A háztartások tényleges fogyasztása nagy különbségeket mutatott 2023-ban az uniós átlaghoz viszonyítva az értékek 70 százalék és 136 százalék között szóródtak – írja közleményében az Eurostat.

Az egyes országok árszínvonalai közti különbségeket kiküszöbölő vásárlóerő-paritáson számolt tényleges fogyasztás (AIC, actual individual consumption) a háztartások anyagi jólétének meglehetősen jó mutatója – emlékeztet az uniós statisztikai hivatal. Az AIC ugyanis azt fejezi ki, mennyit fogyasztanak a háztartások – köznapi értelemben is, aki több dolgot tud vásárolni, több szolgáltatást tud igénybe venni, az úgymond jobban él, mint aki kevesebbet.

Tavaly kilenc országban volt magasabb az AIC az uniós átlagnál. A lista végén pedig Magyarország és Bulgária álltak, az uniós átlag 70 százalékán.

Magyarország korábban még sosem állt az utolsó helyen, Bulgáriát 2023 előtt mindig előzte. Sőt egy időben még Romániát is. Sőt, ami azt illeti,

2010-ben még egyáltalán nem számított sereghajtónak, Horvátország, Lettország és Észtország is távolabb voltak az uniós átlagtól.

Az azóta eltelt közel másfél évtizedben nem Magyarország csúszott le, ellenben alig közeledett az uniós átlaghoz, miközben más országokban (például Romániában és Bulgáriában) jelentősen nőtt a fogyasztás.

Az AIC-mutató számításával kapcsolatban akadnak szakmai kritikák, a trendekkel viszont nehéz vitatkozni: míg Magyarországon a fogyasztásban kifejezett életszínvonal alig közeledik az uniós átlaghoz, más országokban gyorsan javul a helyzet.

A magyar kormány – a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium – legutóbb azzal próbálta elütni a pocsék statisztikát, hogy az AIC kapcsán „nonszensz” szegénységről beszélni, hiszen a háztartások nemcsak fogyasztanak, hanem megtakarítanak is jövedelmükből. Ez persze igaz, de mindenki döntse el maga, „jobban él-e” valaki attól, hogy nő a megtakarítása.