Gazdaság MTI 2024. február. 25. 15:32

Ukrajnának kell adni a zárolt orosz vagyont a brit miniszterelnök szerint

Első lépésként a befagyasztott orosz vagyonok kamatait kell Ukrajnának folyósítani – javasolja Rishi Sunak.

Háború Ukrajnában
Friss cikkek a témában

A hét vezető ipari hatalomnak (G7) meg kell találnia a zárolt orosz vagyoneszközök kisajátításának törvényes módját, és ezeket a pénzügyi forrásokat Ukrajnának kell adni - írta a The Sunday Times brit lapban megjelent cikkében Rishi Sunak brit miniszterelnök.

A konzervatív párti kormányfő szerint első lépésként a befagyasztott orosz vagyonok kamatait kell Ukrajnának folyósítani, majd a lefoglalt eszközállományt is oda kell adni Kijevnek. Azt írta:

Az eddigi szankciók 400 milliárd dollár pénzügyi forrástól fosztották meg Oroszországot; ebből további négy évig lehetne  finanszírozni az ukrajnai orosz hadműveleteket."

A G7-országok által a háború kezdetének második évfordulója alkalmából előző nap kiadott közös közlemény visszafogottabb szóhasználattal említi az orosz vagyoneszközök felhasználásának lehetőségét.

Eszerint a G7-csoport tagjai a területükön lefoglalt orosz állami vagyoneszközöket mindaddig zár alatt tartják, amíg Oroszország nem téríti meg az Ukrajnának okozott károkat. Ami utóbbiak nagyságát illeti,

a Világbank 486 milliárd dollárra taksálja az Ukrajnának okozott háborús károkat.

A brit kormányfő szerint ugyanakkor "nagyobb bátorságot kell tanúsítani" a zárolt orosz vagyonok kisajátításának ügyében. Rishi Sunak úgy véli, bátrabbnak kell lenni a hadiipari termelés felfuttatásában is.

A G7-országok együttes hazai összterméke (GDP) huszonötször, összesített védelmi költségvetésük tizenötször nagyobb Oroszországénál, és "ideje, hogy ennek az erőnek gyakorlati jelentőséget adjunk" - hangsúlyozza írásában a brit miniszterelnök.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Arató László (EUrologus) 2024. december. 02. 09:36

Sok jóra nem számíthat a magyar kormány az új Európai Bizottságtól

A régi lendülettel veszi elő a magyar ügyeket a decemberben hivatalba lépő testület A pénzbefagyasztásokkal kapcsolatos eljárások szigorodnak és bővülnek, nem lesz változás az EU migrációs, vagy zöldpolitikájában, és továbbra is napirenden marad a szerződésmódosítások ügye, amely többek között a vétójog eltörlését tartalmazza. Közben a kormány politikai súlya látványosan csökken.