Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Magyarországon rövidített órákat kért egy szakszervezet a kormánytól a hőség miatt, olasz kollégáik októberi iskolakezdést szeretnének, amin a szülők kiborultak. A magyar szabályok szerint irodai munkát nem lehetne 31 fokosnál melegebb helyen végezni, de az iskolákban más a helyzet. És a mostani időjárás már nem egyedi, egyre több forró szeptemberünk lesz.
Elkezdődött az új tanév, és miközben mindenki azt figyeli, mi lesz most a mobilokkal, be tudják-e tartatni a rendeletet, hogy le kell adni a telefonokat, akad még egy olyan kényelmetlenség, amely a mobilozásnál is sokkal jobban megnehezítheti a tanítást:
iszonyú meleg van.
Most már szó sincs arról, hogy augusztus 20-a környékétől szép lassan lecsengene a nyár, olyan időjárással fordultunk rá a szeptemberre, amilyet a legtöbben valószínűleg legfeljebb egy strandon tudnának elviselni, jégkrémmel, és ott is árnyékban.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete még augusztus utolsó napjaiban fordult az oktatásért felelős államtitkárhoz a forróság miatt. Az egyik kérésük az volt, hogy ha a szeptembert hőségriadóval kezdjük el – mint ahogy az azóta valóban történt –, akkor engedélyezhessenek rövidített órákat. Erre egyébként a Klebelsberg Központ pozitívan reagált. A szervezet a Telex kérdésére úgy válaszolt: „Ahol az iskolán belül nem lehet ellensúlyozni kellőképpen az extrém meleget, azt javasoltuk, hogy hajnali átszellőztetéssel, esetenként rövidített órákkal oldják meg a napi működést. A gyermekek érdekét szem előtt tartva a tankerületek egyeztetnek az iskolákkal, és eldöntik, hol van rövidített órákra szükség.”
De a szakszervezetek arra is kérték az államtitkárt, hogy kérje a kormánynál, hogy az oktatásra ugyanolyan munkabiztonsági szabályok vonatkozzanak, mint bármilyen más zárt térben végzett szellemi munkára – választ mostanáig nem kaptak. Erre pedig azért sokan felkaphatják a fejüket: tényleg más szabályok érvényesek az iskolákban, mint más munkahelyeken?
A HungaroMet előrejelzése szerint szerdáig az ország 15 megyéjében extrém hőség marad – Nógrád, Borsod, Heves és Szabolcs a kivétel –, csütörtökön északkeleten és az osztrák határ mellett enyhülhet kicsit az idő. De csak egy kicsit, pénteken, szombaton és még vasárnap is lehetnek helyek, ahol 34 fok lesz.
Két rendelet van, amelyekben szabályozzák a helyzetet. Az egyik az iskolák működési szabályait részletezi, a másik pedig a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjét határozza meg. A tanárok azt kérik a kormánytól, hogy az iskolákról szólót írják át úgy, hogy összhangba kerüljön a másikkal. Egyrészt azért, mert az iskola is egy munkahely, és persze mert a diákoknak is vannak igényeik, ráadásul egy gyerek sokkal könnyebben száradhat ki vagy kaphat hőgutát, mint egy felnőtt.
A gond ott van, hogy az iskolákról szóló szabály csak arról rendelkezik, hogy mit kell tenni, ha télen túl hideg van: rendkívüli szünetet kell elrendelni, ha műszaki hiba miatt két egymást követő napon sem lehet 20 fok fölé felfűteni az osztálytermeket (aztán persze a gyakorlat néha az, hogy amikor a diákok megmérik, hogy 15 fok van a teremben, akkor elveszik tőlük a hőmérőt). Arra viszont mintha nem gondoltak volna a rendelet megírásakor, hogy szeptemberben vagy június elején nagyon meleg lehet.
A másik, a munkavédelmi rendelet nagyrészt a fizikai munkákkal foglalkozik – tény, aszfaltozni a tűző napon megviseli az embert –, de kitér azért a szellemi munkára is. Odáig rendben is van, hogy ha 24 fok feletti a terem hőmérséklete vagy ha hőségriadó van érvényben, akkor óránként 5-10 perc pihenőt biztosítani kötelező, ez megvan az iskolákban, és az is könnyen megoldható, hogy félóránként 14-16 fokos ivóvizet kapjanak a diákok és tanárok. Eggyel nehezebb betartatni azt, hogy a szabály szerint ahol szellemi munkát végeznek, ott 31 fok alatt kell tartani az effektív hőmérsékletet.
Ez egy kicsit bonyolult fogalom, a levegő hőmérséklete, a földfelszíni hőmérséklet, egy nedvesített érzékelőjű hőmérőn látott érték és a légmozgás alapján számolják ki – aki szeretne, például ezen a kalkulátoron eljátszhadozhat a beállításokkal. Nem hivatalos, de nagyjából jó becslés az, hogy nagy légmozgás nélkül a 31 fokos határértéket alacsony páratartalomnál akkor lépjük át, ha 34-35 fokos a levegő, magas páratartalomnál már 31-32 fok is elég ehhez, ha pedig tudnak huzatot csinálni, egy kicsit melegebbet is kibír az ember.
Valójában abból a szempontból mindegy is a konkrét szám, hogy akár 31 fokos egy terem, akár 35, ott érdemi munkát végezni, akár tanítani, akár tanulni nagyjából lehetetlen. Egy 2015-ben készült amerikai kutatásban ezt számszerűsítették is: diákokkal végeztettek teszteket az év különböző időszakaiban, és arra jutottak, hogy már akkor érezhetően gyengülni kezdenek a matematikai képességek, ha a kinti hőmérséklet 21 fok fölé megy. Amikor pedig túlmegy a hőmérő a 30 fokon (odakint, nem az osztályteremben!), akkor meredeken zuhanni kezd a matekos eredmény. De hogy még egy csavar legyen ebben: az olvasási-szövegértési képességek és a hőmérséklet között nem találtak statisztikailag értékelhető kapcsolatot.
Úgyhogy többen inkább meg sem próbálkoznak a tanítással ilyenkor. Az Eduline írt arról, hogy van olyan iskola, ahol inkább szülői engedéllyel strandra viszik szeptember első hetében a gyerekeket, máshol direkt mostanra szervezték az osztálykirándulást.
Pedig bár amikor megírták a mostani szabályokat, nem gondoltak erre – a két magyar rendelet, amiről szó volt, 2002-es, illetve 2012-es –, de most már fel kellene készülni arra, hogy a forró idő egyre korábban kezdődik és egyre tovább tart, és nem csak a szabályok kreatív megkerülésével lehetne kezelni a helyzetet. Ez nem csak magyarországi probléma: Olaszországban augusztusban kérte azt az egyik országos pedagógusszövetség a kormánytól, hogy az extrém hőség és a várható szeptemberi meleg miatt fontolják meg, hogy akár októberre is eltolják az iskolakezdést.
Ezt hallva nyilván szülők tömegei borultak ki. Megszervezni a gyerekek programjait július és augusztus után még szeptemberben is, vagy épp azt megoldani, hogy a kisebbek mellett mindig legyen ott valaki, szinte lehetetlen kihívásnak tűnik, a család pénztárcáját is leapasztja, a szülőknek pedig nagyjából egy nap szabadságuk sem maradna az év többi részére. A magyar szakszervezet erre a problémára az olaszokkal ellentétben gondolt, ők azt ajánlották fel a kormánynak, hogy a hőségriasztás alatt is vállalnák a gyerekfelügyeletet, csak épp tanítás nélkül.
Nyitóképünk illusztráció! Fotó: Fazekas István
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
