Iványi Blanka: Országot lányomnak

Szerzőnk fokozottan személyes nézőpontból emlékszik vissza, milyen volt idehaza 2024. És ugyanabból a személyes nézőpontból előre is tekint.

Közéletünk nem ismer tapintatot, és nincs tekintettel a magánéletünkre. Ezzel nekünk, újságíróknak gyakran számot kell vetnünk. Így történt, hogy épp akkor, amikor a főpolgármesteri szavazatokat harmadjára számolták össze, megtudtam, hogy várandós vagyok. Egy ilyen zaklatott év után át kell gondolnom, milyen országba érkezik majd egy 2025-ben születő kislány.

Idén, életemben először, nem újítottam meg az útlevelemet, amikor az lejárt. Nem fogadtam el, hogy a kormányközeli média a harmadik világháborúval riogat, nem szőttem vészterveket, hogyan kell majd menekülni, politikai menedékjogot kérni. Dacoltam a tényekkel, hogy Ukrajnától Szíriáig, Izraeltől Szudánig háborúk dúlnak. Volt mitől félni ebben az évben. És minél inkább sokasodnak a bajok a világban, annál gyorsabban mélyül a fásultság az országban, annál hamarabb fogy az együttérzés, a szolidaritás. Hiába jöttek a hírek a tömeges megtorlásokról, az ártatlan áldozatokról, legtöbbször még mécsest sem gyújtottunk idén értük. Többen tudják szó szerint idézni a „Vége van, kicsi” című hetedrangú paródiát, mint ahányan ismerik a XXI. század egyik legvéresebb diktátorának, a Moszkvába menekült szír elnöknek a nevét. Ilyen megtévedt világba várunk, pici lány.

Háromszor másztam fel a Sándor-palotához az első köztársasági elnöknő, Novák Katalin botrányos lemondásának napján. Akkor, amikor ő és az igazságügyi miniszter vitte el a balhét a férfiak által elkövetett gyermekbántalmazási ügy miatt. Az államfő bukásával volt tele a sajtó, de én eredetileg egy másik nő ügye miatt dolgoztam aznap. Ilaria Salis olasz antifasiszta aktivista mellett tüntettek olasz és magyar támogatói. Többen voltak az utcán érte, mint ahányan Novák lemondását követelték. Ez az országmérleg. Kárpótolt persze, hogy hat nappal az elnökbukás után az influence-erek hívására történelmi léptékű tömeg gyűlt össze. A TikTok- és YouTube-generációknál idősebbek döbbenten csodálkoztak, hogy kilenc, számukra ismeretlen ember az online térben naponta milliókat ér el, és utcára is tudja vinni őket. A mobiltelefonok fényével megvilágított demonstráció kedélyes közönségtalálkozóvá szelídült, ami után mindenki békésen hazament, és visszaült a YouTube elé. Még valahol itt tartunk, pici lány.