A borospince-keresésben a Balatontól messzire kóborolt német turisták zavarták csak a Dörögdi-medence csendjét a 17. Művészetek Völgye fesztivál előtt két héttel. Jelentősebb készülődésnek nyoma sem volt: a levendulaültetvényeken zajló aratás mellett a kapolcsi Malompart vendéglőben estebédelő Princz Gábor exbankvezér szolgáltatta ottjártunkkor a fő látványosságot. A helyieket egyik sem rázta meg, hozzászoktak már a hírességekhez, az egyhetes kapolcsi fesztivál évek óta több mint 200 ezer látogatót vonz. A kultúrzarándokok harmada ráadásul a környéken száll meg. "Olyankor a vigántpetendi szerpentintől Öcsig kígyózik a kocsisor" - érzékeltette az évről évre visszatérő vendéghadak nagyságát a délidőben felettébb néptelen taliándörögdi utcán autójába pakoló fiatalember. "Kiadjuk a házat, mi meg elutazunk Horvátországba" - vetette még oda, miután útbaigazította a HVG munkatársát.

"Egy évtizeddel ezelőtt még gyógyfürdőbe sem járt innen senki, nemhogy nyaralni. Az emberek az ajkai bauxitbányában vagy a székesfehérvári Videotonban dolgoztak, fennmaradó idejükben a kertet meg az állataikat gondozták. Így volt ez a rendszerváltás utáni munkanélküliségi hullám idején is. Most meg a többség tényleg eljár" - mondja Hoffner Tibor taliándörögdi polgármester. Az 1988-ban népművelőként a szomszédos Monostorapátiból a dörögdi művelődési ház élére igazolt Hoffner szerint ebben az életmódváltásban tagadhatatlanul jelentős szerepet játszanak a Márta István színházrendező által gründolt, több falura is kiterjedő összművészeti dzsemborik. Van, aki "csak" a téli tüzelő árát keresi meg házvégi szobácskája bérbeadásával, de több olyan dörögdi vegyesbolt is van, amely az évközbeni ráfizetését hozza be az egy hét alatt.

A 200 lelkes Vigántpetend, a 450 fős Kapolcs, a 718 állandó lakosú Taliándörögd, a 236, illetve 237 lakost számláló Öcs és Pula, valamint a kissé távolabb, a Tapolcai-medencében található 1190 lakosú Monostorapáti önkormányzatai már valamivel többet kasszírozhatnak. A tulajdonukban lévő ingatlanok fesztiválhasznosítása évi 1,5-2,5 millió forinttal bővíti költségvetésüket. Ebből leginkább közintézmény-felújításokra és a különböző pályázatokhoz szükséges önrész kipótlására futja.

A Bakony déli lankáinak és a Balaton-felvidék dombságainak találkozásánál található festői völgyrendszer falvai az 1980-as évek második felében, a nagy értelmiségi kirajzás idején váltak ismertebbé. A már-már elfelejtett vidék lakóinak ez azonban legfeljebb annyit jelentett, hogy némi mellékesre tehettek szert. Többnyire ennivalót, no meg némi ingót és ingatlant adtak el az idetévedőknek. Kenyerük javát azonban továbbra is napi száz kilométereket ingázva kellett megkeresniük.

"Sokáig csak a lovas turizmus jelentette itt az idegenforgalmat. A dörögdi határban virágot szedő svájci és nyugatnémet lovasaimat rendszeresen be is gyűjtötték a völgy közepén felállított titkos műholdátjátszó állomást kalasnyikovokkal őrző kémelhárítók" - mondja Demjanovich Endre, egykori válogatott díjugrató, aki az 1970-es évek második felének lovas reneszánsza (HVG, 2004. március 20.) óta viszi a ma már inkább csak a törzsvendégeket kiszolgáló dörögdi Pegazus Panziót.

A völgyfesztivál elsősorban a falusi vendéglátást pezsdítette fel. A 2 ezer forintos éjszakánkénti áron mért ágyakat, a kapolcsi Malompart Kemping fejenként 1250 forintért adott összkomfortos sátorhelyeit, valamint a taliándörögdi Faluvégi Napfény Kemping valamivel olcsóbb placcait egyre többen bérlik ki év közben is. "Az ingatlanok ára is megugrott, de ez csak jó. Mert a pénzből újra építkező, régebben családi kalákában melózó helyiek is engem hívnak, bár a legtöbbször még mindig svarcba megy a dolog" - számol be a változásokról az említett számlamentes megrendelései miatt neve elhallgatását kérő kőművesmester. Egy 1500 négyszögöles, közművesítetlen gyümölcsösként nyilvántartott, s ezért csak 3 százalékában beépíthető vigántpetendi telekért 1 millió forintot is elkérnek tulajdonosai. Egy 150 négyzetméteres, tíz éve épült monostorapáti ház pedig ugyanúgy 30 millióba kerül, mint egy alig valamivel kisebb szentendrei. A múlt század eleji, 100 négyzetméter körüli falusi házak ára pedig a 10-15 milliót is elérheti, függően a telek nagyságától. Ennyiért Budapest közelében, Dunaharasztiban vagy Szigetszentmiklóson újabb is kapható.

"Azt túlzás lenne állítani, hogy a bebírók, vagyis az ideköltözők nélkül semmire sem mentünk volna, de biztos, hogy felpezsdítették a közéletet, és nekik köszönhetjük a Dörögdi-medence országos, sőt nemzetközi ismertségét is" - így Hoffner. Prosperáló üzlet ugyanakkor kevés akad: a helyben bejegyzett vállalkozások száma jelenleg alig két tucat, az öt település valamelyikén telephelyet fenntartók sincsenek ennél többen. A cégenként foglalkoztatott egy-két-három fő a munkahely-teremtési gondokat nem oldja meg maradéktalanul. Jelentősebb infrastruktúra-fejlesztésre viszont több példa is akad. Az Öcsöt Taliándörögddel összekötő, a medencét körbejárhatóvá tevő, négy éve 60 millió forintból megépült 5 kilométeres út, illetve a Kapolcs és Taliándörögd által közösen fenntartott iskola új, 70 millióból felhúzott négy tantermes épülete együttes önkormányzati pályázatok eredményei. Hoffner nem tagadja: bármilyen ügyesek, ezekre aligha kaptak volna pénzt a völgyfesztivál gerjesztette ismertség nélkül.

VAJNA TAMÁS