Kedden késő este, rendkívüli Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely és Hernádi Zsolt, hogy fél órával később, este 11-kor a lakossági tankolók számára is megszűnik a 95-ös benzin és a dízel 480 forintos, hatósági ára. A miniszter mellé az olajvállalat vezére is kénytelen-kelletlen besorolt, és nem tiltakozott, amikor elhangzott a hazugság: hogy a már hetek, sőt, a mostaninál valamelyest kezelhetőbb szinten, de hónapok óta fennálló üzemanyaghiányt az Oroszország ellen hétfőn élesedett nyugati olajszankciók okozták.

Ismétlés a félretájékoztatás anyja

Az országos üzemanyaghiánynak a kormányzati hazugsággal szemben nincs köze ahhoz, hogy hétfőtől tilos orosz nyersolajat hajón az Európai Unió országaiba szállítani, és ahhoz sincs, hogy EU-s és egyáltalán, nyugati hajózási és biztosítócégek most már csak akkor közreműködhetnek Oroszország és harmadik országok közti nyersolaj-kereskedelemben, ha a harmadik országok legfeljebb 60 dollárt fizetnek az orosz áru hordójáért.

Ha ezek miatt fogytak volna le a magyarországi benzinkutak, a kormány akkor sem takarózhatna "Brüsszellel", hiszen a szankciókat az Orbán-kabinet is megszavazta. Anélkül életbe se léphettek volna. A kormány persze erről is hazudik, és azt állítja, hogy az olajszankciók az ő akaratuk ellenére léptek életbe, mintha az EU erőszakkal hozná meg a döntéseit.

A kormány pontosan tudta, hogy meg kell szüntetnie az árstopot, csak az alkalmat várta, mikor tolhatja el a felelősséget

Megelőzhette volna a kormány a benzinhiányt, ha nem próbálja átírni a közgazdaságtan törvényeit. Az európai olajembargó életbelépésének másnapján a nemzetközi fejleményekre hivatkozva kapitulált. A Mol vezérigazgatója szerint a teljes leürülés kényszerítette ki az ársapka elengedését, amit kedden éjjel fél 11-kor jelentett be rendkívüli kormányinfón Gulyás Gergely miniszter és Hernádi Zsolt Mol-vezér.

Emlékeztetőül: az üzemanyag-árstopot a kormány több mint egy éve, bő három hónappal az orosz–ukrán háború kitörése előtt vezette be. Így nyilván a kanyarban se volt sem az első szankciós csomag, nemhogy a hétfői. Az olajszankciók pedig nem zavarták meg Magyarország Oroszországból származó olajellátását, mert pont a kormány verekedte ki az EU-nál, hogy a csővezetékes szállításokra nem vonatkozzon az embargó. E kivétel nélkül nem szavazták volna meg a hajós transzport tilalmát – ennyit arról, hogy "Brüsszel" már megint ránk erőszakolt valamit.

A Barátság csővezeték szállításában ugyan újabban előfordulnak pár napos kimaradások, de azok sem hétfőn kezdődtek, nem a szankciók okozzák őket, hanem a háború – nemrégiben találatot kapott a cső egyik transzformátorállomása, addig állt a szállítás. Megjavították, a szállítás újraindult.

Az EU-ban egyébként máshol nincs is benzinhiány, csak itt.

Pontosan mi is az olajembargó és az olajársapka? Az, amit az oroszok árnyékflottával akarnak kijátszani

Óriási horderejű intézkedéseket hozott meg a hétfőn élesedett húzásaival az Európai Unió és a G7. Az orosz olajkereskedelem sebet kapott, csakhogy Moszkva már tavasz óta azon dolgozik, hogyan kerülje meg az új regulákat, és mostanra valamelyest már ki is építette a saját, párhuzamos piacát.

Hernádi egy ideig még próbálkozott

Hernádi Zsolt láthatóan feszengve tűrte, hogy az új kormánymagyarázat szerint tulajdonképpen Brüsszel elvette az olcsó benzint a magyar emberektől. A Mol vezére már hónapok óta nyilvánosan is hangoztatja, hogy az ársapka káros, minél előbb ki kellene vezetni. Szankciókat azonban sohasem emlegetett.

Hernádi Zsolt

Túry Gergely

Először a márciusi benzinkáosz idején – amikor a mostanihoz hasonló eredményességgel lehetett tankolni az országban – mondta azt, hogy "amíg marad az ársapka, addig lesz feszültség az ellátásban". Április végén, egy nappal azután, hogy a kormány július elsejéig hosszabbította meg a hatósági árazást, Hernádi a Mol éves közgyűlése előtti felszólalásában arról magyarázott, hogy hosszú távon nem lehet fenntartani a kormányzati árkorlátozásokat, mert az áruhiányhoz vezethet.

Májusban annyival árnyalta a véleményét, hogy szerinte a kormányt nem érheti kritika az ársapka miatt, feltéve, ha az csak átmeneti marad. Júniusban már úgy nyilatkozott, ő júliustól fokozatosan kivezetné a hatósági árazást, mivel a magyar piac akkor tud jól működni, ha van benne valamennyi import – márpedig a nyomott árnak kiszorító hatása van, ebből az következik, hogy előbb-utóbb hiány keletkezik. Július közepén már azt mondta az ATV-n, hogy régen túl vagyunk azon a ponton, ameddig a 480-as ársapka tartható volt.

Egy július végi, budapesti doorstep-sajtótájékoztatón Hernádi megint elmondta, hogy ha az ársapka továbbra is változatlan formában fennmarad, akkor nem fog beérkezni az országba importüzemanyag, és ellátási problémák lehetnek. Erről akkor már Gulyás Gergellyel és Rogán Antallal is tárgyalt (a miniszterek ezzel vélhetőleg a tájékoztatás előtt is tisztában voltak, de hát vannak más szempontok is a magyar kormányzásban.)

Hernádi tehát őszig még elsősorban azt szerette volna tudatosítani az emberekben, hogy az ársapka miatt eltűntek az országból az üzemanyag-importőrök, és ha nem jönnek vissza – márpedig, amíg az ársapka fennmarad, nem jönnek –, akkor lefogyhatnak a kutak. Október elején már stratégiát váltott, és a csökkentett üzemanyagár másik negatív hatására igyekezett felhívni a figyelmet: hogy a kormány rászoktatta az embereket a nyakló nélküli tankolásra. "Amikor én valamit olcsón adok, mesterségesen nagyon olcsón adok, azzal az emberek nem fognak takarékoskodni", mondta.

Hernádi Zsolt a magyar kormány lépéseit bírálta: „A gazdaságot kormányzati szobákból intézik"

Ady Endrét és Mike Tysont is idézve új, kétpólusú világrendet vázolt fel a Portfolio által szervezett Budapest Economic Forumon a Mol elnök-vezérigazgatója. Hernádi Zsolt szerint a Mol a kormányzati intézkedésekből származó bevétel felét adja a különadó és az üzemanyag-ársapka miatt.

Bő egy héttel később, a Portfolio konferenciáján azt mondta, hogy "a politika ördögszekerén ül az üzlet", vagyis nyíltan bírálta, hogy a gazdaságot itthon nem a piaci logika, hanem a kormány akarata irányítja. Ekkor beszélt arról is, hogy "a spórolás nem bűn, a pazarlás bűn". Ezzel akkor elsősorban arra utalt, hogy több nyugati országban elkezdtek takarékoskodni a gázzal az ellátási bizonytalanságok miatt, amire a kormánymédia parancsra kiröhögte a hanyatló, didergő Nyugatot (pár héttel később már itthon is takarékoskodásra szólított fel a kormány). De Hernádi megállapítása ugyanúgy vonatkozott a magyarok tankolási dühére is.

Az üzemanyag-hiány valódi okai

Tavasz óta többször megírtuk mi is, laptársaink is, hogy milyen károkat okozott a hazai üzemanyagpiacon az ársapka. Hernádi sporadikus felszólalásai mellett a Mol mint vállalat is folyamatosan kommunikálta, hogy nem lesz ez így jó, az ellátásból elsőként kiszorulni kezdő független benzinkutasok pedig pláne apokaliptikus képet festettek, szintén már hónapokkal ezelőtt, mivel ők érezték meg elsőként és legsúlyosabban a mostani krízist.

Az alapszituáció aztán a hónapok múlásával, újabb és újabb szerencsétlen incidenseknek köszönhetően is egyre nehezebb lett. November végére már tényleg halmozottan hátrányos helyzetről beszélhettünk, a kérdésekre a Mol is már egy csokorba szedett mindent, ami a krachot okozta.

A legfőbb ok – amit már ebben a cikkben is többször említettünk, a korábbiakban meg pláne számtalanszor – az, hogy a kormány februárban a nagykereskedelmi árakra is kiterjesztette az ársapkát. Egészen addig a kereskedők piaci áron szerezték be a benzint, és azon az áron is adták el a kutaknak, akik viszont a két kiválasztott naftatípust tavaly november óta már csak nyomott áron értékesíthették tovább a tankolóknak. Vagyis a benzinkutas többet fizetett az áruért, de csak kevesebbet kérhetett érte – ez egyenes út az összeomlás felé.

A nagykeres ársapkával a kormány a kutasokat akarta megvédeni, hogy ne "nyerészkedhessenek rajtuk" a kereskedők. Csakhogy ezzel azt is elérték, hogy az importőrök ellenérdekeltté váltak a magyarországi működésben, hiszen innentől fogva már ők is csak buktak a behozatalon. Itt is hagyták az országot,

ezzel az üzemanyag-ellátásunk kb. 30 százaléka eltűnt.

Az így keletkezett hiány kipótlása a Mol nyakába szakadt, de a cég ezt egyedül nem képes kipótolni, hiszen nem is erre volt berendezkedve. Rendkívüli importtal igyekeztek menteni a menthetőt, novemberben már a hazai piac 85 százalékát ők szolgálták ki, és közlésük szerint ebben a hónapban már "minden negyedik liter gázolaj" a társaság szlovákiai finomítójából jött – de ezzel el is értek a falig. És a kiszolgálás is csak úgy sikerült, hogy az importőrök felszívódása miatt velük tavasszal leszerződött új partnereket – ezek jellemzően a független benzinkutak – már hónapok óta egyre korlátozottabban szolgálták ki, többüket pedig hetek óta már úgy se.

Említettük fentebb a Barátság-vezeték helyzetét. A Mol november végi közlése szerint a csővezeték áramellátását ért háborús károk miatt sérülékeny most rajta a kőolajszállítás, az ukrán hatóságok döntése miatt a vezeték szakaszosan, csúcsidőszakon kívül, csökkentett kapacitással működik. Ehhez párosul az, hogy a Mol Dunai Finomítója most amúgy sem tud elegendő üzemanyagot előállítani, mivel a tavaszról őszre halasztott nagykarbantartás utáni újraindítás során újabb problémák merültek fel, melyek további szereléseket igényeltek. Ezeket fejezték be a Mol szakemberei a hét elején, de a finomítás felpörgetése még időt vesz igénybe, a finomító most is csökkentett kapacitással dolgozik.

Az így beszűkült ellátáshoz iszonyúan felpörgő benzinfogyasztás társult, az emberek valósággal pancsolni kezdtek az olcsó üzemanyagban. Ez már az ársapkázás kezdetén jelentkezett, az egész idei évben folytatódott, de a Mol közlése szerint az utóbbi napokban vált igazán kritikussá:

kútjaik napi forgalma a benzin esetében a normális piaci szint kétszerese, a dízelnél pedig közel a másfélszerese volt.

Igaz, az utóbbi növekedésbe már a pánikvásárlás is belejátszhatott. Hernádi a Kormányinfón számokat is közölt: eszerint a Mol tavaly 1,5 milliárd liter üzemanyagot adott el, ezzel szemben idén már 2,2 milliárd litert, és csak az elmúlt hét során ötvenmilliót, ami 60 százalékkal több az egy évvel ezelőtti forgalomnál.

Olyan jól halad a biztonsági olajkészlet visszatöltése, hogy az szárítja ki a független benzinkutakat

Az üzemanyag-árstop áttételes hatása pedig, úgy tűnik, az lesz, hogy két év múlva drasztikusan be fognak szűkülni a biztonsági készleteink. De jövőre még nőnek, bár arra az ársapkának még pont nem volt érdemben hatása.

A független benzinkutasok a kiszolgálásuk elmaradása miatt már hetekkel ezelőtt az országos stratégiai üzemanyag-készletek megnyitását kérték a kormánytól. Ezekből azonban csak vészhelyzetben szabad vételezni, és minél hamarabb vissza kell tölteni a kivett mennyiséget. Volt is ilyen idén, több alkalommal is, a legutóbbi készletfelszabadítás pont azért volt szükséges, mert ősszel már tényleg le kellett indítani a Mol százhalombattai finomítóját a szükséges karbantartás miatt. A biztonsági tartalék visszatöltése pedig már novemberben meg is indult, első fecskeként a Mol vállalta, hogy a felszabadított több mint 180 millió literből 47,8 millió liter gázolajat visszatölt. Ez a mennyiség sem mehetett tehát a benzinkutakra.

A fentiek miatt mostanra odáig fajult a helyzet, hogy a Mol hétfőig már nem is tud üzemanyagot szállítani azoknak az ügyfeleknek sem, amelyeket még ki tudna szolgálni, mert nincs elég hadra fogható tankerkamionja. Ezek az ügyfelek akkor kapnak a társaságtól naftát, ha elmennek érte, és saját kezűleg szállítják azt a kútjukra.

Mikor lesz megint elég üzemanyag?

Most, hogy lelőtték az ársapkát, a piac megtehette az első lépést a rendeződés felé, de az üzemanyaghiány ettől még varázsütésre nem oldódott meg – ahogy azt a benzinre vadászó autósok még mindig tapasztalhatják.

A magasabb árak – szerdától a molos kutakon a benzin literre számolt irányadó ára 641, a gázolajé 699 forint – csak azt garantálják, hogy az indokolatlan tankolások véget érnek, de a kínálatot ez most még aligha fogja valóban érezhetően növelni.

 

A Barátság-vezeték biztonságára pedig se Magyarország, se a Mol nem lehet hatással, az olajáramlás folyamatossága és intenzitása a háborún múlik.

A Mol most annyit tehetett, hogy befejezte a Dunai Finomító újabb karbantartását. A társaság kedden közölte, hogy elkészültek azokkal az újabb szerelésekkel, melyek szükségességére a nagykarbantartást követő újraindításkor derült fény. A társaság el is kezdte a kőolajfeldolgozás szintjének fokozatos növelését, de ahhoz, hogy újra elérjék a teljes termelési kapacitást, még hetek kellenek, ahogy ahhoz is, hogy logisztikában utolérjék magukat. Ennél közelebbi becslést nem közöltek, és ezzel egyelőre mindenki óvatos is. Egy lapunknak nyilatkozó piaci forrás mindenesetre úgy becsülte, a helyzet a két ünnep között állhat helyre a kutakon.

A termelés és szállítás helyreállásával a nagy vész elhárul, de még nem leszünk kint a vízből. Ahhoz az is kell, hogy az importőrök visszatérjenek az országba. Mivel ársapka már nincs, ennek akadálya sincs többé, de ez sem megy egyik napról a másikra. A Mol múlt heti közlése szerint ez akár 2-3 hónapot is igénybe vehet, de Hernádi a Kormányinfón már egy-két, illetve másfél-két hónapról beszélt. Nem tudni, hogy ez a reálisabb, mint a korábbi verzió, vagy a Mol vezére csak csitítani akarta kedélyeket valamelyest.

Ennél sokkal nagyobb kihívásra kell válaszolni jövő februártól, és azt viszont már tényleg az EU-s olajszankciók okozzák majd. 2023. február ötödikétől tilos lesz az orosz nyersolajból finomított olajtermékek, így a dízel behozatala is az EU-ban, mindezt úgy, hogy Európa hagyományosan dízelimportra szorul, és az import 80-90 százaléka Oroszországból jön. Tilos lesz ezen felül az orosz nyersolajból finomított olajtermékek az uniós tagállamok közti kereskedelme is, vagyis a Mol nem fogja tudni a Barátság vezetéken érkezett orosz olajából lefinomított termékeit passzolgatni a százhalombattai és a pozsonyi finomítója, a magyarországi és szlovákiai kútjai között. Így a társaságnak most egyszerre kell visszacsalogatnia az ársapkával elijesztett importőröket, új forrásokat kell keresnie a hamarosan kieső orosz dízel pótlására, és újra kell gondolnia a régiós ellátása optimalizálását is. De legelőször fel kell töltenie a magyarországi benzinkútjait.