„Matolcsy György, amikor eljöttem a jegybankból, utánam nyúlt, el akart lehetetleníteni, hogy ne tudjak elhelyezkedni. Az összes bankárt felhívta, nem azért haragszom rá, mert kirúgott, hanem mert utánam akart nyúlni. Egyedül Orbán Viktor miniszterelnök bízott bennem. Remélem, ezt a bizalmat részben megszolgáltam” – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjújában, ahonnan az is kiderül, hogy milyen gazdaságpolitikai eredményekkel igyekszik „megszolgálni” a bizalmat.

A miniszter elmondta, hogy – meglátása szerint – a kormány teljesítette a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv első pontját, a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek hároméves bérmegállapodást kötöttek minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán. Az ambíciók közt 2027-ig az átlagbér felét elérő minimálbér is szerepel, amit három lépésben tervez megvalósítani: jövőre kilenc százalékkal, az az utáni évben 13-mal, majd további 14 százalékos növeléssel érnék el a közel 375 ezer forintos minimálbért.

Nagy Márton nehéznek minősítette a megállapodást, mivel két évnyi gyenge gazdaság után kell „három százalék feletti növekedéshez” felrajzolni a bérpályát. A miniszter szerint akkor van szükség a tárgyalások megismétlésére, ha a mutatók összesítve egy százalékponttal eltérnek a becsült adatoktól. Ha az egyeztetéseket sikertelennek ítéli, akkor a minimálbér összege automatikusan a prognózishoz viszonyított összeltérés arányában módosul.

A miniszter ismét szakított időt a magas nyomású gazdaság megvalósításának sulykolására, meglátása szerint a béremelések miatt ugyanazt a profitot csak magasabb hatékonysággal tudják elérni a gazdasági szereplők – mondta, majd megosztotta azon következtetését, hogy ez serkenti a kkv-k eredményességét.

„Termelékenységben, versenyképességben, hatékonyságban sokkal jobbnak kell lennie mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak, valamint a vállalkozóknak is. Nyomás alá kerülnek, mert ezeket a béreket ki kell tudni termelni” – fejtette ki.

A gazdaságpolitikai irányt azzal indokolta a tárcavezető, hogy teljes foglalkoztatási környezetnél csak a bérekben lehet konvergálni. Azt tartja a legjobb forgatókönyvnek, ha „felvásárlásokon keresztül növekszik a mérethatékonyság, így végül konszolidáció alakul ki”, aki pedig nem akar növekedni, azt a cége eladására ösztönzi a miniszter. Csak a méretgazdaságos kkv-k lehetnek exportképesek – mondta.

Nem arról van szó, hogy tömegesen szűnnének meg a vállalkozások – cáfolta a „konszolidációt” érő kritikákat, hanem versenyre és felzárkózásra ösztönözné a szereplőket. Két év alatt 24 ezer cég tűnt el Magyarországon, ám ezt Nagy nem tekinti problémának, mivel – meglátása szerint – éves alapon „a fogyasztás 4–5 százalékkal emelkedik”, így nem a kereslet csökken, hanem a szektor konszolidálóik – állítja. „Tehát ennek, kérem szépen, örüljünk” – zárja gondolatait a miniszter.