Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Minden ígérettel ellentétben nem volt magyar vétó, így percek alatt megszavazták az EU-csúcson Ukrajna támogatását; az unió legkorruptabb tagállama maradtunk 2023-ban is; meglett legalább részben az egyezség a budapesti tömegközlekedésről. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Teljesen váratlan fordulatot vett a csütörtöki EU-csúcs. Miután hetekig azzal turnézott a magyar kormány, nem fogja engedni, hogy az EU költségvetéséből 50 milliárd euróval támogassák Ukrajnát, az éppen az ellenkezés miatt összehívott csúcs megkezdése után percekkel meg is lett a megállapodás, mind a 27 tagállam vezetője megszavazta az ukránoknak adott támogatást, köztük a magyar miniszterelnök is. Ezzel nagyon rövid távon amúgy Gulyás Gergely járt a legrosszabbul, akinek a Kormányinfó kellős közepén kellett átváltania arra, hogy a vétó pártolása helyett az igen szavazatot magyarázza meg, de bármilyen vicces volt is ez a jelenet, valójában a történet nagyon is komoly.
Orbán Viktor előbb azt állította, hogy magyar pénz nem kerül Ukrajnába, aztán másnap a rádióinterjújában úgy magyarázta a brüsszeli eseményeket: „Ha nincs megegyezés, tudnak nekünk kárt okozni, de az sem lesz kellemes, amit mi okozunk nekik.”
Az azonban kiderült: mire a csúcs hivatalos része elkezdődött, már egyértelművé vált, hogy Orbán teljesen elszigetelődött, ezért a szűk körű előzetes egyeztetésről (még pár órával a 27-ek szavazása előtt) kisétált, hogy ne akadályozza a többieket, majd a csúcson megszavazta ugyanazt, amit decemberben még blokkolt. Az EU vezetői pedig – akik keményen odaszólogattak Orbánnak a csúcs előtt – megnyugodhattak. A sikerükben talán az is közrejátszott, hogy a hét elején megszellőztették, gazdasági szankciók készülnek Magyarország ellen egy újabb blokkolás esetére, bár aztán cáfolták, hogy létezne ilyen terv. Mi pedig a Fülkében elemeztük, mi is történt.
Sorozatban másodszor lett Magyarország az EU legkorruptabb országa, lassan a régiónk többi EU-tagjától is leszakadunk – derült ki a Transparency International friss korrupcióérzékelési indexéből. Azt pedig a TI magyar szervezete tette hozzá, hogy a kormány intézkedései nagyrészt csak az unió felé mutatott látszatról szólnak, az EU kérései túl későn jöttek és túl keveset jelentenek.
De azért ha az EU-ban az utolsó helyre is kerültünk, a Türk Tanácsban még mi vagyunk a legtisztább állam. Szegény azerieket pedig fel is függesztették az Európa Tanácsban a botrányaik miatt.
Komoly fennakadásokkal működik a Magyar Államkincstár január elsején indított, közel 15 milliárd forint uniós támogatás felhasználásával fejlesztett új informatikai rendszere. Különösen a táppénzek kifizetésénél tapasztalhatók problémák, késnek a kifizetések, ami sokakat nagyon érzékenyen érint.
Sok olvasónk arra panaszkodott: az új rendszer nemhogy könnyítené az igénybejelentést, az adminisztrációs terheket, de úgy tűnik, mindent megtesz, hogy az nehezebb, idegőrlőbb, lassúbb és bizonytalanabb kimenetelű legyen. Az államkincstár válaszként annyit közölt, hogy mindenki megkapja a kifizetéseit, arról már nem írtak, hogy időre megtörténik-e.
A hét képe: hetek alatt lett siker a Smashy Burger, megnéztük, mi a titka
Több mint két és félszer annyit kell kiadnia a hazai élelmiszerboltokban annak, aki mentes vagy növényi alapú élelmiszereket fogyasztana, mint aki a hagyományos összetevőkből készülteket veszi – derül ki megújult bevásárlókosarunkból.
Az árak egyébként nagyjából az október-novemberi szinten mozognak. Ezt nem csak a zöldségek és gyümölcsök árcsökkenése magyarázza, hanem az is, hogy a nagyobb tételt adó színhúsoknál lassan közelítünk az árstop kivezetése előtti szintre.
Tavaly ősz óta Magyarországon is hódít a Temu – ezt bárki észrevehette, aki ránéz a közösségi médiában a reklámokra. A kínai hátterű online piactér mindennél alacsonyabb árakkal és végtelennek tetsző kínálattal kecsegtet, és elképesztő ütemben terjeszkedik a világban, benyomult a nála alig idősebb Shein vadászterületére, rögtön ki is robbant köztük a háború.
A vásárlókat a háború a legkevésbé sem zavarja, úgy költenek mindkettejüknél, mintha nem lenne holnap. A Temunak szüksége is van erre: a célja most a minél nagyobb és hűségesebb vásárlói kör kiépítése, így azt is elviseli a tulajdonos, hogy egyelőre minden 100 dollár értékesítésen 40 dollárt bukik. Annál elégedetlenebbek a kínai gyártók, akik kénytelenek alacsony áraknál maradni, hogy nyugati piacot kaphassanak.
Meg tudott állapodni a kormány és a főváros a bérletekről a március 1-jei határidő előtt: a Budapest-bérlet változatlanul érvényes marad a főváros egész területén a BKK mellett a MÁV, a Volán és a HÉV járatain is. A Pest vármegyére váltott havi bérletet, illetve a havi országbérletet 2024. március 1-től a BKK járatain is elfogadják, a bevételeket pedig majd a forgalmi adatok alapján fogják elosztani. Úgyhogy rövid távon az utasok jól járnak, pláne hogy a Budapest-bérlet ára is csökkenni fog, azonban a kormány már ezzel az elszámolással is tudja zsarolni a fővárost, ha akarja.
Budapest - és egyben a főváros-kormány csata - egy másik fontos ügyéről, a rákosrendezői nagyberuházásról az országos főépítész, Lánszki Regő államtitkár beszélt a hvg360-nak. Szerinte egy épületnél nem önmagában a magassága számít, hanem az, hogyan illeszkedik a környezetébe. Szigorú ellenőrzést ígért, és azt, hogy a beruházó nem tudja majd lenyomni őket.
Elrendelték az Evergrande felszámolását – ahhoz képest elég későn, hogy a cég összeomlása még 2021-ben kezdődött meg. A világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőjéből a világ legeladósodottabb cégévé vált kínai óriás széthordását azonban számtalan jogi buktató nehezíti, az elemzők hosszan elhúzódó ügyre számítanak.
A 2021-es félelmekkel ellentétben a cég bukása nem rántotta magával rögtön a kínai, azzal pedig a világgazdaságot, de azért aggasztó jelek így is bőven vannak. Az ingatlanbuborék kipukkanása, megfejelve a zuhanó népességszámmal és a tetemes, kifizetetlen hitelekkel, azzal fenyegeti a világ második legerősebb gazdaságát, hogy a következő években óriásit lassul.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
