Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Június elsejétől indul az államilag előírt akciózás a kiskereskedelemben, a kormány az infláció elleni fegyverként emlegeti a rendeletben meghatározott leárazást. Csodát, vagy akár az infláció csökkentését persze hiába várnánk tőle, de akkor mi értelme? Elmagyarázzuk.
Mi az a kötelező akció?
A kormány által kitalált intézkedés az árak letörésére, miután az árstopról bebizonyosodott, hogy finoman szólva nem hatékony erre. De legalábbis már minden választó beleunt, és ki kellett találni valami újat.
Az árstophoz képest mindenesetre nem támaszt nagy elvárást a rendelet: azt írja elő a nagyobb kereskedőknek, hogy húsz meghatározott termékkategórián belül egy termék árát egy hétig tíz százalékkal le kell értékelni, méghozzá az azt megelőző egy hónapban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest. Nem kell ugyanakkor figyelembe venni azt az árat, amelyet lejárat előtt alkalmaznak a kereskedők. Tehát ha mondjuk egy bizonyos típusú trappistáért májusban 4500 és 4100 forintot kértek, lejárat előtt pedig mindössze 2500 forintért árulták, a tíz százalékot a 4100 forintból kell levonni.
De a boltok eddig is akcióztak, ez mivel jobb?
Nagy újdonságra aligha lehet számítani, az áruházláncok eddig is termékek százát árulták olcsóbban hétről hétre, különösen amióta tisztán látszik: az elszálló infláció miatt az emberek elsősorban az élelmiszerboltokban fogták vissza költéseiket (vagyis vásárolnak mennyiségben kevesebbet, de még így is több pénzt hagyva a kasszánál).
Az fontos, hogy a kormányhivatalok ellenőrizhetik, az akciós ár valóban megfelel-e az előírásoknak. Ez az előírás azonban szintén nem új. Egy éve él a kereskedelmi törvénynek az a módosítása, amely kimondja: akcióknál nemcsak a korábbi ár feltüntetése kötelező, de ez a korábbi ár az akció indulása előtti harminc napos időszak legalacsonyabb ára kell, hogy legyen. Magyarul egy leárazás eddig is csak akkor számít annak, ha az elmúlt hónap árainál kevesebbet kell fizetni az adott termékért.
Előfordulhat, hogy eddig akciós termékek árát engedik le még tovább?
Igen, ezt nem tiltja semmi. És persze azt sem, hogy nagyobb arányú akciókat bonyolítsanak – más kérdés, hogy azt nem feltétlenül a kormányakció keretében teszik majd. A nagy diszkontláncok mindenesetre már hirdetik is azt, hogy 50-60 százalékkal olcsóbban fognak árulni egyes termékeket a kötelező akciónál.
Minden boltban lesz kötelező akció?
Nem, a rendelet azokra az „Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem” főtevékenységet folytató kereskedőkre vonatkozik, amelyek nettó árbevétele 2021-ben meghaladta a nettó egymilliárd forintot. Ez minden nagyobb láncról elmondható, így azok kisebb alapterületű boltjaiban is akciózni kell. De beletartozhatnak kisebb boltok, láncok, franchise-partnerek is, holott a kormány azt ígérte, csak a nagyokat érinti majd az intézkedés.
A kicsik ugyanakkor kaptak annyi kedvezményt, hogy abban az esetben nem kell akciózniuk egy adott termékkategóriában, ha a rendelet kihirdetésének napján (május 5-én) ötnél kevesebb terméket forgalmaztak belőle. Azaz, ha mondjuk egy boltban nincs ötféle kenyér, akkor a kenyereknél nem kell akciózni.
Általánosságban azonban az akciót elvárják a boltokban és az internetes kereskedelemben egyaránt, tehát a csak online kereskedelmet folytató Foodora, Wolt vagy Kifli is köteles erre.
Mettől meddig tart?
Ami a hetet illeti: az akciózás – követve a boltok jellemző gyakorlatát – csütörtök 0 órától következő szerda 24 óráig tart.
A rendelet szerint egyébként szeptember 30-ig él a rendszer – arra persze nem lehet mérget venni, hogy nem hosszabbítják meg, bár a jelenlegi helyzet alapján szeptember végére már elkezd jelentős mértékben csökkenni az infláció. Nem, nem a kötelező akció miatt, inkább a sokat emlegetett bázishatás okán, vagyis mert a tavalyi árrobbanáshoz képest már annyit nem emeltek azóta.
Mely termékkörökre vonatkozik?
A kormány húsz termékkört határozott meg:
- Baromfihús
- Sertés-, marhahús, egyéb húsféleségek
- Hal, halkonzerv
- Húskészítmények
- Tej, tejföl és helyettesítői
- Joghurt és egyéb savanyított készítmények
- Egyéb tejtermék
- Sajt
- Vaj, margarin és készítményei
- Egyéb zsiradékok (növényi és állati)
- Kenyér
- Péksütemények
- Száraztészta, rizs, egyéb cereáliák
- Liszt, cukor, tartósított lisztesáru
- Friss zöldség
- Friss gyümölcs
- Gyümölcs-, zöldséglé
- Készételek, fűszerek, ételízesítők
- Kávé, tea
- Ásványvizek és üdítőitalok.
Annyi megkötés van még, hogy a kötelező akcióba nem lehet bevonni árstopos termékeket – vélhetően ezért maradt ki a felsorolásból a tojás, hiszen ott a teljes termékspektrumnál hatósági árat kell alkalmazni.
Az nem világos, mennyire vannak kőbe vésve a kategóriák.
Ki határozza meg, hogy pontosan mely termékek ára csökken?
A kereskedő, annyi megkötéssel, hogy mind a húsz termékkörből egy terméket ki kell választania. Egybefüggően legfeljebb két hétig lehet ugyanazt a terméket leárazni a kötelező akció keretében.
Fontos, hogy a „termék” nem azt jelenti, hogy például a 20%-os zsírtartalmú tejföl vagy a 100%-os narancslé, minden esetben egy pontos árucikkről van szó.
Kulcsfontosságú lesz ezért az, hogy milyen terméket is választanak a kereskedők: egy olyat, amelyikből sok fogy (és mivel ezt is előírták, a szokásos mennyiségnek rendelkezésre kell állnia nyitáskor), vagy egy olyat, amelyikből nem.
Hogyan lehet összehasonlítani az egyes boltok akcióit?
Leginkább az interneten, az akciós újságokban ugyanis nem kell feltüntetni a kötelező akciókat, csak az üzletek online felületein, illetve az üzletben.
A kormány ígéretet tett arra is, hogy lesz egy árösszehasonlító oldal, arról azonban egyelőre nem sokat tudni, azt meg végképp nem lehet tudni, hogy az akciók összevetésére vállalkoznak-e.
Emiatt is panaszkodni fognak a kereskedők?
A kereskedők számára az jelenthet problémát, ha egy adott termékkategória egészében kisebb az árrés tíz százaléknál. Ez különösen a kisebb kategóriáknál problémás, ahol az is előfordulhat, hogy egy forrásból szerzik be az árukat, különösen, hogy az akció alá vont termék nem lehet mindig ugyanaz.
De akkor tényleg letöri az inflációt?
Ha valami letöri, az nem a kötelező akciózás lesz. Már említettük a bázishatást, de hathat az árakra az is, hogy az energiasokk múlóban van, lassan a háború okozta bizonytalanságokkal is megtanultak együtt élni a vállalkozások. És azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tavalyi aszály után idén sokkal jobb az időjárás, ezért jobb termés is ígérkezik, ami nemcsak a zöldségek és gyümölcsök piacán hozhat némi árkorrekciót, de lenyomhatja a takarmányárakat is. (Jelentős árcsökkenésre mindenesetre továbbra sem érdemes számítani, de legalább a drágulás megállhat lassacskán.)
Ha nem fogok ettől kevesebbet fizetni a boltban, akkor mire jó az egész?
Leginkább arra, hogy a vásárlók még egy A3-as kék papírlappal találkozhassanak az üzletek bejáratánál. A rendelet ugyanis kötelezővé teszi, hogy a boltok a bejáratnál a hatósági áras plakáthoz hasonlító lapon tájékoztassák vásárlóikat arról, hogy „a kormány a magyar családok védelmében új inflációellenes intézkedésről döntött”.
Hogy senkinek ne legyen kétsége: a rendelkezést ugyan Nagy Márton gazdaságfeljesztésért felelős miniszter jelentette be, a látványelemekről szóló rendeletet azonban már a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, vagyis Rogán Antal adta ki.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
