A fogyasztók 90 százaléka állítása szerint figyel arra, hogy magyar terméket válasszon, de az ár lassan mindent felülír.
Az infláció a lakosság közel 64 százaléka számára megterhelést jelent, így 27 százalékuk már nem tudja megvenni a megszokott termékeket – derül ki a Gyulahús Kft. felméréséből. Egyre árérzékenyebbek ugyanis a vásárlók: megnézik, hogy mennyit és mire költenek, egyre megfontoltabban és tudatosabban választanak termékeket. „Korunk két legmarkánsabb globális fogyasztói megatrendje a fenntarthatósági, valamint a digitalizációs szempontokra épül. Azonban, napjainkban ezeket egyértelműen felülírja az infláció” – mondta el Törőcsik Mária, egyetemi tanár a Magyar Termék Nonprofit Kft. és a CBA Kft. közös sajtóeseményén.
A szakértő hozzátette, hogy amellett, hogy az ár szerepe felértékelődik, az ismert és bizalmat keltő termékeket keresik a vásárlók az üzletekben. „A fogyasztók 90 százaléka figyel arra, hogy magyar terméket válasszon” – derül ki a Magyar Termék Nonprofit Kft. 7000 ember bevonásával készült felmérésből.
A Magyar Termék védjegy ennek megfelelően egyre több terméken jelenik meg: 2020-ban összesen 178 Magyar Termék védjegyes gyártó volt, az év végére a becslések szerint ez a szám meghaladja majd a 240-et, a termékeik száma pedig eléri az 5500-at. A védjegyhasználók összesített éves árbevétele pedig elérheti a 4000 milliárd forintot is.
Az ügyvezető elmondta, hogy a védjegy megszerzéséhez egy tanúsítási eljáráson kell megfelelnie a terméknek, ez a folyamat az elmúlt időszakban nem szigorodott, az eljárásrend sem változott. „Nemcsak az eredetet vizsgáljuk, hanem azt is, hogy megfelel-e a termék a jogszabályi előírásoknak. Például nem lehet fogyasztó megtévesztő információ egy terméken, nem állhat fent jogosulatlan versenyelőny esete, vagy bármilyen termékbiztonsági probléma, mert az rögtön elutasítást jelent" – tette hozzá.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.