Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Váratlan módon nem percekkel éjfél előtt, hanem már reggel megjelent a Magyar Közlöny, benne a rezsicsökkentés eddig megismert formájának végét rendező szabályokkal – igaz, több részletszabályra még várunk. Összegyűjtöttük, mi mindent érdemes tudni az új helyzetről, és mi az, amire még most sem kaptunk választ.
Mennyit kell fizetni?
A villamos energia ára évi 2523 kWh fogyasztásig 36 forint/kWh marad, az e feletti résznél 70,1 Ft/kWh-ra nő. Az éjszakai áram a fogyasztási korlátig 23,1, afölött 62,9 Ft/kWh.
A földgáznál 1729 köbméter, azaz 59 132 MJ évenként a határérték. Vagyis a határig 102, fölötte 747 forint lesz a köbméterenkénti ár.
Mivel a legtöbben a számlákat havonta nézik, érdemes ezt lebontani: egy 30 napos hónapban 207, egy 31 naposban 214 kWh áramfogyasztás fér bele a limitbe, ami 7452, illetve 7704 forint, afölött kell fizetni az emelt árat. Gáznál ugyanez a szám 142, illetve 146 köbméter, ez 14 484, illetve 14 892 forint.
Csakhogy itt még mindig nincs vége: idén december 31-től a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke negyedévente határozza meg, milyen árat kell fizetni a határérték átlépése után. Vagyis amit itt leírunk, az az ár, amivel 2022-re számolni lehet, de hogy a 2022/23-as tél nagyobb részén, januártól kezdve mennyit kell majd fizetni, arról jelenleg fogalmunk sincs.
Mikor érkezik az első ilyen számla?
Azoknak, akik havonta diktálnak, majd az augusztusi fogyasztásuk alapján szeptemberben. Aki éves átalányt fizet, annak majd a következő leolvasás után.
Most akkor éves vagy havi szinten számolnak? Egyáltalán mi ez, hogy más a limit egy 30 napos hónapban, mint egy 31 naposban?
A limitet az alapján kell majd figyelni, hogy milyen a leolvasási időszak. A rendeletben éves határérték szerepel, de ettől még, aki havonta diktálja be az óraállást, annak havonta kell figyelni a fogyasztási határát is. Egész konkrétan az fog történni, hogy az éves számot elosztják 365-tel, megnézik, hány nap telik el a két leolvasás/diktálás között, ezt a két számot megszorozzák egymással.
Vagyis aki havonta diktál, az a fentebb említett 207, illetve 214 kWh, illetve 142 vagy 146 köbméter alatt kell, hogy maradjon – kivéve februárban, ami csak 28 napos, tehát 193 kWh, illetve 132 köbméter lesz a határérték (de csak 2023 februárjában, a 2024-esben ugyanis ott lesz egy szökőnap is, hogy az egész még bonyolultabb legyen). Ha pedig valakinek úgy hozza az élet, hogy nem egy teljes hónapra jön a számla – például mérőcserénél, az ingatlan tulajdonosváltozásánál, vagy akár azért, mert havonta diktál, de évente egyszer kijön így is a leolvasó, és a két dátum között van pár nap különbség –, akkor azt kell megnézni, hogy hány napra szól a nem teljes havi számla, és annyival szorozzák meg az éves szint 365-ödét.
Akinél viszont évente olvassák le az órát, elvileg annak a legegyszerűbb a helyzete: nem kell havonta figyelnie a határértéket, elég éves szinten alatta maradni.
Vagyis kérje át mindenki magát átalányosra?
A részletszabályokat majd még újabb rendeletben fogják kiadni, de az alapján, amit eddig tudunk, valóban ez tűnik logikusabbnak. Persze annyi kiegészítéssel, hogy ne kezdjen el trükközni azzal, hogy beírja az éves mennyiségnek az értékhatárt, amit a kormány megadott, mert ha azt túllépné, akkor egy összegben fizethet majd nagyon sokat.
Az MVM-nél minden felhasználó kérheti azt, hogy álljon át havi diktálásról átalányos számlázásra – a szép hivatalos neve az átalányosnak az egyenletes részszámlázás, érdemes ezt keresni az ügyintézésnél –, annyi kitétellel, hogy ezt az éves elszámolási számla kiállítása utáni 30 napban teheti meg. (Éves elszámolás azoknál is van, akik havonta diktálnak, ennek a számlája érkezik meg az után, hogy évente egyszer kimegy egy leolvasó.)
És igen: ez magával hozza azt is, hogy két fogyasztó, aki molekulára pontosan ugyanannyit fogyaszt, egészen más összeget fizethet az energiáért. Megkérdeztük az MVM-et, hogy terveznek-e emiatt bármilyen lépést – például súlyozzák-e az éves számon belül az egyes hónapokat az akkor jellemző fogyasztási adatok alapján –, jelezzük, ha válasz érkezik.
Átalányt fizetek, de a limit fölöttit, mire számítsak a szeptemberi számlánál?
Ez is majd csak a részletszabályokból fog kiderülni. A logikus az volna, hogy ha valakinek az átalányos fogyasztása havi szintre lebontva mondjuk 180 köbméter gáz, akkor már az augusztusról szóló részszámláján úgy jelenjen ez meg, hogy 146-ig rezsicsökkentett, afölött az emelt árat fizesse, így megkíméljék attól, hogy majd az éves leolvasás után egy összegben fizessen nagyon sokat – de tényleg érdemes megvárni ilyen számolgatással a részletes szabályozást.
Mi a helyzet a társasházakkal?
Minden társasháznak nyilatkoznia kell arról az energiaszolgáltató felé, hogy hány lakás és mennyi egyéb helyiség található ott, ennek a határideje augusztus 15. A lakások számát megszorozzák az éves határértékkel, azaz mondjuk egy 10 lakásos társasházban annyi áramot és gázt lehet rezsicsökkentett áron kapni, ami az éves határérték tízszerese.
A gond az, hogy ha a limit fölé kerül a társasház, akkor arról egyelőre nincs részletszabály, hogy a pluszterhet miként kell szétosztani a lakók között. Ha nincsenek külön mérőpontok lakásonként, akkor nem igazán lehet mit tenni, ha egy-két lakás nagy fogyasztása miatt mennek a határérték fölé. De még ha fel is szereltek külön mérőórákat, viszont a társasház közösen fizet, akkor is belső döntés kérdése, hogy miként osztják el egymás között a végösszeget. Egy biztos, sokkal izgalmasabbak lesznek a lakógyűlések.
Mire számíthatnak az albérlők?
A bérbeadott lakásokról annyit írtak be a kormányhatározatba, hogy a tulajdonos nem kérhet több pénzt a rezsiért, mint amennyi a most megemelt ár – valljuk be, ez azért nem túl részletes szabályozás. Felmerülhet olyan kérdés, hogy ha valaki most költözik új albérletbe, akkor hogyan úszhatja meg azt, hogy az előző bérlő fogyasztása alapján fizessen, vagy hogy jogosult-e egy albérletben élő nagycsalád a nagycsaládosok kedvezményére. Minderre ugyanazt lehet válaszolni: ilyen helyzetben érdemes minden bérlőnek és lakástulajdonosnak gondoskodni arról, hogy a bérlő nevére írják a közműveket, bármi másról utána van értelme csak beszélni – aztán hogy ez mennyire életszerű a mai magyar albérletpiacon, az már egészen más kérdés. Ha nem tesznek így, akkor elvileg csak az számít, hogy a tulajdonos nevén van a mérőóra, így számolnak mindent.
A távhővel fűtőket is érinti a változás?
Végre egy kérdés, amire egyszerű válaszolni: a távhőt használókat nem érintik az intézkedések.
Milyen lesz a nagycsaládos kedvezmény?
Az a furcsa helyzet állt elő, hogy miközben a politikusok már megtették a bejelentéseket a nagycsaládi kedvezményről, a jogszabályban egy szó sincs erről. Így csak feltételezni lehet azt, hogy a részletszabályokban szerepel majd, amit most megígértek. Ha így lesz, akkor a háromgyerekes családoknál a gázra 600 köbméterrel nő meg az éves határérték, utána minden egyes gyerek után további 300 köbméterrel.
És ha már felnőttek a gyerekek? Vagy több generáció él együtt?
Sokak számára kellemetlen szabály az a most is meglévők közül, hogy ha a gyerekük eléri a 18 évet és nincs középoktatási tanulói jogviszonya – magyarul befejezte a középiskolát is –, akkor ő már nem számít bele a nagycsaládi kedvezménybe. Az új rezsirendeletben még nincs szó nagycsaládokról, de nincs okunk feltételezni, hogy pont egy határozat miatt fogják megváltoztatni ezt a szabályt. Tehát ha mondjuk egy háromgyerekes családban a legidősebb gyerek leérettségizik, de még maradna a szülői házban, akkor ők onnantól nem vehetnek igénybe nagycsaládos kedvezményt.
Ugyanez a helyzet akkor, ha például a nagyszülők is ott élnek, de nincs legalább három 18 éven aluli gyerek: az ilyen, több generációs családokra sem vonatkozna elvileg nagycsaládos kedvezmény, ha majd lesz. De mivel részleteket még nem ismerünk, feltettük a kérdéseinket a kormánynak is, jelezzük, ha válasz érkezik.
Mi vár arra, aki a saját cégét a lakásába jelentette be?
Aki még augusztustól is maradhat a kisvállalkozói rezsicsökkentés hatálya alatt, arra ez akkor is vonatkozik, ha a saját lakása a cége bejelentett székhelye is. De mi van akkor, ha valaki kiszorult a kisvállalkozói rezsicsökkentésből, majd bejelenti a cégét a saját lakásába, és ott rezsicsökkentett áron venné az energiát? Az eddigi szabály ezt tételesen nem zárja ki, de minimum necces a dolog – már csak azért is, mert a legkisebb cégeket kivéve villámgyorsan elér egy vállalkozás addig a fogyasztási határig, amíg kedvezményes az energiaár. Talán egy egyéni vállalkozó szellemi dolgozónál lehet ilyet elképzelni, aki a munkára egy laptopot használ.
Milyen szabály vonatkozik a nyaralókra?
A szabály külön-külön érvényes minden fogyasztási helyre. Vagyis akinek van egy családi háza és egy nyaralója, az mind a kettőben a limitig veheti rezsicsökkentett áron az áramot és a gázt, ha pedig mondjuk a nyaralójába ki se mozdul télen hónapokig, az ottani rezsicsökkentett keretet nem viheti át a családi házára.
A kormány azt mondja, az átlagfogyasztásból számolja ki, milyen határig van rezsicsökkentett ár. Ha idén elkezd spórolni az ország, akkor jövőre majd kisebb lesz az átlagfogyasztás, tehát alacsonyabb lesz a limit?
Ez még nem egyértelmű. A rendelet rögzíti azt, hogy milyen szintig lehet olcsóbb áramot és gázt venni. De az is szerepel benne, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke határozhatja meg nem csak a rezsicsökkentett szint fölötti árat, hanem annak az „áralkalmazási feltételeit” is.
Mi az eljárás a feltöltőkártyás fogyasztóknál?
Erről semmit nem mond a rendelet. Megkérdeztük a kormányt, várjuk a válaszukat.
Tényleg csak addig tart ez, amíg háború van Ukrajnában?
A kormánykommunikáció azt harsogja, hogy ha béke lesz, visszatérhetünk a rezsicsökkentéshez, és a rendelet is egy olyan paragrafussal ér véget, hogy hatályát veszti az egész akkor, ha a szomszéd országban fennálló fegyveres konfliktus miatti veszélyhelyzet véget ér. De ebből nem kell feltétlenül azt kiolvasni, hogy ha holnap vége lenne az orosz-ukrán háborúnak, akkor a számlák is újra alacsonyabb összegről fognak szólni: a járvány miatti veszélyhelyzetnél is láttunk arra sok példát, hogy kihirdettek egy-egy szabályt rendeletben a veszélyhelyzetre hivatkozva, majd később bevitték azt a parlament elé, ahol törvényt is írtak belőle, immár lejárati határidő nélkül.
A kormánynak még több kérdésünket is elküldtük. Ezekre várjuk a választ:
A korábban megállapított – adott esetben magas – átalányfogyasztás alapján fizető, de mostantól spórolni kívánó fogyasztók esetében tervezik-e kötelezően előírni a szolgáltatóknak, hogy ajánlják fel az új fogyasztás alapján a korábbi átalányösszeg korrekcióját, vagy az áttérést az átalányosról a leolvasósra?
Ugyan a hivatalos közlés szerint a H tarifa kedvezményes ára megmarad, de a korábbi ígéreteknek megfelelően terveznek-e szociális szempontokat érvényesíti azok esetében, akik villannyal fűtenek, de nem H, hanem normál tarifával (például olajradiátorral, hősugárzóval, padlófűtéssel stb.)?
Tervezik-e feloldani valahogy azt az ellentmondást, hogy akiknek az éves fogyasztása összességében bár alatta marad a kedvezményre jogosító szintnek, a hullámzó fogyasztás miatt egy-egy adott hónapban mégis fölékúszhat a határnak a fogyasztása, emiatt viszont piaci árat kénytelen a többletre fizetni – ezt egy éves elszámolásnál utólag korrigálnák/visszatérítenék?
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
