2022-ben 4,6 százalékkal nőtt a magyar GDP, Varga Mihály pedig most az EU pénzügyminisztereinek tanácskozása előtt Brüsszelben arról beszélt: ha megkaptuk volna az EU helyreállítási forrásait, 5 százalék fölötti lett volna a növekedés.

A miniszter szerint „a források visszatartásával az Európai Bizottság rontotta a magyar versenyképességet, ezzel beleszólt a tagállamok közötti gazdasági versenybe”.

Pedig Varga Mihály úgy látja, hogy a helyreállítási alap (vagyis a járvány utáni gazdasági talpraállásra szánt uniós keret) nem is váltotta be minden kezdeti ígéretét, a Pénzügyminisztérium közleménye szerint az Európai Bizottság értékelése az ilyen EU-pénzek felhasználásának első két évéről „indokolatlanul pozitív”.

A közös hitelfelvételt is kritizálta a pénzügyminiszter. Mint mondta, lehetnek ennek is hátulütői, például az, hogy kimerülhetnek a hitelpiacok, így aztán az egyes tagállamok önállóan kevesebb hitelhez juthatnak. Arra pedig már nem tért ki, hogy ha benne van egy tagállam a közös uniós hitelfelvételben, akkor nem is kell annyira sok hitelt felvennie egyedül.

A magyar GDP-adatot – amely éves szinten egészen szép növekedést jelentett, viszont a második félév gyengesége miatt ezzel egy időben technikai recessziót is – itt elemeztük részletesen:

Így fordult le a magyar gazdaság a hegyről a lejtőre - közzétették a részletes adatokat a GDP-ről

A szolgáltató szektorban örültek, hogy végre nem voltak lezárások, az ipar annyira nem érezte meg a háborút, mint amitől tarthattunk, az emberek pedig gyorsan elköltötték a kampányban kiosztott pénzt, így aztán 2022 egészében elég szépen nőtt a magyar gazdaság teljesítménye - részletezte a KSH a GDP-adatot.