Balcsi-érzés az Adrián?
Indokolatlanok azok a félelmek, melyek szerint az Adria csábítaná el a balatoni vendégeket - állítják egybehangzóan a...
Indokolatlanok azok a félelmek, melyek szerint az Adria csábítaná el a balatoni vendégeket - állítják egybehangzóan a HVG által felkeresett turisztikai szakemberek. Legalábbis egyelőre. A Balatonra ugyanis még mindig évente 700 ezer magyar család megy kikapcsolódni, a horvát tengerpartra pedig az évi 10 százalékos növekedés dacára is csak 200 ezer.
"Nem lehet összevetni a balatoni és a tengeri hajózást sem" - fűzte hozzá, ellenkező előjellel, a csaknem 430 millió forintos jegyzett tőkéjű Dalmácia Holiday Szálloda- és Kikötőépítő, Üzemeltető Kft. - Vitézy Tamás vállalkozó mellett - egyik tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, Kerekes László. Az Adria eddigi legnagyobb magyar befektetőinek több - a helyi sajtó szerint vitatott körülmények között szerzett (HVG, 2004. november 20.) - kikötője, szállodája és apartmantelepe is van a horvát tengerparton, ahol a cég számítása - ellentétben a balatonfűzfői kikötővel, ahol kétszáz férőhelyen alig hetven hajó lézeng - bejött: tribunji kikötőjükben nyolcvan hajó vár arra, hogy helyet kapjon. Miután az idén a külföldi nyaralást tervező magyaroknak már az egynegyede szemelte ki magának Horvátországot, az idegenforgalomban tevékenykedő hazai vállalkozások is igyekeznek megkapaszkodni a bővülő piacon. A Malévnak például tavaly 1,5 milliárd forint árbevétele volt a három horvátországi vonalon, és az idén máris csaknem 50 százalékkal nőtt a forgalma a dubrovniki járaton. A Volánbusz pedig az Isztriára közlekedő Adria Expressz tavalyi sikerén - és persze az idén júniusban teljes hosszában átadott 375,5 kilométeres Zágráb-Split autópálya adta lehetőségen - felbuzdulva idén elindította a Splitig közlekedő Dalmát Expresszt is. Az elmúlt néhány évben már 50-60 millió eurót fektettek be a magyarok a horvátországi idegenforgalomba - becsülte meg a HVG-nek az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. zágrábi kereskedelmi irodájának vezetője, Sült Tibor. A legújabb helyi hírek szerint Trogir környékén érdeklődik befektetési lehetőségek iránt Demján Sándor cége, a TriGránit Rt. is.
Persze nem mindenki utazik nagyban, és nem mindenkinek hoz pluszt az autópálya. Az idehaza is búvárcentrumot üzemeltető Malmos Attila például mindössze 20 millió forinttal indította el hasonló vállalkozását Stara Novalján, és a befektetés éppen csak hogy eredményes. A horvát piacon 15 éve üzemelő, 250 millió forintos forgalmú Mira Mare Travel & Yachting Kft. pedig csak annak köszönheti a túlélést, hogy több lábon áll: a szállásközvetítésen kívül hajózással és ingatlannal is foglalkozik. Az előbbi ugyanis nem produkál stabil forgalmat; Hovanec Zoltán ügyvezető arról számolt be a HVG-nek, hogy utazási irodája még egy olyan évet már nem bírna ki, mint amilyen az idei, mert a mindössze néhány órás autóútnak köszönhetően már senki sem akar előre szállást foglalni. Vagy ha mégis, akkor megteszi az interneten. Van olyan vállalkozó, aki úgy képzeli, a magyarok az Adrián is Balaton-érzésre vágynak. Májusban egy befektető aziránt érdeklődött a zágrábi kereskedelmi irodában, miként kezdhetne még az idén lángossütő üzemeltetésébe a horvát tengerparton. Sült Tibor - mint mondja - még az ilyen romantikus ötletekről sem beszéli le a vállalkozó magyarokat, csak arra inti őket, hogy a nehézkes ügyintézés miatt időben kezdjék el a szervezést.