Míg évekkel ezelőtt a CSR volt a sláger, most az ESG betűszó hoz új feladatot a vállalatok életébe. Az ESG - amelynek célja az, hogy a rövidtávú profittermelés helyett az etikus profit felé terelje a cégeket - a magyarországi vállalatok számára is húsba vágó szempontrendszer. Három pillére, azaz három tématerülete van:

• E: environmental – környezeti (klímaváltozás, hulladékgazdálkodás, természeti erőforrások)
• S: social – társadalmi (sokszínűség, humán tőke, egészség és biztonság)
• G: governance – irányítási (kockázatkezelés, átláthatóság, korrupcióellenesség).

Ez így jól hangzik, de vajon mit fed?

A környezeti hatást természetesen minden cégnél a tevékenységének megfelelően kell értelmezni. Egy irodán nyilván nem lehet számon kérni mondjuk a fakivágást, egy élelmiszeripari üzemen meg a bányászattal járó kockázatokat. Vannak azonban olyan dolgok, amelyek mindenkit ugyanúgy érintenek: ilyen például a papírhasználat vagy a vízhasználat csökkentése, az energiahatékonyság növelése, a fosszilis energiahordozók használatának visszaszorítása - ezek épp úgy előjöhetnek egy gyártási folyamatnál, mint egy szolgáltatás esetében. A társadalmi pillér jóval kiterjedtebb, mint elsőre tűnik. A munkahelyi biztonságon és egészségvédelmen túl például ide tartozik az, hogy a gyártó cégek etikus beszállítóktól szerzik be az alapanyagaikat, a kereskedők olyan cégekkel gyártatnak, amelyek tiszteletben tartják a munkavédelmi előírásokat, vagy éppen nem gyerekmunkával állítják elő a termékeiket. Ugyanakkor idetartozik a kisebbségek védelme vagy éppen az is, a termékek vagy szolgáltatások mennyire elérhetők a fogyatékkal élők számára. Az irányítás első látásra távolinak tűnik, ám nagyon is kézzelfogható dolgokról van szó: ide tartozik például az, hogy a cég vezetésében képviseltessék magukat nők is, vagy hogy a vezetőségnek járó juttatásoknál figyelembe veszik a teljesítményt, és azt, hogy a cég működése mennyire fenntartható - köszönhetően a vezetőség munkájának.

Bár a KPMG ESG-vel kapcsolatos munkája már több mint 10 évre nyúlik vissza, az elmúlt években a téma egyfajta boomként jelent meg, a tanácsadónál több mint 20 szakértő követi nyomon a mindennapi fejleményeket, legyen szó jogszabályi megfelelésről, stratégiai kérdésektől vagy egyéb nemzetközi jó gyakorlatokról.

A vállalatoknak szükségük is van a tanácsokra, mert az Európai Unió - immár uniós szinten 50 ezer cég számára - azt írja elő, hogy pénzügyi eredményein túl az említett szempontokkal kapcsolatos tevékenységéről is rendszeresen adjon számot. Az uniós jogszabály büntetést ugyan nem ír elő, ám a tét így is nagy: a cég reputációját is befolyásolhatja, hogyan viszonyul az ESG céljaihoz.

Mindez komoly feladatokat ró a vállalatokra - emeli ki Nagy Julianna, a KPMG ESG és fenntarthatósági szolgáltatásokért felelős szenior menedzsere. A jelentés elkészítése rendkívül erőforrás- és befektetésigényes, a cégeknek új folyamatokat kell kidolgozniuk, esetenként új embert kell felvenniük a feladatok elvégzésére, vagy tanácsadót kell bevonniuk, sőt a közzétett ESG jelentéseket még auditáltatni is kell. A másik oldalon azonban ez a fajta jelentéstétel az alapja lehet egy felelősebb üzleti környezet megteremtésének – teszi hozzá a szakember.

Különféle ESG érettségi szinten vannak a vállalatok

Mindez a jövő, de hol tartanak most a cégek? "A vállalatok jelenleg a helyzetelemzés fázisában vannak, és leginkább arra kíváncsiak, hogy milyen rájuk vonatkozó elvárások lesznek, és ők hol tartanak a versenytársaikhoz képest, vagyis mennyire érettek a belső folyamataik, illetve a felépítésük ahhoz, hogy megugorják ezeket a követelményeket” - mondja Nagy Julianna.

 

Leginkább a nyugat-európai nagyvállalatok azok, amelyek már eddig is önkéntesen tettek közzé fenntarthatósági jelentéseket, és amelyek már a tanúsítás útján is elindultak. Ami Magyarországot illeti, egy KPMG-s felmérés szerint a top 100 vállalat 79%-a önkéntesen nyilvánosságra hozta már az ESG jelentését 2022-ben.

Egy-egy nagyon érett vállalatnak már mindhárom dimenzióban van jelentéstételi módszertana, beindultak a belső folyamatok, rendelkezik stratégiai célokkal is.

A legjellemzőbb azonban az, hogy a vállalatok az E - vagyis környezeti - dimenzióban kezdenek mozogni, és sokszor ez sem tudatos, inkább az energiaválság és a megnövekedett energiaárak következtében tesznek lépéseket a nagyobb hatékonyság felé, így amikor tudatosan elkezdenek az ESG-vel foglalkozni, észlelik, hogy számos zöldítő beruházást eszközöltek.

- teszi hozzá a szakértő.

Egy-egy cég ESG érettségét az befolyásolja Nagy Julianna szerint, hogy a rendeletekben szereplő elvárásokhoz képest hol tart a vállalat: "egy érettebb vállalatnál már megvannak, készen állnak a közzétételre az adatok, míg egy kevésbé érett vállalatnál meg sem jelenik az adat a vállalat belső struktúrájában, sőt, még a felső vezetői gondolkodásban sem szerepel adott esetben az ESG kérdésköre.”

Az ESG szakértő vagy külső tanácsadó segíthet átlátni a komplex témákat

"Eddig a CSR testesítette meg a fenntarthatóságot a vállalatoknál, ami főként a társadalmi felelősségvállalási projektek keretében valósult meg, a HR vagy a marketing terület irányítása alatt, az új szabályozás viszont egy új, bonyolultabb struktúrát követel meg, így a felelősség leginkább a pénzügyi beszámolót elkészítő csapatok kezébe kerül” - magyarázza Nagy Julianna.

Az azonban nem egyértelmű, hogy szükséges-e belső ESG szakértőt alkalmaznia a cégeknek. ”Tudnia kell a vállalatnak, hogy milyen céljai, milyen jogszabályi kötelezettségei vannak a következő három évben, így tudja eldönteni, hogy a már meglévő dolgozók közt el tudja-e osztani a feladatokat, vagy új embert kell felvennie azokra” - mondta el a szakértő, aki szerint azonban az ESG témáját azért sem szabad elhanyagolni, mert piaci előnyre lehet szert tenni, ha valaki korán felismeri, és beépíti az üzleti stratégiájába valamint a vállalati a struktúrába.

A nagyvállalatoknál már jellemzően vannak ESG szakemberek, fenntarthatóságért felelős dolgozók. “Például a termelő vállalatoknál ez klasszikusan az EHS vezető feladatai közé tartozik, aki egyébként is hasonló témákért felelt eddig is.” (Egy újabb betűszó? Az EHS leginkább a munkavédelemnél jött elő eddig, itt a három betű a környezet, az egészség, illetve a biztonság erősítésére utal.)

 

Egyre többen vonnak be külső tanácsadót a téma komplexitása miatt, legalább a felkészülési szakaszban, a keretrendszer és a stratégia kialakításához. De akár alkalmaz szakértőt egy cég, akár nem, amennyiben vonatkozik rá a jelentéstételi kötelezettség, több száz oldalas, a standardokat taglaló anyagot kell átlátnia, amely alapján a következő 2-3 évben jelentenie kell, és ha nincs felette egy anyavállalat, aki segítené, egy tanácsadót mindenképp ajánlott megkérdeznie, vagy felvenni valakit, aki felkarolja a témát - tette hozzá a tanácsadó.

Emellett Nagy Julianna szerint érdemes a nagy tanácsadócégeket követni, amelyek közérthetően összefoglalják a friss fejleményeket, még akkor is, ha az effajta kezdeményezések még gyerekcipőben járnak, mert a szabályozás még nem végleges, és sok benne a bizonytalanság.

Az ESG-vel kapcsolatban két fontos szempontot pedig mindenképp érdemes figyelembe venni. „Egyrészt bármilyen stratégiai cél kitűzése előtt érdemes racionalizálni az adatokat, másrészt fontos a szoftverek és jelentéstételi rendszerek kialakítása. Ha erre most nem fordítanak figyelmet, abból a közeljövőben problémájuk lehet, sőt, lemaradhatnak a versenytársakkal szemben.”

Egyre több vállalatot érint a jelentéstételi kötelezettség

Az Európai Bizottság még 2018 márciusában terjesztette elő a cselekvési tervét, hogy a beruházásokat fenntartható projektekbe irányítsa. Ennek legfontosabb állomása volt a 2020-ban elfogadott úgynevezett taxonómiarendelet, amely az egész ESG-rendszer szíve.

Első lépésként a pénzintézeteket és a tőzsdei cégeket (az EU direktívája szerint a közérdeklődésre számot tartó vállalatokat) érte el Magyarországon a fenntarthatósági jelentések készítésének kötelezettsége, nekik már a 2024-es eredményekről is kell fenntarthatósági jelentést közzétenniük 2025-ben.

A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) kritériumrendszere alapján azok a magyar vállalkozások lesznek kötelezettek, amelyek a legalább 250 foglalkoztatott, 40 millió euró árbevétel, illetve 20 millió eurós mérlegfőösszeg hármasból két feltételt teljesítenek. Nekik a 2025-ös évre 2026-ban már jelenteniük kell. Ráadásul a 2028-as tárgyévtől, vagyis 2029-ben az EU-n kívüli nagyvállalatoknak is kell majd jelenteniük, amelyeknek az EU-ban van olyan leányvállalatuk, ami elér egy bizonyos árbevételi szintet.

És hogy miért marad le, aki nem veszi komolyan mindezt? Könnyű lenne azt mondani, hogy azért, mert ez most a divat, de ennél jóval többről van szó. A jelentés egyfajta átláthatóságot teremt, az ez alapján készíthető értékelés pedig minden befektető számára fontos szempont már most is. Vagyis például egy hitelező bank, egy bróker vagy egy portfoliójába céges értékpapírokat válogató alapkezelő nemcsak az alapján fog dönteni, hogy az érintett cég mennyire képes profitot termelni, de az alapján is, hogy mennyire tartja tiszteletben a környezeti, szociális, stb. normákat.

Mindez nem a jövő: a hitelbesorolásokhoz hasonlóan már most is létezik ESG-besorolás, amely az egyes társaságok teljesítményét méri. A például itt elérhető osztályozás komoly szemponttá válhat a jövőben - kérdés persze, hogy valóban ebben a formájában-e.

 

Az ESG-vel szembeni legfőbb kritika ugyanis az, hogy nem igazán átlátható az értékelés, így az is lehetséges, hogy a jövőben számok helyett egyszerű szöveges értékeléssel vetnek számot az elért eredményekről. Egy másik bírálat szerint a szempontrendszer nem biztos, hogy megfelel a realitásoknak. Az ukrajnai háború után például kiderült, akármennyire igyekszik bárki a fosszilis energiáról való leválásban, az Oroszországról való leválással együtt még ez komoly kihívást jelent. A védelmezői ugyanakkor azt mondják: bár nem tökéletes a rendszer, de eddig a legjobb út afelé, hogy a vállalatok komolyan vegyék a fenntarthatóságot.