Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Büszkék lehetnek most az önkéntes nyugdíjpénztári vezetők: növekedett a taglétszám, a kezelt vagyon, az átlagos megtakarítás, sőt az átlagbérhez viszonyítva is több pénzt tartanak a számlákon a nyugdíj-megtakarítók.
Megjöttek a Magyar Nemzeti Bank friss statisztikái az önkéntes nyugdíjpénztári (ÖNYP) szektorról. A 2025-ben érkező jelentős változás (lakáscélú felhasználhatóság) miatt most különösen érdekes, hogy milyen helyzetben várják az év végét a nyugdíjpénztárak – írja a Bankmonitor. Lássuk, hogyan alakulnak a számok!
Növekedni tudott a taglétszám
Az önkéntes nyugdíjpénztárak hosszú ideje küzdenek a taglétszám zsugorodásának problémájával. Ugyan továbbra is évi több tízezer új belépőről beszélhetünk, de a nyugdíjba vonuló tagok tömeges kilépése révén összességében fogyatkozik a tagság.
Ennek fényében nagyon jó hír, hogy 2024. harmadik negyedévében ismét növekedni tudott az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma. Míg idén félévkor 1 068 836 pénztártagról szóltak a hírek, addig szeptember végére 1 069 383 főre – azaz három hónap leforgása alatt 547 fővel – növekedett a tagság. Utoljára egyébként 2021. utolsó negyedévében volt példa taglétszám-növekedésre.
Csúcson a nyugdíjpénztári vagyon – legalábbis forintban
A kormány bejelentése alapján 2025-ben legfeljebb annyi pénzt vehetnek majd ki lakáscélra az önkéntes nyugdíjpénztári tagok, amekkora számlaegyenleggel 2024. szeptember 30-án rendelkeztek. Mától ismerhető a pontos összeg: az idei harmadik negyedév végén 2165 milliárd forintra rúgott a pénztárak által kezelt vagyon értéke. Ez tehát az az összeg, amelyet az emberek elvileg kimozdíthatnak lakáscélra – de a Bankmonitor felmérése alapján várhatóan „csak” 300 milliárd forint fog ténylegesen megmozdulni..
Túllépte a 2 millió forintot az átlagos számlaegyenleg
Az egy főre jutó megtakarítás is minden korábbinál nagyobbra növekedett, most először meghaladta a 2 millió forintot. Igaz, hogy az egyes pénztárak között meglehetősen nagy különbségek mutatkoznak:: valahol 4 millió forint fölötti átlagvagyonnal is találkozhatunk, míg más pénztáraknál alig 1 millió forint jut egy megtakarítóra.
Érdekesség, hogy a negyedéves nettó átlagbérhez viszonyítva is növekedni tudott az átlagos megtakarítás, ami ugyancsak pozitív változás. Szeptember végén a harmadik negyedévi nettó átlagbér 4,82-szorosára rúgott az átlagos ÖNYP-egyenleg, míg egy évvel korábban még csak 4,56 átlagbérnyi pénz volt a számlákon. Itt persze még van tér a fejlődésre, például 5 évvel ezelőtt az akkori átlagbér 5,73-szorosát tette ki az átlagos nyugdíjpénztári megtakarítás.
Pár hétig még elérhető akár 150 ezer forint adó-visszatérítés
Az önkéntes nyugdíjpénztárak egyik fő előnye, hogy a befizetések után 20%-os állami támogatás (valójában szja-visszatérítés) vehető igénybe.. Aki például 2024-ben félretesz 500 ezer forintot a saját nyugdíjpénztári számlájára, ő 2025-ben 100 ezer forint adó-visszatérítést kaphat a NAV-tól. Aki viszont csak 2025-ben indítja el a megtakarítását, ő legkorábban 2026-ban részesülhet majd adó-visszatérítésben, tehát egy évet elveszít. Éppen ezért érdemes sietni, és még év végéig kihasználni az elérhető támogatást.
Fontos, hogy a támogatásnak van maximuma: egy évben legfeljebb 150 ezer forintot lehet ilyen módon visszakapni a pénztári befizetésekre. Aki más megtakarításokkal (pl. nyugdíjbiztosítással vagy NYESZ-számlával) is rendelkezik, ő a három megtakarítás révén mindösszesen legfeljebb évi 280 ezer forint adó-visszatérítésre jogosult.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
