Pásztor Tibor, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt hegyvidéki képviselője az egyik banktól is fizetést kap az önkormányzati képviselői tiszteletdíján kívül, a pluszjövedelmének összegét azonban nem írta bele a vagyonnyilatkozatába a munkaszerződésében szereplő titoktartási kötelezettségre hivatkozva – értesült a HVG. Megkeresésünkre azt közölte, hogy sokat gondolkodott a helyzeten, de szerinte más lehetősége nem volt. Úgy vélte, a jogszabályok szerint járt el. Ha ez valóban így van, akkor ezzel a módszerrel bármelyik politikus eltitkolhatja a pluszjuttatásait.
Pásztor Tibor, Budapest XII. kerületének kutyapárti képviselője nemcsak önkormányzati munkájáért kap fizetést havonta, hanem azért is, mert az egyik pénzintézetnél csoportvezetőként dolgozik. Utóbbiért járó keresetét azonban nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában, ehelyett a bevallásában azt írta:
a munkaszerződésben vállalt titoktartási kötelezettség miatt nem adhatom meg.
Az egyedinek tűnő megoldás miatt megkerestük a politikust, hogy megtudjuk:
- nem üresedik-e ki végképp a vagyonnyilatkozatok rendszere, ha titoktartásra hivatkozva el lehet titkolni a pluszjövedelmeket;
- valamint hogy szerinte nem írja-e felül a szerződésben szereplő titoktartási kötelezettséget a vagyonnyilatkozatokról szóló törvény, amely szerint a bevallásokban a további kereseteket is fel kell tüntetni?
„Teljesen jogosak a kérdései. A vagyonnyilatkozatom kitöltése során én is sokat gondolkodtam azon, hogy mit válaszoljak a jövedelmi kérdésre” – közölte a HVG megkeresésére Pásztor Tibor. A politikus indoklásként idézte a munka törvénykönyvét, amely szerint a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amely veszélyeztetné a munkaadó jogos gazdasági érdekeit.
„Egyértelműen gazdasági érdeknek tekinthető a munkabérem összegének titokban tartása, nyilván ezért került bele a munkaszerződésembe hat évvel ezelőtt, tehát jóval korábban, mint ahogy önkormányzati képviselő lettem” – fogalmazott. Szerinte ennek megfelelően nem arról van szó, hogy egy törvény és egy szerződés közti jogi hierachiát kell vizsgálni, hanem két törvény közöttit.
„Természetesen a titoktartási kötelezettségem sem korlátlan, például egy vagyonosodási eljárásban valószínűleg kiadható ez az adat, de ott is úgy, hogy ez a munkaadó jogos gazdasági érdekeit ne sértse. Magyarul a NAV például tudhatja a pontos összeget, de nyilvánosságra nem hozhatja azt” – írta.
Pásztor Tibor hozzátette: „Épp ezért nem gondolom azt sem, hogy az egyébként alaposan és pontosan kitöltött vagyonnyilatkozatom ezen sora a vagyonnyilatkozatok rendszerének kiüresedéséhez vezetne. Ha ugyanis a vagyontárgyaim alapján indokolatlan gazdagodás gyanúja mutatkozna, egy hivatalos eljárásban kellene ezt ellenőrizni, ott pedig a pontos összeget is figyelembe tudják venni.”
A politikus szerint ha beleírná a jövedelmét a nyilvános vagyonnyilatkozatba, akkor a munkáltatója teljesen jogosan tekintené ezt szerződésszegésnek, annak minden következményével. „Az pedig egészen biztosan nem célja a vagyonnyilatkozatoknak, hogy a piaci szférában dolgozó alkalmazott ne lehessen például önkormányzati képviselő” – jegyezte meg.
Pásztor Tibor egyébként nem kérte ki a munkáltatója (azaz a bank) véleményét arról, hogy közzéteheti-e fizetése nagyságát, mert úgy gondolta: a munkaszerződésben szereplő titoktartási kötelezettség egyértelműen behatárolja a lehetőségeit.
A politikus képviselői tiszteletdíja egyébként – a szintén kutyapárti Kovács Gergely által vezetett –önkormányzat helyi rendelete alapján nagyjából bruttó 665 ezer forint (az alapdíjon felül jár neki legalább kétféle pótlék), azaz az adókedvezmények nélkül számolva nettó 450 ezer forint. Bevallása szerint fele részben övé egy 135 négyzetméteres hegyvidéki társasházi lakás, valamint egy VII. kerületi lakás, és tulajdonosa egy tizenkét éves autónak. Házastársával közös megtakarítása nagyjából 14 millió forintra tehető, adósságuk 5 millió forintra.
