Hiába éltek a magyarok a fogyasztási szintjük alapján a legrosszabbul az egész EU-ban, a gazdasági minisztérium szerint ezt nem lehet „szegénységnek” nevezni, mert a háztartások megtakarításra is fordítják a jövedelmüket.
„Nonszensz és szándékos hazugság”, „a közvélemény szándékos félrevezetése” azt állítani, hogy Magyarország az Unió legszegényebb országa – kommentálja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében az arról szóló újságcikkeket, hogy az Eurostat adatai szerint a magyar háztartások fogyasztása volt a legalacsonyabb 2023-ban az EU-ban.
Ahogy arról a hvg.hu is – „nonszensz” módon – beszámolt, 2023-ban az uniós átlag 70 százaléka volt Magyarországon a háztartások fogyasztása. Ez a legrosszabb adat az egész Európai Unióban. A második legalacsonyabb érték Bulgáriáé: 73 százalék. A lista végén Magyarország és Bulgária előtt Szlovákia és Lettország álltak, az uniós átlag 75 százalékán. Összesen 17 tagállam volt az uniós átlag alatt. Az átlag fölött 10 tagállam volt, az első helyen Luxemburg (az uniós átlag 138 százaléka), a másodikon Hollandia és Ausztria (117 százalék).
A szóban forgó mutató a háztartások tényleges fogyasztása (Actual Individual Consumption, AIC) az egyes országok árszínvonalai közti különbségeket kiküszöbölő vásárlóerő-paritáson nézve.
Ez elég jó indikátora az adott ország lakossági életszínvonalának, hiszen ha egy háztartás többet tud fogyasztani, több árut és szolgáltatást engedhet meg magának, akkor vélhetően magasabb életszínvonalon áll. Vagyis
az AIC elég jó jóléti indikátor – ezt nem mi állítjuk, hanem maga az Eurostat.
A Nagy Márton vezette NGM szerint azért „nonszensz” és „félrevezető” szegénységről beszélni az AIC kapcsán, mert a háztartások a jövedelmüket nemcsak fogyasztásra, hanem megtakarításra is fordíthatják. Teszik is: a magyar „lakosság bruttó megtakarítási rátája a korábbi magas szintről még tovább növekedett, és meghaladta a 21 százalékos szintet, ami az Unión belül a legmagasabb érték.
Következésképpen a magyar családok nem elköltik a jövedelmüket, hanem megtakarítják
– hangoztatja az NGM.
„Ezt támasztja alá az is, hogy 2022 elejéhez képest a magyar családok bruttó pénzügyi vagyona több mint 22,5 ezer milliárd forinttal nőtt (2010 elejéhez képest 72 ezer milliárd forinttal), így az már meghaladja a 102 ezer milliárd forintot. Nemzetközi összevetésben megállapítható, hogy
a magyar családok nettó vagyona meghaladja a GDP 106 százalékát, amellyel az Unió középmezőnyébe tartozik.
E tekintetben hazánk olyan országokat előz meg a térségben, mint többek között Szlovákia, Románia vagy Lengyelország” – írja a szakminisztérium.
Az NGM-nek abban persze igaza van, hogy a magyar lakosság megtakarítási hajlandósága magas. A vagyonállomány mértéke azonban nem változtat azon, hogy a lakosság fogyasztása viszont alacsony szinten áll. Ha az átlagos magyar háztartás kevesebb árut és szolgáltatást vásárol, mint az átlagos bolgár háztartás, akkor ebből a szempontból a bolgár háztartásban „jobban élnek”.
A magas megtakarítási ráta mellett az NGM azt már elmulasztja megemlíteni, hogy a fogyasztás 2023-as visszaesése mögött vaskosan ott áll az Európa-bajnok infláció, illetve hogy amiatt a reálkereset változása egy egész évig negatív volt, egyszerűen fogalmazva a keresetek vásárlóértéke csökkent.
Az inflációval kapcsolatban a kormány a háborúra és az energiaválságra szokott mutogatni, ám ez nyilvánvalóan fals érv, az infláció Magyarországon még a szomszédos, nagyon hasonló helyzetben lévő országokhoz képest is kiemelkedően magas volt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.