Kedvező irányba fordultak az idén az inflációs folyamatok a tavalyi kiugró értékek után. A júliustól október végéig tartó négy hónapos időszakban 3-4,1 százalékos áremelkedést mért éves szinten a Központi Statisztikai Hivatal, miközben 2023 azonos hónapjaiban 9,9-17,6 százalékos volt a drágulás. Ezt a kormány – teljesen megalapozatlanul – a saját sikereként igyekszik beállítani.

Az infláció tempójának lassulását érzi a lakosság is, legalábbis a középkorúak – ez derül ki a K&H biztos jövő felmérésből, amely a harmadik negyedévben a 30-59 évesek körében vizsgálta ezt a kérdést.

Az inflációérzékelésről ebben a cikkben írtunk részletesen.

Az élelmiszerekkel kapcsolatban a válaszadók 78 százaléka számolt be kifejezetten jelentős áremelkedésről,

ami ugyan még mindig a legmagasabb érték a többi kategóriához képest, de tavaly még 92 százalékuk látta így a helyzetet, így ahhoz képest jelentős a javulás. A szórakozóhelyek, éttermek voltak sorrendben a másodikak, ahol a legtöbben tapasztaltak nagymértékű áremelkedést: a harmadik negyedévben a válaszadók 66 százaléka számolt be komolyabb drágulásról, ami azonban szintén elmarad az egy évvel korábbi 75 százalékos aránytól.

A gyerekekkel kapcsolatos kiadásoknál 57 százalék tapasztalt számottevő áremelkedést, míg egy évvel ezelőtt ez 64 százalékukra volt igaz. A lakhatási költségeknél 54, a közlekedési kiadásoknál 48 százalék beszélt tetemesebb drágulásról, szemben a 2023 harmadik negyedévében mért 66 és 67 százalékkal.

Ugyanakkor több vizsgált kategóriában nem ilyen kedvező az eredmény. A ruházati cikkek esetében kimagasló áremelkedést 58 százalék tapasztalt, ez megegyezik a korábbi negyedévek adataival. A szolgáltatások díjánál most 55 százalék látott növekedést, ami lényegében stagnálást, vagyis hibahatáron belüli eltérést jelent a tavalyi 57 százalékos szinttel összevetve.