd forint beruházással az eddig inkább lakóépületekben utazó Balusztrád Kft. tulajdonában álló Smaragd-Invest Kft. A kisebb projektek mellett szisztematikusan körbevásárolta a Balatont az SCD Holding (CE) Rt. - előbb a hét dél-balatoni kempinget üzemeltető Siótour Rt., majd az északi parton 12 kempinggel rendelkező Balatontourist Rt. bekebelezésével. Közben hónapról hónapra licitált saját bejelentéseire: előbb 50 milliárd, azután 80 milliárd, legújabban 100 milliárd forint invesztíciót ígérve, igaz, 15 évre elosztva. Az SCD-csoport jóformán a semmiből bukkant elő: az SCD Group Management Kft.-t öt éve gründolta három magánszemély, és viharos gyorsasággal az egyik legnagyobb turisztikai ingatlanfejlesztővé vált. Például a Hunguest-szállodalánc három hoteljét, köztük a négycsillagos tapolcai Peliont kivitelezték. Igaz, közben angol pénzügyi befektetője is akadt a kft-nek: a 10 millió font jegyzett tőkéjű, 2004-ben 1,9 millió font árbevételt elkönyvelt SCD UK Ltd. A mostanára 18 tagúra duzzadt SCD-cégcsoport mindenesetre a két kempingüzemeltető cég megvételét részben az OTP Bank Rt. hiteléből finanszírozta, s fedezetként opciós vételi jogot adott a részvények 50 százalékára. "Az opció három hónapig élt" - hárította el a legnagyobb bankkal való esetleges szorosabb kapcsolatot firtató HVG-kérdést Tomcsányi Gábor, az SCD Holding (CE) Rt. vezérigazgatója.

A piacon egyelőre csak találgatják, vajon a tó környékének nagyszabású átalakítása kezdődhet-e el, vagy a jelenlegi nyomott ingatlanárak miatt olcsó bevásárlás később óriási ingatlanüzletbe csap át. A vételkor mindenesetre nem látszott nagy üzletnek a kempingvásár: tavaly a Siótour 500 ezres vendégéjszakájával minden idők leghalványabb évét zárta. Tomcsányi ugyanakkor öt-hat nagy szálloda építéséről, szórakoztatóközpont-, élménypark-, kikötőfejlesztés terveiről beszélt a HVG-nek. Emellett a kempingeket - mint mondta - négy-öt csillagosra javítják fel, s ennek első üteme a siófoki Aranyparton meg is történt. Az SCD a befektetésekkel - mint mondta - a "turisztikai kínálatot" akarja megteremteni, ami visszahozná a keresletet az évek óta pangó Balaton-partra.

VITÉZ F. IBOLYA