Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Mi közös lehet egy kézművescsempe-gyártóban és egy natúrborászban azon kívül, hogy vidékiek? Hogyan lehet belőlük közösséget kovácsolni, egyáltalán mi szükségük van rá? Petrik Ida közgazdásszal, a Modern & Stílusos Vidék Üzleti Közösség alapítójával beszélgettünk, aki idén megkapta a Green Brands Év Zöld Személyisége díjat.
Petrik Ida közgazdász, fenntarthatósági és gazdaságetikai szakértő, a Modern & Stílusos Vidék Üzleti Közösség (MSVK) alapítója nyerte 2024-ben az Év Zöld Személyisége díjat, amivel a fenntarthatóságért és környezetvédelemért tett kimagasló erőfeszítéseket honorálja a németországi központú Green Brands márkaértékelő. A díjat Bécsben adták át Európa egyik legrégebbi független fenntarthatósági szervezetének regionális díjátadó gáláján, ahol osztrák, cseh, szlovák és magyar zöld személyiségeket – valamint vállalatokat és márkákat – ismertek el.
A 2012 óta kiosztott díjjal azokat ismerik el, akik “személyes példamutatásukkal, szakmai munkásságukkal és elkötelezettségükkel támogatják a fenntarthatóságot, motiválják embertársaikat is a zöld szemlélet és életmód követésére, így kiemelt módon járulnak hozzá a fenntarthatóság és a környezetvédelem ügyéhez.
Petrik Ida főként az üzleti szektor fenntarthatóbbá tételén dolgozik, volt a KÖVET Egyesület ügyvezető igazgatóhelyettese, majd a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) ügyvezető igazgatója. 2023-ban alapította és vezeti a Modern & Stílusos Vidék Üzleti Közösséget. Vele beszélgettünk.
Mennyire lepte meg az elismerés?
Nagyon, de különösen örülök neki, hogy közösségépítőként kaphattam meg a díjat, hiszen a mi munkánk eredménye kevésbé számszerűsíthető, mint például egy klímakutatóé vagy egy új technológiát feltaláló mérnöké. Ezért még nagyobb elismerésnek élem meg, és örömmel tölt el, hogy egy ilyen komoly presztízsű díj is alátámasztja, hogy a tudatformáló és közösségi munka legalább annyira fontos, mint a tudományos vagy a technológiai fejlődés.
Pontosan mit takar a Modern & Stílusos Vidéki Vállalkozó kifejezés?
Olyan értékalapon gondolkodó vállalkozások vezetői, akik a korábbi generációk tudását, a hagyományokat tisztelik és ötvözik a modern technológiákkal. Azért stílusosan vidéki, mert olyan vállalkozásoknak álmodtuk meg a közösséget, amelyeknek a tevékenysége kötődik a vidékhez és kiemelkedő minőségű termékeket, szolgáltatásokat kínálnak. Például, ha valaki egy felújított régi épületben kezd turisztikai vállalkozásba, amely az adott település múltjának egy darabja. Ha valaki a nagyszülők ribizliföldjén gazdálkodik, vagy a családi örökségből származó szitanyomatokkal készít vászon kenyérzsákokat, vagy a rusztikus vonalat képviseli a lakberendezésben.
Azt gondoljuk, ezek a vállalkozások nagyon jó példák erre is, hiszen a vidéki stílus örök, nem megy ki a divatból, így mindannyiuk esetében megvalósul például a hosszútávú szemlélet. A többségük családi vállalkozás, ahol számos helyen ma már több generáció dolgozik együtt a cégben.
Honnan jött az ötlet, hogy egy ilyen közösséget szervezzenek?
Az egész 15 évvel korábbra nyúlik vissza, amikor Balatonfüredre költöztünk a férjemmel, ahol egy 200 éves kőházat vettünk meg, és újítottunk fel. Ekkor szembesültünk azzal, hogy nem könnyű olyan mestereket találni, akik hozzáértően, kellő tapasztalattal és bátorsággal tudnának hozzányúlni egy ilyen idős házhoz. Ekkor találtam ki, hogy gyűjtsük össze azokat, akik ezzel foglalkoznak, legyen akár kőműves vagy restaurátor, de olyan, aki érti ezt a vidéki stílust, a Balaton-felvidék hangulatát.
Innen jött a Vidéki Élet Magazin ötlete, ami az első olyan online magazin volt Magyarországon, amelynek a vidéki élet népszerűsítése volt a fő fókusza, és ami körül kialakult egy kisebb üzleti közösség. Az üzleti közösségépítés és a fenntarthatóság szinte mindig a munkám része volt: dolgoztam a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért csapatában, illetve négy évig ügyvezetőként a BCSDH-nál (Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért).
Emellett a férjem mérnökirodája révén is több üzleti közösségnek vagyunk tagjai. Így minden irányból ráláttam, mennyire sokat tud adni, ha a munkánk révén is kapcsolódunk hozzánk hasonló értékeket valló cégvezetőkkel. Adta magát az elképzelés, hogy szorosabbra fűzzük a kapcsolatot azokkal a vállalkozásokkal, akiket a magazin révén megismertem azzal a céllal, hogy tudjanak egymással találkozni, kapcsolódni, tapasztalatot cserélni. Talán hihetetlen, de nem előzte meg hosszas tervezés a közösség megalakulását. Egyszerűen megkérdeztem azokat a cégeket, amelyekkel jó emberi kapcsolatban voltam vagy ajánlás útján felkerestem, és közülük 21-en azt mondták: vágjunk bele! Ők lettek a Modern & Stílusos Vidék Üzleti Közösség alapító tagjai.
Mi volt számukra a vonzerő?
Eleve virágkorukat élik a közösségek, és ez az üzleti életben is így van. Sokszor mondom, hogy receptre kellene felírni, hogy minden vállalkozó csatlakozzon egy-egy számára megfelelő közösséghez, ahol hozzá hasonló értékeket valló cégvezetőkkel tud találkozni. Ezek a közösségek akkor is nagyon hasznosak, amikor éppen jól megy az üzlet, és akkor is, amikor kevésbé: mert ott van mögöttük egy megtartó erő.
Mondana példát ennek a megtartó erőnek a működésére?
Minden vállalkozás életében vannak mélypontok. Volt olyan tagunk, akinek segített átlendülni egy ilyen válságon az, hogy a többi taggal meg tudta vitatni a problémáját, akiktől új ötleteket kapott, vagy egyszerűen csak elmesélték neki, hogy ők is átmentek hasonló időszakon.
Igyekszünk üzletfejlesztési támogatást is nyújtani tagjainknak, segítjük őket, ha partnert keresnek valahová, de egymás között is számos üzleti kapcsolat alakult már ki.
Milyen eseményeket szerveznek?
Azt szoktam mondani, hogy minőségi vállalkozói énidőt biztosítunk eseményeinkkel. Természetesen előnyben részesítjük tagjainkat a helyszínek kiválasztásánál, jártunk már az alsópetényi Prónay-kastélyban, a tatai Malom és Kacsában, Szigetmonostoron a Rosinante Szállodában, de említhetném a Gödöllői Királyi Kastélyt is.
A találkozóknak mindig meghatározott témája van, amihez vendégelőadót hívunk, például a személyes márkaépítésről beszélt Herczeg Ágnes borszakértő, a fenntartható gazdaságról Pogátsa Zoltán közgazdász, de említhetném Steigervald Krisztiánt a generációs különbségek nagyon aktuális témájával, vagy Kemény Dénest a motiváció és a siker kapcsán és Zólyomi Zsoltot, aki az illatok titokzatos világába kalauzolt. Gyakran tartunk online workshopokat, melyek a vállalkozások operatív működéséhez adnak támpontot különböző témákban.
Egymás megismerésére pedig céglátogatáskat szervezünk. A teljesség igénye nélkül meglátogattuk már az OTTI Manufactura burkolatgyárát, az Obsitos és Zelna borászatokat és a Xilion Kft. gombaüzemét is.
Mi a közös cél vagy közös platform, amire építkezik a közösség?
Tagjainkban közös az értékalapúság, nem véletlenül lett a közösség szlogenje: Értékrend, ami összeköt. Három alapértéket fektettünk le: olyan vállalkozókat várunk a közösségbe, akiknek fontosak a hagyományos értékek, akik a múltra építik a jövőt. A másik a stílusos vidékiség, ami persze így elmondva kissé nehezen megfogható, de ha belépsz egy ilyen helyre – legyen akár lakberendezési üzlet, szálláshely, vagy borászat – azonnal érzed.
Kicsit talán szubjektív, és nem is az a legfontosabb, hogy vidéken működjön, hanem hogy megjelenjen ez a stílus a tevékenységében, vagy mondjuk hagyományos eljárásokat, hagyományos alapanyagokat alkalmazzon, vagy éppen ökológiai gazdálkodást folytasson, odafigyeljen a környezetvédelemre, és legyen meg a szándék, hogy az értékeinket őrizzük meg és adjuk át a jövő generációja számára kiemelkedő minőségben. Itt pedig el is érkeztünk a harmadik alapértékhez, a fenntarthatósághoz. A tagjainknak ez a közös gondolkodásmódjuk, a közös értékeik, ezek révén tudnak egymáshoz kapcsolódni, tapasztalatot cserélni, és ebből adódóan hasonlóak a kihívásaik is.
Kik lehetnek a közösség tagjai, vannak-e határok, például – lehet, rossz a példa – hogy egy restaurátor még mondjuk belefér, de egy burkoló már nem biztos?
Az eredeti elképzelés az volt, hogy a közösség régiókon és iparágakon is átível, és tényleg vannak tagjaink Tokajtól az Őrségig, és nagyon sok iparágban ott vannak a stílusnak a képviselői: szálláshelyek, éttermek, borászatok, élelmiszert előállító manufaktúrák, termelők,építészek, építőipari vállalkozások. Ha a burkolós példánál maradunk, van a tagjaink között kézműves csempét gyártó vállalkozás, de nincs modern járólapokat gyártó nagyüzem. Vagy például a borászati tagjaink közül nagyon sokan natúr borokat készítenek vagy ökológiai gazdálkodást folytatnak, és mindenki fokozottan figyel a környezetvédelmi szempontokra.
Eddig szerencsére nem kellett arról dönteni, hogy kit fogadhatunk be, mert eleve olyanok érdeklődnek és csatlakoznak, akik vallják ezt az értékrendet. Persze vannak olyan cégek is, amelyekhez emberileg vagy az üzleti stratégiájuk szempontjából áll közel mindez, de a vállalkozásuk tevékenysége más, azonban van olyan szolgáltatásuk, tudásuk, mely hasznos a tagjainknak és ezáltal támogatni tudják a közösséget. Számukra egy partneri együttműködési lehetőséget dolgoztunk ki.
Azt is fontosnak tartom, hogy lehetőségeinkhez mérten a közösség is álljon jó ügyek mellé. A születésnapunk alkalmából tartott gálaesten például L. Ritók Nóra, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány vezetője volt a díszvendég, és az est bevételét a mélyszegénység megszüntetéséért egyedülálló módszertannal dolgozó alapítvány számára ajánlottuk fel.
Méretben sem húztak határt?
Nem: van olyan tagunk, aki egyszemélyes vállalkozásként működik, de olyan is, akinek több nagyobb vállalkozása van, amelyek közül az egyiknek a tevékenységével – például egy műemlék épületből kialakított étterem – kapcsolódik hozzánk. Ez utóbbi szerintem nagyon érdekes téma: az értékmentés mint befektetés. Azt látom, hogy Magyarországon egyre több vállalkozó kezd ilyen értékmentő vállalkozásba a meglévő cége mellett.
Milyen értékek mentéséről van szó?
Kastélyok, műemlék épületek, présházak, egy-egy régóta működő gyár, vagy éppen hagyományos, tömörfa bútorokat készítő manufaktúra. Azt is jó látni, hogy az értékmentés során sok fiatal visszatér vidékre. Az egyik tagunk, a Lajos Király Manufaktúra például a nagyszülők ribiziliföldjén kezdett vállalkozást: ribizlibort, -szörpöt, szárított gyümölcsöt készítenek az ökológiai gazdálkodásra átállított birtokon megtermelt gyümölcsből.
Félszáznál is több tagjuk van. Ez sok vagy kevés?
Májusban voltunk egyévesek, úgyhogy azt gondolom ez szép eredmény, ami azt mutatja, hogy óriási igény van egy ilyen közösségre. Eredetileg 21 alapító taggal indultunk, és szerencsére folyamatos a bővülés, ma már 60-an vagyunk.
Meddig bővülhet a közösség?
Erre nehéz válaszolni, de nyilván van egy optimum, amikor még tudunk úgy működni, hogy megmaradjanak a közös értékeink. Valamikor lehet, hogy diverzifikálni kell majd, de még nincs itt az ideje. Hiszem, hogy a jövő majd megmutatja, milyen irányba fejlődjünk tovább.
Az biztos, hogy jelenleg nem szegmentáljuk a tagságot sem regionálisan – a tagok kimondottan élvezik, hogy az ország különböző részein működő vállalkozásokkal találkozhatnak –, sem árbevétel alapján. Fontosnak tartom, hogy ne a cég mérete, árbevétele határozza meg, kivel ülhetnek a tagjaink egy asztalnál, mert sokszor egy két fős manufaktúrának is dolga van egy egészen nagy céggel, például mint beszállító.
Mondana példákat erre?
Számos együttműködést tudnék említeni, a teljesség igénye nélkül álljon itt néhány. A tatai Malom és Kacsa új szállodáját OTTI kövek díszítik majd, a balatonfüredi Gombás Kúria belső tereit a La Meridiana
lakberendezési üzlet rendezi be, a mádi Kiss-Henézi Guest House is részt vett a 180 éves olasz Busatti textilmárka hazai képviselete, a Toscaneria által tervezett egyedi Furmint kollekció létrejöttében. De említhetném az Esbana Homoktövis Manufaktúrát, a Széppatak Farmot és a Zelna borászatot is, amelyeknek közös ünnepi csomagjai egy multinacionális cég dolgozóinak karácsonyát teszik majd szebbé. A Razabra divatcég pedig a Herbsgarden natúrkozmetikai márkával dolgozik éppen egy közös termékcsaládon.
Büszkeséggel tölt el, hogy csapatunkkal ezeknek az együttműködéseknek a létrejöttéhez mi lehettünk a kovász.
