Az átlag- és a mediánnyugdíj is nagyobb mértékben nőtt januárban, mint a hivatalos 3,2 százalékos nyugdíjemelés. De még így sem kapnak túl magas juttatást az idősek.
A lakáspiac 2025-ben új kihívások elé állítja a vásárlókat. Az ingatlanárak emelkedése és a növekvő kereslet hatására az alku lehetősége egyre inkább beszűkül, különösen a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban. A Duna House legfrissebb jelentése szerint a vevőknek egyre kevesebb mozgásterük marad az árak letörésére, ami gyorsabb döntéshozatalt és átgondoltabb finanszírozási stratégiát igényel. Milyen hatásai vannak ennek, és hogyan lehet kivédeni a hátrányokat?
A csed, gyed esetén nem kellene szja-t fizetni, a kettő és háromgyermekes anyák életük végéig mentesülnének a személyi jövedelemadó megfizetése alól. A Bankmonitor kiszámolta, ez mennyit hozhat a konyhára a családoknak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési felmérése alapján a megkérdezett hazai bankok 67%-a valamilyen formában szigorítana a lakáshitelek árjellegű feltételein, azaz drágítaná a lakáscélú kölcsönöket. De nem eszik ilyen forrón a kását, mennyire lehet reális egy komolyabb kamatemelés?
A 6 millió forintos kölcsönösszeg felvételéhez legalább nettó 250 ezer forintos jövedelemre lehet szükség.
Az állami támogatásnak köszönhetően kamatmentes Babaváró támogatást és munkáshitelt sokan fordítják hitelkiváltásra. Vajon ez jó döntés pénzügyileg? A Bankmonitor szakértői jártak utána a kérdésnek.
Az év első hónapjában is tovább emelkedik a személyi kölcsönök népszerűsége gépjárművásárlás esetén. A Bankmonitor adatai alapján több mint 20 ezer kalkuláció érkezett csak erre a hitelcélra. Mutatjuk a friss tendenciákat és a legjobb lehetőségeket.
Az „őrület”, ahogy Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter nevesítette a lakossági állampapír piacon kialakult helyzetet, nem az 1000 milliárd forint feletti kamatfizetésről szól (ez teljesíthető), hanem sokkal inkább arról, hogy a befektetők most az állampapírban tartott pénz jövőjéről (is) döntenek. Nem kisebb a tét, mint a teljes magyar államadósság 10%-a, ami kevesebb, mint 3 hónap alatt megmozdulhat. A kihívás nem kicsi, de kezelhető. Az alternatívák között azonban eddig egy érdemi lehetőség nem merült fel: egy új konstrukcióra lenne szükség a lakossági állampapír kínálatban, mely szemben a PMÁP-pal ténylegesen, valós időben, inflációhoz igazítja a kamatfizetést.
Egyre több nyugdíjas érzi úgy, hogy évről évre egyre kevesebbet ér a nyugdíja, pedig az állam az emelésekkel gondoskodik arról, hogy annak vásárlóértéke ne csökkenjen. Mégis, ha ez igaz, akkor vajon miért érzik úgy a nyugdíjasok, hogy rosszabb anyagi helyzetbe kerülnek?
A Bankmonitor nem reprezentatív felmérését kitöltő több mint 500 fő válaszai alapján az inflációkövető állampapírral rendelkezők közel 75 százaléka tervezi befektetésének visszaváltását. Az érintettek egy része másfajta állampapírt választana, de még így is nagyságrendileg 2700 milliárd forint áramolhat ki a kincstárból.
Két tényező nagyon fontos ebből a szempontból. Hány olyan fiatal van, akik kihasználhatják a támogatott hitelt, és van lakáscéljuk? Elfogadják-e a bankok önerőként a munkáshitelt?
A Bankmonitor kalkulátorát használó munkáshitel iránt érdeklődők több mint 40 százaléka nem felel meg a feltételeknek, és ennek legfőbb oka nem az életkor, hanem más kizáró tényezők. A Bankmonitor szakértői összeszedték, miért bukhatják el sokan az igénylést.