Csak a lakosság harmadának nem jelent anyagi gondot a karácsony. A Fidesz-szavazók körében az arány csak 10 százalék.
A karácsonyi kiadások, a favásárlás, az ajándékok, az ünnepi ételek és italok, családlátogatások az emberek 14 százaléka számára olyan nagy anyagi megterhelést jelent, hogy nem is tudják úgy ünnepelni a karácsonyt, ahogy szeretnék – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív felméréséből. Tavaly még csak minden tizedik megkérdezett nyilatkozott így. Emellett 46-ról 49 százalékra nőtt azok aránya, akik számára ugyan nagy kiadás, megterhelés a karácsony, de azért még ki tudják gazdálkodni a családi büdzséből.
Egy év alatt 41-ről 31 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik számára nem jelent anyagi gondot az év legnagyobb ünnepe. (Pár százaléknyian azt válaszolták, hogy nincsenek karácsonyi kiadásai, azaz vagy nem ajándékoznak, vagy saját készítésű termékeket tesznek a fa alá).
A legkevesebben (10 százalék) a Fidesz-KDNP szavazói közül állították, hogy nem tudnak annyit költeni ilyenkor, mint amennyit szeretnének, ami azért érdekes, mert a kormánypárt hívei az átlagnál nagyobb arányban vannak jelen az idősek és a kistelepülésen élők között.
A Tisza Párt szavazóinak 16, a többi ellenzéki párt szavazóinak 27, a bizonytalanoknak pedig 15 százaléka válaszolt így. Leginkább a nyugdíjasok (22 százalék), egyéb inaktívak (23 százalék) és a panelházakban élők (26 százalék) számára jelent megterhelést a karácsony.
Arra a kérdésre, hogy tavalyhoz képest többet költ-e az idei karácsonyra, a emberek 7 százaléka állította, hogy jelentősen többet-, 21 százaléka pedig valamivel többet. 57 százalék viszont ugyanannyit szán az ünnepre, mint egy évvel korábban, ami az árak emelkedését, különösen az élelmiszerek drágulását figyelembe véve szerényebb ünnepeket jelent. Minden hetedik válaszadó (14 százalék) pedig azt mondta, a korábbinál kevesebbet költ most karácsonykor, mint 2023-ban.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.