A háztartások fogyasztása alapján Magyarországon és Bulgáriában élnek legrosszabbul az emberek, az uniós átlag 70 százalékán. 2010-ben Magyarország még nem volt sereghajtó, ám azóta alig sikerült közeledni az uniós átlaghoz, miközben máshol gyorsan javult a helyzet.
Az összes termékkört nézve a magyarországi árszínvonal az uniós átlag 76 százaléka. Ezért alacsony a magyar háztartások fogyasztása, ezért gyenge a fizetések vásárlóereje, ezért alacsony az egy főre jutó GDP.
Hiába éltek a magyarok a fogyasztási szintjük alapján a legrosszabbul az egész EU-ban, a gazdasági minisztérium szerint ezt nem lehet „szegénységnek” nevezni, mert a háztartások megtakarításra is fordítják a jövedelmüket.
2023-ban még Bulgáriában is közelebb volt a háztartások fogyasztása az uniós átlaghoz, mint Magyarországon. Egy főre jutó gazdasági teljesítményben Magyarország az uniós országok sorában hátulról az ötödik.
A háztartások fogyasztása jól mutatja az életszínvonalukat: ebben Magyarország és Bulgária áll az uniós rangsor végén. Magyarország még megelőzi Bulgáriát, de már csak 0,1 százalékponttal.
A magyar háztartásoknál csak a bolgárok fogyasztanak kevesebbet. A GDP egy részét elviszik a külföldiek, a megmaradó nemzeti összjövedelemből pedig kevés kerül a háztartásokhoz, és sok a vállalkozásokhoz és az államhoz.
Attól sem lett jobb a magyarok vagyoni helyzete, hogy a kormány a választás előtt kétezer milliárd forintot osztogatott el, az infláció elvitte szinte az egész többletet. Bulgária már a nyakunkon van az unió utolsó helyéért folytatott különmeccsben, Szlovákia és Horvátország ellépett tőlünk. Ausztria eközben beérte Németországot - számolt az Eurostat.
Csak két ország életszínvonala alacsonyabb a miénknél. Magyarországot már nemcsak az osztrákok, de a románok is alaposan lehagyják.